Régi idők könyvtárai...

Ódon falak közt, por lepte polcokon bújik meg az ősi titok és tudás. Akár egy kalandregény vagy film is kezdődhetne így, de ezek helyett a régi idők könyvtárait bemutató poszt következzék.

A könyvtár egyidős a civilizációval és szinte az írással együtt született meg.
Olyan intézmény lett, ahol a megszerzett tudást rendszerezve őrzik és tovább adják az utókornak.

A történelem során különböző könyvtárak jöttek létre, sikeresen alkalmazkodva egy-egy adott korhoz így biztosítva fennmaradásukat.
Már az ókorban is léteztek könyvtárak (Ninive, Egyiptom, Görögország, Róma), ahol papirusz tekercseken, agyagtáblákon tárolták a tudósok által lejegyzetelt tudásanyagot, és a kor teljes irodalmi gyűjteményét.
A középkorban  visszaszorult a kolostorok falai közé, és vallási célokat szolgált.
A reneszánsz idején nagy hírű magángyűjtemények jöttek létre, és az uralkodóházak is hatalmas gyűjteményeket alapítottak.
A polgáriasodás és a reformáció elterjedésével megerősödtek a városi és iskolai könyvtárak.  A nyomtatás feltalálása után aztán hatalmas fejlődésnek indultak és hamarosan kialakultak a közkönyvtárak is.

Az ókor legnagyobb könyvtára az Alexandriai Nagy Könyvtár (Bibliotheca Alexandrina) volt, melyet I. Ptolemaiosz alapított i. e. 300 körül. Virágzása idején több mint 700 000 könyvet (tekercset) őriztek itt. Ez volt a leghatalmasabb tudásgyűjtemény, mely sajnos a tűzmartaléka lett. Először i.e. 48-ban égett le az alexandriai háború alatt, végleges pusztulása i. u. 641-es arab hódítás idején történt.
Európa fejlődésében és későbbi kiemelkedésében az itt összegyűjtött szellemi és kulturális örökség jelentős szerepet játszott.

Íme, egy válogatás a teljesség igénye nélkül a világ csodálatos könyvtáraiból.

1. Trinity College könyvtára, “The Long Room,” Dublin, Írország

2. Királyi Könyvtár (Real Monasterio de San Lorenzo de el Escorial), Madrid, Spanyolország

Az első barokk teremkönyvtár 1563-tól 1584-ig épült. II. Fülöp híres építőmestere, Herrera az elsők között volt, aki a korábbi pulton való elhelyezés helyett falipolcokon (repositoriumokon) oldotta meg a könyvek tárolását. A könyvtár sok értékes, különösen ókori klasszikai és arab irodalmi kincseket rejt. 1984-ben a Real Monasterio de San Lorenzo de el Escorial felkerült az UNESCO Világörökségének listájára.

3. Queen’s College Könyvtár, Oxford University, Oxford, Anglia

A régi könyvtár 1448-ban készült el. A gyűjteményében találjuk Isaac Milner hagyatékát, 18. századi francia matematikai műveket, a reneszánsz humanista Thomas Smith könyvtárának egy részét, valamint egy reprezentatív gyűjteményt Erasmus műveiből.

4. Finn Nemzeti Könyvtár, Helsinki, Finnország

A könyvtár fő épületét Carl Ludvig Engel tervezte, mely 1840-44-ig épült, a Gustaf Nyström építész által tervezett rotunda pedig 1902-1906-ben készült el.

5. Salamancai Egyetem Könyvtár, Salamanca, Spanyolország

6. Anna Amália Hercegnő Könyvtár, Weimar II, Németország

A könyvtár ma mintegy 850.000 kötetet foglal magába, 10.000 kötetes Shakespeare-gyűjteményt, valamint egy 16. századi  Luther Márton bibliát.
A könyvtár egyik leghíresebb patrónusa Johann Wolfgang von Goethe volt, aki  1797-1832 között itt dolgozott. A könyvtár a világ legnagyobb Faust-gyűjteményével rendelkezik.     A könyvtárban elérhető a hercegnő jelentős mennyiségű kb. 13.000 zenei gyűjteménye is.
2004 szeptemberében pusztító tűz ütött ki, amely megrongálta az épületet és az értékes könyv és művészeti gyűjtemény egy részét. A helyreállítás után 2007. október 24-én nyílt meg újra és azóta is folyamatosan restaurálják a még menthető könyveket.

7. Prágai Nemzeti Könyvtár, Prága, Cseh Köztársaság

Az egykori jezsuita kolostorban található a Cseh Nemzeti Könyvtár. A könyvtár egyik legértékesebb terme a Barokk könyvtárterem. A könyvtár gyűjteményében olyan különlegességek találhatók mint pl. a Vysehradi Codex (1085), Husz János kéziratok, eredeti W.A. Mozart, B. Smetana, A. Dvorák és B. Martinu, Tycho Brahe és Comenius írások.

8. Admonti Bencés Apátság, Ausztria

1776-ban  Joseph Hueber építész tervei alapján készült a 70 méter hosszú, 14 méter széles és 13 méter magas könyvtár az egyik legnagyobb kolostori könyvtára világon.

9. Wren Library, Trinity College, Cambridge University, Cambridge, Anglia

Sir Christopher Wren 1695-ben fejezte be a Wren könyvtár tervezését. A gyűjteményben 1250 középkori kéziratot, korai Shakespeare-kiadásokat,  Sir Isaac Newton saját könyvtárának egy részét és a 18. századi angol irodalmat éppúgy megtaláljuk, mint AA Milne kéziratait (Winnie-the-Pooh és a The House at Pooh Corner).

10. Biblioteca Di Bella Arti, Milánó, Olaszország

11. Kongresszusi könyvtár, Washington D.C.,USA

A Kongresszusi Könyvtár az Egyesült Államok nemzeti könyvtára. Három épületből áll; legrégebbi a Thomas Jefferson-épület, mely 1897-ben nyílt meg s ez a könyvtár fő épülete. Thomas Jefferson az USA harmadik elnöke saját gyűjteményét, 6487 kötetet adott el a könyvtár részére miután 1814 augusztusában a britek felégették a kongresszusi könyvtárat. 23 950 dollárt kapott a felajánlott könyvekért. Ma már több mint 32 millió könyv 470 nyelven és több mint 61 millió kézirat található itt meg, ezzel a legnagyobb könyvgyűjtemény Észak-Amerikában.

12. George Peabody Könyvtár, Johns Hopkins Egyetem, Baltimore,USA

A " könyv katedlális "-t 1878-ban Edmund G. Lind építész tervezte.

13. The Harper Könyvtár olvasóterme, Chicago-i Egyetem, Chicago, USA

14. Sankt Gallen-i kolostor könyvtára, St.Gallen, Svájc

A Sankt Gallen-i könyvtárat a világ egyik leggazdagabb középkori gyűjteményének tartják. A könyvtár állománya több mint 160 000 könyv, amelyből 2200 kézirat, 500 pedig már több mint 1000 éves. Itt őrzik Ekkehard szerzetes által írt, Casus monasterii Sankti Galli című krónikát, amely beszámol a kalandozó magyarok 926. évi támadásáról.
A benedek rendi apátság 1983 óta a világörökség része.

15. Real Gabinete Könyvtár, Rio De Janeiro, Brazília

16. Szabó Ervin Könyvtár, Budapest, Magyarország

17. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, Magyarország

A könyvtárat 1802. november 25-én alapította gróf Széchényi Ferenc.
A könyvtár őrzi a legrégebbi magyar összefüggő szöveget, a Halotti beszédet, az első fennmaradt, ismert magyar verset, az Ómagyar Mária-siralmat, az első magyar törvénykönyv legrégebbi fennmaradt kéziratát (Decretum Sancti Stephani Regis), valamint 32 corvinát Mátyás király könyvtárából, Kölcsey Ferenc kézírásával a magyar Himnusz kéziratát, számtalan Kossuth, Petőfi, Ady és más magyar költő és író kéziratát.

18. Pannonhalmi Bencés Apátság Könyvtára, Pannonhalma, Magyarország

A főapátság 400 ezer kötetes könyvtára Európa egyik legnagyobb egyházi könyvtáraként ismert. Itt található Magyarország egyik legjelentősebb egyházi gyűjteménye. is , amelyben megtalálható a XV. század végéről származó Pannonhalmi kódex és a Forgách-Tihanyi kódex. Magyarország legősibb (Szent Benedek-rendi) kolostora a Kulturális Világörökség része.

Forrás : www.vilagutazo.blog.hu

A legjobb ingyenes kultúrális programok Londonban ...

1. Marilyn Monroe képei és ingyen varieté Londonban

Az embernek ritkán alkalma elcsípni egy ingyen palacsintaosztást Londonban, ahol iszonyú drága dolgokat lehet találni, de azért bőven akadnak olyan programok, melyekért nem kell fizetni.

Mint sok európai fővárosban, Londonban is úgy tartják, a múzeumlátogatásnak az oktatást kiegészítő szerepe van, ezért a legfontosabb múzeumok és állandó tárlatok belépőjegy nélkül látogathatók.

Bármikor lecsaphat ránk egy előadás: Covent GardenFotó: Northfoto

2. 13 millió látnivaló a British Múzeumban

A világ egyik legnagyobb múzeuma a British Museum, amely a maga 13 millió kiállítási tárgyával nem tartozik a néhány óra alatt kipipálható látnivalók közé. Legismertebb kincsei közt tartják számon azt a háromnyelvű, gránitba vésett, végzést megfogalmazó rosette-i követ, amelyet Champollion használt, hogy megfejtse az egyiptomi hieroglif írást. A múzeumban archeológusként dolgozni különösen izgalmas lehet, mert a laborban a legkorszerűbb technikákat tudják használni kormeghatározásra és a leletek kémiai vizsgálatára.

A Tate Modernben fennállásának 12 éve alatt megközelítőleg 30 millióan jártak már. Az 1900-as évek óta készült alkotásokat bemutató, egykori erőműből kialakított épületet a tervek szerint bővítik majd, ahogyan egyre bővül a műkincsállomány is. Érdemes kipróbálni a múzeum audio guide-ját is, amely nem minden egyes kiállított tárgyhoz fűz monológot, csupán a kiválasztott fontosabbakhoz, esetenként a művész gondolatai is hallhatók felvételről, ami az egészet még hangulatosabbá teszi.

Trafalgar Square, jobbra hátul a National GalleryFotó: Northfoto

3. Bolyónk teljes élővilága a természettudományi múzeumban

A Museum of London is az állandóan zsúfolt múzeumok közé tartozik, miután a város egyik fő látnivalója. Az egykori és mai brit fővárossal kapcsolatos, fontos dokumentumokat, használati és dísztárgyakat, műkincseket, ruhákat állítottak ott ki. A londoni múzeumokra jellemző, hogy a kávézóik is hangulatosak, itt például a kertben található. A National Gallery szintén izgalmas hely, ahol hétközben jó néhány iskolás osztállyal lehet találkozni, akik a kiállított festményeket igyekeznek elmélyülten lerajzolni.

A Natural History Museumban a bolygónk növény- és állatvilágának teljességét bemutatták. Itt az ember örökre megjegyzi azt a szót, hogy diverzitás. A látvány és az élvezhetőség hasonlóan fontos, mint a tények, így a legtöbb tárgy szemléltető jellegű. Az időszaki kiállítások közé tartozik Robert Falcon Scott Déli-sark kutató utolsó expedícióját bemutató tárlat, illetve akit érdekel, a rovarokról is mindent megtudhat, amit eddig sosem gondolt volna megkérdezni.

4. Marilyn Monroe eddig nem ismert arcai

Szintén ingyen végig lehet nézni a Greenwich városrészben található National Maritime Museum (Nemzeti Tengerészeti Múzeum) kiállítási tárgyait, amelyben a gyarmatosítók korát, a felfedezők munkáját, a brit haditengerészet és tengeri kereskedelem történetét lehet követni. Itt őrzik például II. György fiának arannyal díszített bárkáját, és Nelson admirálisnak azt az uniformisát, amelyet a trafalgari ütközetben viselt. A világháborús relikviák iránt érdeklődők nem hagyhatják ki a szintén ingyenes Royal Airforce Museumot, melyben több mint 90 repülőgépet állítottak ki, ésaz Imperial War Museumot, ahol a belépőt többek között egy Spitfire, egy német tengeralattjáró és egy V1-es rakéta fogadja. De ingyenes a Science Museum is, felnőttek és gyerekek számára is izgalmas, zseniális nyomkodható-húzkodható kiállításaival, a gigantikus mennyiségű porcelánt, bútort, ruhát és egyéb iparművészeti darabokat kínáló Victoria és Albert Múzeum, és a National Portrait Gallery (Nemzeti Arcképcsarnok) is, ahol éppen egy Charles Dickens életét bemutató kiállítás fut.

Egy meleg nap Joe DimaggióvalFotó: Northfoto

Az időszaki kiállítások közt is találhatunk néhányat, ahova nem kell belépőt venni. A Getty Images Gallery például ügyesen időzítette a május végéig látható, Marilyn Monroe életét bemutató, javarészt fotókból álló kiállítását. A tárlat az Egy hét Marilynnel című Simon Curtis- filmnek köszönhetően most különösen aktuális. És ha már ott járunk, az East End életét bemutató fotókiállítást is megnézhetjük, amely a városrész arcait és életképeit a tízes évektől kezdve dokumentálja.

5. Csupa őrült cucc Camdenben

Londonban a piacok egy része is egyedi hangulata és kínálata miatt olyan, mintha időszakos tárlatot néznénk végig. Camden Town egy teljes bevásárlónegyed, ahol csupa őrült cuccot és szürreális boltot lehet találni. Látogatását érdemes nem hétvégére tervezni, hétköznap is elég nagy a tömeg. A Covent Garden az épülete és a környéke miatt kihagyhatatlan, és ha szerencsénk van, belefuthatunk valami jó utcai műsorba is, ami természetesen ingyenes.

A Portobello a világ legnagyobb antikvitáspiaca, ahol remek kincseket lehet találni, belépőt viszont nem kérnek. De ha továbbmegyünk, van zöldségpiac is, az utca túlsó végén, a használtruha-standok után pedig London egyik legjobb fish-and-chips büféjét találjuk. Jamie Oliver is a Portobello Road 329-es szám alatt található George's Portobello Fish Bar gyakori vendége. A fémborítású talponállónak az utcán is van két-három asztala, így ha nem sétálva akarjuk fogyasztani a zseniálisan omlós sült halat, evés közben a járókelők nézegetésével is elüthetjük az időt. A Brixton Marketet is érdemes megnézni, mert az utcai árusok kánaánja: itt is találunk antikvitást, használt vicik-vacakot, könyveket és ruhát minden mennyiségben.

Hyde ParkFotó: Bv2 / Northfoto

6. Futók és vízimadarak

A parkok jó része is ingyen végigjárható. A Hyde Park a legnagyobb, londoni park, ahol az egyik legviccesebb hely a Speakers' Corner. Itt bárki felléphet, ha mondanivalója van, egyedül csak a királynőt nem kritizálhatja. A parkban a Serpentine-től délre található Diana hercegnő emlékszökőkútja, és a londoni holokauszt emlékművet is ezen a környéken helyezték el. A szomszédos Kensington Gardensben található a Kensinton Palota, Peter Pan bronzszobra, valamint a szőkőkutakból és szobrokból álló Olasz kert. A Regent's Parkban rengeteg futó és bicikliző embert látni, a St James's Park a vízimadárpopulációjáról híres és persze a Victoria emlékműről, a Greenwich Park pedig hatalmas fáiról és nyugalmas hangulatáról, no meg arról, itt fut a 0. hosszúsági kör, melyet mi is átléphetünk - igaz, ezért már ki kell fizetnünk a Királyi Obszervatórium 7 fontos belépőjét. A központtól kicsit kijjebb esik a Richmond Park, de érdemes ellátogatnunk oda, ha testközelből akarunk őzekkel és szarvasokkal találkozni: a régi királyi vadasparkban szabadon élnek az agancsosok.

Az ingyen kulturális programok közt az utcai koncerteken kívül érdemes említeni a templomi zenei előadásokat, főleg azokat, amelyek ebédidőben, többnyire délután egy órakor tartanak. A St James's Piccadilly, a St Anne and St Agnes in the City, a St Lawrence Jewry vagy a St Giles-in-the-Fields templomhétfőtől péntekig kínál koncerteket, a Church of the Latter Day Saints mormon templomban pedig nemcsak vallási tematikájú előadásokat rendeznek.

Aki pedig egy kis ingyen szórakozásra vágyik, elnézhet a Cellar Door klubba, ahol kabaré, varieté és más, régivágású, szórakoztató műsorokat rendeznek. A legközelebbi március 16-án lesz Friday Folies Bergere (pénteki varieté, a tízes-húszas évek stílusában) címmel.

 

Forrás : www.travelo.hu

Európa legrangosabb Karneváljai 2012.

A farsang vagy más szóval karnevál gyökerei az ókorba nyúlnak vissza és a kereszténység térhódítását követően is megmaradt.
Farsang idején, s kiváltképp a böjt kezdetét megelőző néhány napban (amit farsangfarkának is neveznek) természetesnek számít a vidámság, a jókedv, ilyenkor az átlagosnál jóval gyakrabban rendeznek bálokat, különböző mulatságokat.

Íme egy kis kedvcsináló!

1. Velence, Olaszország 2012. február 11-21.

1980-ban, kétszáz évnyi szunnyadás után élesztették fel a Velencei Karnevált. Aki ellátogat ezeken a hétvégeken Velencébe, megismerheti egy varázslatos, romantikus város farsangi forgatagát, amely ma a világ legrangosabb eseményeinek egyike. 1979 óta a látogatók száma évről évre nő, az ünnepségsorozat utolsó hétvégéjén a legzsúfoltabb.
Egy múlt évi posztban már bemutattam a karnevál eseményeit, íme néhány érdekesség.


2. Kanári-szigetek, Tenerife, Santa Cruz ,Spanyolország 2012. február 12-26.

A Kanári-szigeteken minden évben több karnevált is rendeznek, a legnagyobbak Tenerifén és Gran Canarián zajlanak. Tenerifén minden évben 10-14 nappal hamvazószerda előtt rendezik a karnevált, amint Santa Cruzban véget ér, máris kezdődik Gran Canarián a következő. Lanzarotén március elején indul a Carnival Fiesta, rá két hétre pedig Fuerteventura a soros.

3. A santa cruz-i karnevál egyike a világ legnagyobb fesztiváljainak, melyet minden év februárjában rendeznek meg. 1980 óta ez a karnevál a turizmus közkedvelt célpontja. Tenerife arra törekszik, hogy ez az esemény is a Világörökség részét képezze.

A rendezvények legtöbbjére a kikötőben kerül sor. A fesztivál hatalmas nyitóünnepséggel kezdődik, ami éjjel éri el tetőpontját, amikor az emberek díszes ruhákba öltöznek és hajnalig táncolnak. Számtalan program színesíti a hangulatot, ilyen a szépségkirálynő, a karneváli királynő illetve hercegnőválasztás.

Az egész karnevál egy nagy szardínia eltemetésével végződik, ez az "Entierro de la Sardina", amely egy több ember által hordozott hatalmas fa konstrukció, az ezt kísérő férfiak és nők feketébe öltöznek és az úton a tenger felé hangosan kiabálnak és jajgatnak, majd ezután a  petárdákkal teli szardíniát elégetik, így egy hatalmas tűzijáték keretében búcsúznak a karneváltól.


4. Nizza, Franciaország 2012. február 12-24.

A Nizzai Karnevál több száz éves hagyományokkal rendelkezik, előzményei a középkorba nyúlnak vissza. Az írások szerint a karneváli fenség először 1873. február 23-án érkezett a városba, ekkor született meg a mai Nizzai Karnevál alapja. Az első virágcsatát (Bataille de Fleurs) pedig három évvel később tartották az Angol sétányon.

5. Mára a karnevál  Cote d’Azur egyik legfontosabb eseményének számít, az 500 000 ezres lakosú városba kb. 1.200.000 látogatót vonz évente.

Az első napon minden évben új témát („királyt") jelölnek ki, amely meghatározza az esemény arculatát, a felvonulók díszeit, ruháit, táncait. A karnevál idei főszereplői a XXX. Londoni Olimpia jegyében a sportok lesznek.
A karnevál egyik izgalmas része a nizzai és a környékbeli virágtermesztők és kereskedők színpompás virágfelvonulása (a Debreceni Virágkarneválhoz hasonlóan).  A színes jelmezbe öltözött felvonulók a legalább 7 méter hosszú, 2 méter széles és 6 méter magas építményeket több száz virággal teljesen befedve vonulnak az utcákon.

A Promenade des Anglais sétányon a virágok csatáján (batailles de fleurs) a menet résztvevői a közönséget és egymást is megszórják a januárban virágzó mimózával.
A karnevál harmadik része a Fények Fesztiválja, amikor a karneváli kocsik díszesen kivilágítva vonulnak végig Nizza belvárosán.

A két hét alatt a felvonulások több alkalommal is megismétlődnek. A Nizzai Karneválnak minden évben Mardi Gras idején, azaz húshagyó kedden van vége, mikor is a karnevál királyát a helyi gyerekek és felnőttek a tengerpartra vontatják, és  egy hatalmas tűzijáték kíséretében elégetik.


6. Basel, Svájc 2012.február 26- március 02.

Az igazi, hagyományos Basler Fasnacht, azaz a baseli farsang a tradicionális Morgestraich-hal, (melynek jelentése kb. ma reggel elhúzom a nótádat; egyébként ez a farsang nyitánya) kezdődik.

A középkorból eredő FasNacht – a furcsa farsangot Baselben minden év márciusában rendezik. A híres bázeli farsang mindössze három napig tart „Die drey scheenschte Dääg“- a legszebb három nap. Az egész város megőrül, éjfélkor kezdődik a mulatság. Mindenki beöltözik, kihunynak az utcai fények, teljes sötétség borul a városra és pontosan hajnali 4 órakor  a tamburmajorok vezetésével indul a menet: "Morgestraich - vorwärts marsch!" és elindulnak a város különböző pontjairól a felvonulók, végig az utcákon, csak a jelmezek, kis lámpások, "laternák", fáklyák adják a fényt, mint egy fényfolyó mutatva, merre vonul a menet.

Baselben a három nap alatt szigorú szabályok szerinti menetrenddel és az öltözékekre vonatkozó szabályokkal több felvonulás is van kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Este látható pl. az úgynevezett "Guggemusik" - koncert, ami nem felvonulás, hanem állókoncertet adnak a klikkek (Clique): fúvósokból és ütősökből álló zenekarok játszanak közismert régi és új dallamokat. A témákat képileg feldolgozó és megjelenítő "laternák"-at később  a Münsterplatzon a székesegyház előtti téren állítják ki.

7. Rijekai Karnevál, Horvátország  2012. január 17- február 19.

Horvátország legnagyobb fesztiválja több mint százezer turistát vonz a városba. Már az 1900-as években is színes, jelmezes felvonulások jellemezték Rijekát.
A látogatók nagy számának köszönhetően 1995-ben a Rijekai Karnevál teljes jogú tagja lett az Európai Karneválvárosok Szövetségének.
A hagyományok szerint a rendezvénysorozat minden évben Hamvazószerdáig tart, s az egy hónap alatt számos kulturális és sporteseményt kínál (rally autó felvonulás, showboard verseny, Gyerekek karneválja stb.)a látogatóknak. A farsangi mulatság a Rijeka Karnevál Királynőjének megválasztásával, és a város kulcsainak átadásával veszi kezdetét, az elkövetkező hetekben pedig kiállításokat, koncerteket, különféle bemutatókat és álarcos mulatságokat rendeznek. A fesztivál leglátványosabb, legizgalmasabb eseménye az álarcos karneváli felvonulás.

8. Mohács, Magyarország   2012. február 16-21.

A busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A balkáni eredetű sokácok hazájukból hozták magukkal a népszokást, mely Mohácson tovább formálódott míg elnyerte a mai alakját. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák, mely szerint a mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal átkelve a Dunán az éj leple alatt kizavarták a törököket.

A Busók fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarcot viselő alakok. Jellemző ruházatuk a bundájával kifordított birkabőr, melyet derékban  lánccal vagy kötéllel kötnek össze, erre aggatnak egy vagy akár több kolompot is, fehér, szalmával kitömött vászongatyájuk van, amelyre színes, gyapjúból kötött női cifra, bütykösharisnyát húznak, lábukon bocskort viselnek, vállukon tarisznya lóg.
Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából összeállított buzogány. A néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett.
A busójárást 2009-ben felvették az UNESCO az Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára.

Forrás : www.vilagutazo.blog.hu

Elérkeztünk egy újabb év végéhez, mely nem fukarkodott blockbusterekben, váratlan sikerekben, valamint nagy csalódásokban, leszereplésekben. Hollywood lassan feléled a karácsonyi szezonból, és lassan beköszönt a nagy díjkiosztók időszaka, a filmkedvelők igazi karácsonya, mely csokorba foglalja 2011 filmes ízét és javát. A Palace4Picture azonban már előretekintett arra, miért lehet érdemes 2012-ben is felkeresni a mozikat, megvenni az óriás-popcornt, tövig rágni a körmünket, megszakadni a nevetéstől, esetleg rongyosra sírni a zsebkendőnket.

A Broadway 2008 óta turnéról turnéra sikert arató musicalje a Warner Brothers jóvoltából idén végre moziba kerül. Adam Shankman olyan sztárokat nyert meg a produkció kedvéért, akiket előtte nehezen asszociáltunk volna a hajrázós rockzenével; ilyen pl. Tom Cruise, Catherine Zeta-Jones, Alec Baldwin vagy Mary J. Blige, e tekintetben tehát olyan érzés önthet el minket, mint a Mamma Mia! után. A történet két fiatalról szól, akik Bourbon Room-ban dolgoznak, hogy közel kerüljenek zenés álmaik megvalósításához. A klub azonban nehézségekbe ütközik, mikor a polgármester felesége (Catherine Zeta-Jones) minden erejével azon van, hogy bezárja a helyet. A lokál tulaja (Alec Baldwin) és menedzsere (Russell Brand) egy utolsó erőfeszítést tesznek, hogy megmentsék a helyet, és meghívják Stacee Jaxx-t (Tom Cruise) és bandáját, hogy megmutassák, mi is az a rock. Def Leppard, Twisted Sister, Foreigner, Journey és Poison zenéje visszarepít minket a 80-as évek glam kultuszába, vagyis mindenkinek ajánlott, aki a rockot felkiáltójellel írja. Amerikai bemutató: június 1.

Egy generáció alapfilmjeivé váló első három rész, valamint a B-kategóriás spin-offok után elérkezett az osztálytalálkozó ideje: a szerencsétlen, szüzességüket mindenáron elveszteni igyekvő gimisek meglett harmincasokká váltak. A film posztere is a változást sugallja: Jim már ruhában feszít, Michelle cumisüvegre cserélte a fuvolát, Oznak feltűnően kevés a haja, valamint a pitét már nem „megtömték“, hanem megették. Jim és Michelle felelős szülőkké váltak, Stiffler bár nagymenő főnök lett, aki még mindig büszke playboy imidzsére. Az öregedés azonban nem gátolja meg az összegyűlt társakat, hogy ne bulizzanak még egy jót a régi szép idők emlékére. Aki a 90-es évek végén volt tinédzser, annak kötelező film. Amerikai bemutató: április 6.

Érthetetlenül sok Hófehérke-feldolgozás fut párhuzamosan egymás mellett Hollywoodban, melyek hallatán a sírban forognának (vagy forognak is) a Grimm-fivérek. Ami azonban biztosan említést érdemel, az a Snow White and the Huntsman. Az előzetes első ránézésre hasonlít a Red Riding Hood mondhatni „twilightosságára“, de azért nem kell elsőre leírnunk. Hogy miért is? Például az elképesztően gonosz Charlize Theron miatt, akinek minden tekintetétől kiráz minket a hideg; merüljön tejfürdőbe, vagy szívja ki az életet ártatlan lányokból, mindegyikben remekül mutat. Hófehérke szerepében a Twilight depressziós hősét játszó Kristen Stewart tündököl, akit a gonosz mostoha, az emberalakot felöltő Tükör tanácsát megfogadva, annak rendje és módja szerint meg akar ölni, de Hófehérkének sikerül meglógnia a halál elől. Ekkor béreli fel a királynő a vadászt (Chris Hemsworth), hogy hozza el neki Hófehérke örök életet biztosító szívét. A vadász azonban megkönyörül a lányon, és inkább magához fogadja, és megtanítja neki a harcművészet minden csínját-bínját. Ezután érkezik a képbe a mérgezett alma, a herceg életmentő csókja, valamint a nyolc (igen, nem hét, hanem nyolc) törpe megjelenése, hogy megvívják a harcot a királynő ellen. Meg kell hagyni, az első megjelent képek felettébb izgalmasak tűnnek, és Kristen Stewart sem fest rosszul állig páncélban. Amerikai bemutató: június 1.

2012 két okból is nagyon fontos lesz minden Bond-rajongó számára: idén lesz 50 éve, hogy Dr. No bemutatkozásával elkezdődött a Bond-mánia, és annak minden velejárója (Bond-lányok, Bond-autók stb.), és az MGM e mérföldkő elérésével egy egészéves ünnepsorozatra készül. Mi sem lehetne jobb mód az ünneplésre, mint egy vadiúj Bond-film. Daniel Craig az új rész kapcsán kijelentette, hogy az nem áll közvetlen összefüggésben a Casino Royal-lal, vagy A quantum csendjével. A film középpontjába James M-hez kötött hűsége kerül, akinek a múltbeli tettei a jelenben kisértenek újra. Közben az MI6 puszta léte is veszélybe kerül, így Jamesnek félre kell tennie a személyes érzéseit, hogy megakadályozza a veszélyt, aki az új részben Javier Bardem személyében testesül meg. M szerepében, immár sorozatban hetedszer, Judy Denchet láthatjuk, míg az elmaradhatatlan Bond-lányokat ezúttal Naomie Harris, valamint Bérénice Marlohe fogják megtestesíteni. Amerikai bemutató: november 9.

Ha már valamennyiünknek elkopott volna A szerelmünk lapjai másolata, esetleg már kívülről fújnánk minden sorát, itt a jó hír: az idei Bálint-nap sem maradhat el kellő romantika nélkül. Paige (Rachel McAdams) és Leo (Channing Tatum), az ifjú házaspár egy téli autós enyelgés alatt balesetet szenved. Paige kómába kerül, és az összes emlékét elveszíti ami Leoval összeköti, sőt az utolsó dolog, amire emlékszik, az a régi párjával, Jeremyvel való jegyben járása. Az ex így felettébb megörül annak, hogy új esélyt kaphat Paigetől, és Leonak mindent meg kell tennie, hogy újra elnyerje Paige szerelmét. Amerikai bemutató: február 10.

A 2011-es arab tavasz nem hagyta reakció nélkül a paródia jelenkori legnagyobb fenegyereke, Sasha Baron Cohen figyelmét. Egy diktátort, ki az „életét adta azért, hogy a demokrácia be ne szivároghasson az országába, melyet oly szeretettel elnyomott“, egy kecskepásztor-dublőre helyettesít az amerikai útja során, hogy megtalálja az élet új értelmét. A film Szaddam Husszein valószinűleg szellemírt „legsikeresebb“ könyvéből, a Zabibah és a királyból merít (egy középkori király megment egy nőt az őt kínzó és megerőszakoló férje elől; a király Irakot, az erőszakoskodó férj pedig az Egyesült Államokat jelképezte), de számos elemében Moammar Kaddafit próbálja kifigurázni. A film első előzetese is erről árulkodik: a New Yorkba érkező diktátor megveszi Megan Foxot egy éjszakára, valamint látható egy futóverseny is, ahol a zsarnok is indul a mezőnyben, s ő maga indítja el a versenyt egy éles pisztollyal, lelőve mindenkit, aki nyomába ér. A filmet az a Larry Charles rendezte, aki már sikerre vitte Baron Cohen előző két vígjátékát, a Boratot és a Brünót, és olyan további színészek is felbukkannak, mint Ben Kingsley, Anna Faris és John C. Reilly. Amerikai bemutató: május 11.

Tim Burtont idén „rehabilitálja“ a Disney: a rövidfilm, amiért a direktort 1984-ben elbocsájtották, 2012-ben a filmstúdió egyik legígéretesebb, de minden bizonnyal legszívmelengetőbb animációs filmjének igérkezik. Victor, aki egy játék során szerencsétlenül elveszti a kutyáját, Sparkyt, nem nyugszik addig, amíg fel nem támasztja az ebet. Az iskolában tanultak alapján sikerül felélesztenie a legjobb barátját, de úgy dönt, hogy ördögi felfedezését inkább titokban tartja. A kutyát azonban hajtja a „vére“, és kiszökik rejtekéből, így az egész város megbizonyosodik róla, hogy lehetséges visszahozni valakit az élők közé, és különböző szörnyszülötteket saját célokra létrehozni. A film az 1931-es Frankenstein-hódolat enyhe paródiája, komikus és horrorisztikus elemekkel karöltve. Tim Burton olyan elöljáró színészeket hívott meg a remakebe, akikkel már korábban is sikeresen együttműködött, mint pl. Wynona Ryder, Martin Landau, Catherine O´Hara és Martin Short. Amerikai bemutató: október 5.

Az első rész megosztott, de inkább negatív megítélése után kissé meglepő volt, miért állt elő a Hasbro a Paramount Pictures-szel karöltve a folytatás ötletével. Az első trailert látva már úgy gondolhatjuk, megérte: eltűntek a gagyi maszkok, a Joe-k már nem futkosnak robotruhában, valamint Dwayne Johnson és Bruce Willis szerepeltetése is sokat javíthat a filmen. A sztoriról: a Kobrák térnyerése tovább folytatódik, mely az USA elnöki székében tetőzik be (a filmben látható jelenet, mikor a Kobra zászlóit lebontják a Fehér Ház falairól, eléggé ütős). A Joe-k egy árulás következtében nem kívánatos személyekké válnak, ami természetesen nem válik az ínyükre, így semmit sem kímélve próbálják visszaállítani a rendet és elpusztítani Zartant, a Kobrák vezetőjét. Az új rész is tartalmaz B-filmes jeleneteket (nindzsák vertikális harcát a sziklákon, Sylvester Stallonét meghazudtoló módon), de Bruce Willis géppuskapuffogtatása egy befaroló El Camino-n, valamint Snake Eye és Sand Storm megismételt párbaja jó látnivalónak igérkezik. Amerikai bemutató: június 29.

Len Wiseman kezei közül 2 sci-fi is kikerül az idén: Az Underworld Awakening, melybe sikerült visszacsábítania Kate Backinsalet, valamint az emlékezetes Total Recall, azaz Az emlékmás feldolgozása. Mi több, úgy néz ki, Wiseman és Backinsale annyira megkedvelte a közös munkát, hogy Backinsale csatlakozott az utóbbi, 1990-es Verhoeven-féle űrsci-fi remakejéhez is. A további szereposztás sem lesz gyenge; Doug Quaid szerepében Colin Farrell próbálja meg felülmúlni Schwarzenegger két évtizeddel ezelőtti alakitását, de olyan további sztárokat is fellelhetünk, mint Jessica Biel, Bill Nighy, valamint Ethan Hawke. A rendező több interjúban is dicskedett a film fejleményeiről, valamint a történetről: a sztori a messzi jövőben játszódik, ahol Euramerica és Új-Shanghai küzd az egyeduralomért. Doug Quaid, egy egyszerű gyári munkás rémálmokkal küszködik, és felébred benne a gyanú, hogy régebben kém lehetett, akinek törölték a személyiségét és az összes emlékét, de nem tudja, vajon kinek az oldalán is állt. Az eredti filmhez képest a történet nem a Marson játszódik, viszont rengeteg elem, például a hárommellű prostituált is viszontlátható lesz. Amerikai bemutató: augusztus 3.

2012 sem marad mentes a serdülőkori regények adaptációjától. E tekintetben a legtöbbet ígérő feldolgozásnak a Hunger Games trilógiájának bemutató része igérkezik. A történet a jövőben játszódik, Észak-Amerika egykori államait egyesítő Panemben. Az ország 12 körzetre lett felosztva, azonban a központi Capitol állam elleni sikertelen lázadások után az államban minden évben kiválasztanak egy-egy, 12 és 18 év közötti fiút és lányt, akik a körzetüket képviselve élet-halál harcot vívnak egy televíziós játékban, a Hunger Gamesben. Az ifjú Katniss is így kerül be a Hunger Games világába, miután őt és a húgát elhurcolták a kiválasztás helyszínére. Mikor Katniss húgát, Primrose-t is kiválasztják, Katniss önként jelentkezik a megpróbáltatásra, hogy megvédje a húgát. Amerikai bemutató: március 23.

Az év egyik legjobb animációjának igérkező filmjében a négy állatkerti szökevény nem adja fel a reményt, hogy visszajussanak new york-i otthonukba: szökési tervük azonban balul sül el, és Monte Carloban kötnek ki, ahol egy kiégett cirkusz állatainak segítségével próbálnak elmenekülni az üldözőik elől. Egy Európát átölelő cirkuszi turné végén Londonban kötnek ki, ahol Alex, Marty, Melman és Gloria, Vaszilijjel a szibériai tigrissel, Giával, a jaguárral, valamint Stefanóval, az oroszlánfókával kiegészítve, visszakerülnek az állatkerti showbusiness világába, és felújítják a cirkuszok látványvilágát. Amerikai bemutató: június 8.

9. The Bourne Legacy

Robert Ludlum 2001-es halála után Eric van Lustbader vette át a Bourne-történet folytatását. A Bourne Legacy az első az új író által így elkészült hat (!) regénynek. A film középpontjában azonban már nem Jason Bourne és az életének visszaszerzése áll, hanem Aaron Cross (Jeremy Renner); a Treadstone által hasonlóan kiképzett black-ops ügynök. Edward Norton ismét a gonosz szerepében bukkan fel, de a régi gárda közül újra láthatjuk Joan Allent valamint Albert Finney-t. A sztori többségében megegyezik van Lustbader regényével, és inkább egy spin-off-ja, vagy egy melléktörténe az eredeti Bourne-trilógiának, mintsem a folytatása. Amerikai bemutató: augusztus 3.

8. The Avengers

2005-ben a Marvel meghozta talán egyik legfontosabb lépését, mikor a Merrill Lynch-től kapott támogatással belépett a filmiparba. A Vasember 2008-as sikerét látva egyértelművé vált, hogy hamarosan az összes bosszúállót a filmvásznon láthatjuk viszont, akiket az Avengers fog egyesíteni. Az eredeti terv 2011-ről szólt, de a megelőző filmek csúszásai miatt 2012 lett a végső dátum. A történet maga nem szolgáltat meghökkentő fordulatokkal, “csupán“ a jó és a gonosz harcáról a világért. A Marvel 2011-es, kissé csalódást okozó filmjeiből, melyeket tekintethettük az Avengers előköreinek, remélhetőleg sokat tanult a filmstúdió, bízzunk benne, hogy Thor, Amerika kapitány, Vasember és Hulk négyese kritikán felüli módon gyűri le Lokit, vagy bárki mást, aki Földünk ellen mert szegülni. Amerikai bemutató: május 4.

7. The Amazing Spider-Man

A Sony Pictures Entertainment ahelyett, hogy folytatta volna a Sam Raimi-féle Spider-Man adaptációt egy negyedik résszel, inkább a Christopher Nolan Batman-filmjeinél bevált újrakezdéshez nyúlt. Kérdéses lehet azonban, hogy csupán 5 évvel a megelőző trilógia (és 10 évvel az azt megnyitó rész) után mennyire lesz nagy érdeklődés a képregény rebootja iránt. A Sony mindenesetre megtesz mindent; Peter Parker szerepében Tobey Maguire-t Andrew Garfield váltja (A szociális háló), míg a női főszerepet Emma Stone (A segítség) kapta. Rhys Ifans szerepében egy új főgonosz, a Lizard is látható lesz a filmben. A történetet kitöltő rész nagyjából hasonló lesz az első részhez; Peter gyerekkorában elveszíti a szüleit, majd egy biológia laborban megcsípi egy radioaktív pók, és kezdetét veszi az iskolában kiközösített diák minden képzeletét felülmúló útja a szuperhős státusz felé. A film első posztere, valamint a készítők nyilatkozatai azt sugallják, hogy egy, az előző részekben eddig el nem mondott történetre, Pókember eddig nem ismert oldalára is fény kerül. Amerikai bemutató: július 3.

6. The Expendables 2

A 2010-es vérfürdő a filmvásznon bebizonyította, hogy még mindig nagy az igény a lírai szöveget mellőző, fegyverropogós akciófilmekre. Már az első rész sztártömkelege is rengeteg akciófilm-kedvelő igényét kielégítette, ám Chuck Norris, Jean-Claude van Damme és Liam Hemsworth avanzsálása, valamint Arnold Schwarzenegger és Bruce Willis nagyobb szerepvállalása egészen biztosan még elképesztőbb látványt hoz majd az akcióra éhezőknek. Nem láthatjuk azonban Toolt, azaz Mickey Rourke-ot, mivel van Damme és zsoldosai brutálisan meggyilkolták, amit Barney (Stallone) és bandája természetesen nem hagyhat következmények nélkül. A felrebesgetett hírek szerint egy régóta várt Stallone-van Damme ökölharcnak is szemtanúi lehetünk a film során. Nagy változás állt be a háttérmunkában is, mivel Stallone átengedte a rendezői széket a ConAir, valamint a Tomb Raider-filmek direktorának, Simon Westnek. Amerikai bemutató: augusztus 12.

5. Lincoln

Steven Spielberg az utóbbi évek passzivitása után újra lendületbe jött; a Tintin kalandjai, valamint a War Horse után egy újabb, monumentális filmje is készülőben van. A tizenhatodik, és egyben az egyik leghíresebb valaha élt amerikai elnök utolsó hónapjait dolgozza fel a rabszolgafelszabadítástól egészen a végzetes éjszakáig a Ford Theaterben, Doris Kearn Goodwin biográfiája, a Team of Rivals alapján. A film bizonyára nem marad kellemes emlék Liam Neeson számára, mivel eredetileg ő játszotta volna Lincoln szerepét, de azzal a kellemetlen indokkal kellett szembenéznie, hogy már túl öregnek találták a figura eljátszásához, ezért Daniel Day-Lewis lépett a helyére (aki talán még hasonlít is a meggyilkolt elnökre). A film 2012 decemberében kerül csak a mozikba, elkerülve az esetleges politikai kiaknázást az amerikai elnökválasztás előtt.

Kilenc évvel minden idők egyik legsikeresebb trilógiája után Peter Jackson kész egy új, kétrészes lehelletet adni J.R.R. Tolkien fantáziavilágának. A gyűrűk urát megelőző történet középpontjában Zsákos Bilbó áll, aki azért küzd, hogy visszaszerezze a törpök királyságát, Erebort Smaugtól, a sárkánytól. Egy alkalommal Szürke Gandalf meglátogatja Bilbót otthonában, és beavatja egy térkép rejtélyébe, amellyel visszaszerezhetik a törpök elrabolt kincsét Smaugtól. Bilbó nem tud ellenállni a kihívásnak, és kezetét veszi a hobbitok útja Thorin, a legendás törp harcos vezetésével az orkok, óriáspókok, elfek és varázslók világán keresztül. A filmben újra találkozhatunk Legolasszal, Galadriellel, valamint Sauronnal és Gollammal is. A történet az első előzetes alapján nem tűnik annyira sötétnek és félelmetesnek, mint amilyen a trilógia volt, de a 12 törp mély éneke minden férfiből, vagy legalább minden rajongóból előhozza azt az érzést, mint amikor olyan csatába indul, ahonnan nem biztos, hogy visszatér. Amerikai bemutató: december 14.

Quentin Tarantino nem azon rendezők közé tartozik, akit a legcsekélyebb mértékben is érdekelne a történelmi háttér vagy a realitás, amikor nekilát egy filmnek, viszont amihez hozzányúl, az felejthetetlen marad. Sokan emlékezhetünk, mennyire megosztotta a közvéleményt a Becstelen Brigantykkal, mivel egy Hitlert megölni készülő zsidó bérenccsapat egy kicsit sem volt mondható valósághűnek. Hasonló kétségek merültek fel akkor is, amikor Quentin előállt a Django Unchained ötletével, amely a kényszerített prostitúcióból és a 19. század rabszolgakereskedelméből merít. Tarantino eddigi sikereit alapul véve minen bizonnyal tele lesz az olyan elemekkel, melyeket újra és újra lélegzetvisszafojtva fogunk visszanézni. A színészi felállás is eléggé érdekesre (és felettéb izgalmasra) sikerült, mivel Jamie Foxx, Leonardo DiCaprio, Kurt Russell, Samuel L. Jackson, Sasha Baron Cohen vagy Christoph Waltz korábban jobbára különböző stílusú filmekben szerepelt. Amerikai bemutató: december 25.

Az emberiséget mindig foglalkoztatta a gondolat, vajon egyedül vagyunk-e a világűrben, s mi várhat ránk, ha sikerül elhagyni a Föld közelségét. Valami olyannal szolgálna, ami jobbá tenné az életünket, vagy netán felborítana mindent, amiben eddig hittünk, sőt akár el is pusztíthatja bolygónkat? Ridley Scott, aki a Nyolcadik utas a Halál, valamint a Szárnyas fejvadász révén már kétszer felforgatta a sci-fi világát, ezennel egy újabb nagy dobással készül. A rendezőt nem meglepően egyfolytában az Alien-filmekkel kapcsolatos párhuzamokkal faggatják, mivel a film témaköre kimondottan hasonlít a 80-as évek sikerfilm-sorozatára: egy tudóscsoport a világűr távoli részén próbálja megkeresni az emberiség eredetét, mely azonban könnyen a fajunk bukásába is kerülhet. Amerikai bemutató: június 8.

Christopher Nolan lassan a beetetés nagymesterévé válik; minden filmjét hatalmas várakozás előzi meg már egy évvel a premier előtt, hála a keveset eláruló, de minden izgalmat magába foglaló előzeteseknek, kiszivárogtatott jeleneteknek és képeknek. A Batman-trilógia befejező részét is hasonló előzmények kisérték: rengeteg titkolózás a szerepekről (pl. hogy hogyan fest az amúgy sem nádszálvékony Tom Hardy 14 kiló izommal felpumpálva, vagy mennyire lesz autentikus Anne Hathaway mint a dögös Macskanő), a sztoriról, a meghökkentő elemekről, valamint a Nolan-filmekben sosem elhanyagolható pszichológiai háttérről. A titkolózás ellenére napvilágot látott az alaptörténet, miszerint Gotham City-t, melyet 8 év békés időszak után Bane, a fájdalmat nem érző hústorony igyekszik porrá rombolni, akivel annak a Batmannek kell szembe szállnia, aki a sokéves bújkálás miatt nincs éppen a toppon. A film ellenáll a jelenkor nagy 3D-divatjának, viszont több jelenetet láthatunk majd IMAX minőségben, mint A sötét lovagban. Amerikai bemutató: július 20.

Forrás : palace4picture, (k.a.)

1. Egy nagyszabású tárlat, amit látnod kell: Ferenczy Károly (1862-1917) gyűjteményes kiállítása

     Százötven éve született Ferenczy Károly, a magyar festészet egyik legnagyobb hatású alakja. A kifinomult úriember, az érzékeny és tépelődő művész, a napfényben fürdő tájak festője - Szentendre, München, Párizs és Nagybánya mestere. A teljes életmű kiállítása 2012. május 27-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában.

     Ferenczy Károly életművének bemutatása annak a kiállítási sorozatnak a része, amely nagyszabású egyéni tárlatokon keresztül a modern magyar művészet kialakulásának folyamatát tárja a látogatók elé a Magyar Nemzeti Galériában. Ennek jegyében rendeztük meg korábban Rippl-Rónai József, Mednyánszky László vagy Vaszary János gyűjteményes kiállítását. Noha Ferenczy Károly több képe is látható volt 1996-ban, a Nagybánya művészetét bemutató tárlaton, s festményei a Galéria 20. századi állandó kiállításának is alapvető darabjai, de a monografikus tárlatok sorából mindeddig hiányzott Ferenczy neve. Sőt, a művész munkásságának legjelesebb darabjai összegyűjtve csaknem egy évszázada voltak utoljára kiállítva, 1922-ben a Műcsarnokban, majd 1940-ben a Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézetben (volt Ernst-Múzeum). Több generáció is felnőtt tehát anélkül, hogy találkozhatott volna e páratlan életmű egészével.

     A kiállításra számos hazai és határon túli közgyűjteményből érkeztek művek: BTM - Kiscelli Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, MTA Művészeti Gyűjtemény, Széchényi Könyvtár, Zsidó Múzeum, győri Xantus János Múzeum, kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, miskolci Herman Ottó Múzeum, pécsi Janus Pannonius Múzeum, szegedi Móra Ferenc Múzeum, szentendrei Ferenczy Múzeum, komáromi Dunamenti Múzeum, marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum, rimaszombati Gömör-kishonti Múzeum stb. A múzeumi anyag mellett több mint hatvan magángyűjteményi remekmű teszi teljessé a válogatást, az Antal-Lusztig Gyűjtemény, a Kogart Gyűjtemény, a Polgár Gyűjtemény jeles darabjai éppúgy helyet kapnak itt, mint egy londoni magángyűjtemény különlegessége, az életműben témája miatt páratlan tengerkép. A kiállításon Ferenczy Károly közel 150 festménye, 80 grafikája kerül bemutatásra, emellett mintegy 50 dokumentum (fotó, levél, katalógus, könyv) egészíti ki az anyagot.

     A Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású időszaki tárlatait befogadó "A" épület két szintjét foglalja el a Ferenczy Károly kiállítás, mely nem a műtárgyfolyam kronológiájára, stiláris korszakaira koncentrál elsősorban, hanem jól elkülöníthető festői motívumok mentén tárja fel az életművet. A teremsorokban nyolc nagyobb témacsoport, azon belül néhány árnyaltabb témaegység nyomán bomlik ki az ouvre. (Önarckép, Zsánerkép, Nagybánya, Portré, Műterem világa, Bibliai képek, Család, Alkotói folyamat)

     Ferenczy nagy műgonddal, fáradságot nem ismerő elmélyültséggel, a lényeget kutatva tökéletesítette műveit. Hetekig, hónapokig dolgozott egy-egy festményén, annak témavariációin. Kereste a leghatásosabb képkivágásokat, vizsgálta a kompozíciós egyensúlyt, méregette az egymásra rímelő színeket és formákat. A művész alkotói útkereséseibe enged bepillantást az a kiállítási egység, amelyben a Ferenczyre oly jellemző munkafolyamatot az egymás mellé sorakoztatott képi változatok, variációk és vázlatok sorával érzékelteti.

     Ferenczy számára a család - mint érzelmi bástya és intellektuális közeg - rendkívül fontos volt. Az elsőszülött fiú Ferenczy Valér, apja hivatását követve ugyancsak festőművész lett, a két ikergyermek, Noémi és Béni pedig a képzőművészet más műfajaiban bontakoztatta ki tehetségét. Ferenczy Noémi a hazai gobelin művészet megteremtőjévé, Ferenczy Béni pedig a 20. századi magyar szobrászat egyik meghatározó alakjává vált. A kiállítás utolsó terme e párját ritkító művész família előtt tiszteleg. Ferenczy Károly családi vonatkozású művei kiegészülnek az ugyancsak képzőművész feleség, Fialka Olga, Ferenczy Valér, Ferenczy Noémi és Ferenczy Béni alkotásaival is.

     A kiállítás földszinti fogadó terében, az ott felsorakoztatott emblematikus remekművek között kapott helyet a művész 1894-ben készült monumentális vászna, az Ádám című olajfestmény, melyet a kiállítás alkalmából, szponzori támogatással restauráltatott a múzeum. Ugyancsak a földszinten, külön kiállítási térben Ferenczy Károly sokszínű, a festői életmű által eddig némileg elfedett és háttérbe szorított grafikai munkásságával ismerkedhet a látogató. A kiállítás záróakkordjaként Ferenczy-festmények kinagyított fotói láthatók, olyan archív felvételek, melyek jelenleg lappangó főművekről készültek: a háborúban eltűntek, külföldre kerültek, vagy ismeretlen helyen vannak. A rendezők nem titkolt szándéka, hogy e fényképsorozattal a keresett képek felbukkanását segítse.

     Ferenczy Károly neve a köztudatban leginkább az 1896-ban formálódó nagybányai művészteleppel kapcsolódott össze. Életműve szinte egybeforrt a Nagybánya-fogalommal. Az impresszionizmus és posztimpresszionizmus hazai változatának megteremtésével, a művészkolónia kiemelkedő alkotójaként, vezető mestereként a modern magyar festészet megalapozójává vált. Ouvre-jének tetemes részét alkotják a Nagybányán született, az ott élőket, a környező vidéket, a varázslatos fény- és színviszonyokat megörökítő festmények. Ferenczy életműve ugyanakkor jóval árnyaltabb és összetettebb, így több szempontú megközelítése nemcsak a szakma, de a magyar kultúra iránt érdeklődő hazai és külföldi közönség számára is fontos. A modern magyar festészet megteremtésének hosszú folyamatában Ferenczy munkásságának gazdagsága, személyiségének és festői működésének sokoldalúsága, példaértékű alkotói magatartása számos utat nyitott meg a követők előtt is. A kiállítás lehetővé teszi annak felmérését, hogy mit köszönhet a 20. század modernizmusa Ferenczynek, aki miközben német, francia vagy amerikai kortársaihoz hasonló problémák megoldásán gondolkodott, az egyik legsajátosabban magyar festői életművet hozta létre. Egyetemesség és a nemzethez való kötődés példásan megfért mind személyiségében, mint festői munkásságában. Egyszerre volt "európai" a szó legnemesebb értelmében és magyar a hazai festői hagyomány folytatásának és kibontakoztatásának értelmében.

     A tárlathoz reprezentatív, tudományos katalógus is társul, melyben Ferenczy alkotói periódusait a korszakot kutató művészettörténészek mutatják be, és a kiállításra kerülő művek, az életműben elfoglalt jelentőségüket alátámasztó adatokkal ellátva kerülnek reprodukálásra. A kiállítás nyitásával egy időben jelenik meg a Ferenczy Károly levelezését (több, mint 400 levelet) tartalmazó kötet is, amelyet nem csak részletes tudományos apparátussal láttak el a szerkesztők, hanem egy kulcsszavakra keresést lehetővé tévő CD melléklettel is.

     Az érdeklődők az interneten is nyomon követhetik a tárlat életét: a Ferenczy-blog (http://ferenczy-mng.blogspot.com/) sok érdekességet mutat be az előkészületektől a kiállítás épüléséig, míg a gyermekek számára külön kiállítási vezető készült a tárlathoz.

A kiállítás kurátorai Boros Judit és Plesznivy Edit művészettörténészek