Több százezer forintnyi ellátástól, támogatástól és a későbbi kártérítési igény lehetőségétől fosztják meg magukat azok a dolgozók, akik belemennek abba, hogy munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén táppénz helyett szabadságra menjenek. Szakszervezeti vezetők szerint ez a szokás egyre inkább terjed, aminek köszönhetően a különböző statisztikákat is fenntartásokkal kell kezelni. A kormány az ellenőrzések szigorítása helyett látszatintézkedésekkel fedi el a problémát.

A munkabalesetben elhunyt, illetve megrokkant munkavállalók emléknapjává nyilvánította a kormány április 28-át. Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke a Pénzcentrum.hu kérdésére gesztusértékűnek, ugyanakkor viszont szemfényvesztésnek is minősítette a kormány határozatát.

Magyarországon ugyanis már 10 éve minden alkalommal megemlékeznek erről a napról a szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek, a munkaügyi hivatal, valamint a már megszüntetett Országos Érdekegyeztető Tanács munkavédelmi bizottságának képviselői. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2003 óta hivatalosan a Munkavédelem Napjaként tartja számon április 28-át.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott közlemény azt sugallja, mintha a kormány az emléknap kihirdetésével kipipálta volna a munkavédelem területén szükséges intézkedések listáját. Abban ugyanis csak egy kósza felhívás olvasható a munkáltatók felé, miszerint tegyenek meg mindent a munkavállalók életének és testi épségének védelméért, biztonságáért. Arról viszont már nem szól a fáma, hogy a kormány milyen intézkedésekkel kívánja ezt elősegíteni, az ellenőrzést szigorítani, illetve szükség esetén a szabályok be nem tartását erőteljesebben szankcionálni.

Márpedig a szakszervezetek tapasztalatai szerint nem elég a munkavédelem fontosságáról beszélni, gyakoribbá kell tenni a munkaügyi ellenőrzéseket, és meg kell erősíteni a revizori hálózatot. A közigazgatásban végbement nagyarányú létszámleépítés ugyanis nem kerülte el a munkaügyi ellenőrzés területét sem.

Kétszer kettő néha öt? - Nagy kérdés, mit rejt a statisztika?

A tavalyi munkaügyi vizsgálatok adatai alapján kijelenthető, hogy a cégek többségénél igen gyakori a munkavédelmi szabálytalanság. A vizsgált vállalkozások 82,8 százalékuknál állapítottak meg munkavédelmi mulasztásokat a revizorok - írja a munkaügyi hatóságra hivatkozva a feketelista.hu.

Székely Tamás tapasztalatai szerint a munkavállalók sok esetben a munkavédelemre alkalmatlan felszerelésekben dolgoznak. Példaként említ olyan üzemet, ahol két, egymásra húzott cérnakesztyűben pakolják a munkások a forró anyagokat, például felhevült gumiabroncsokat. Előfordult olyan eset is, amikor nejlonruhát kaptak a hegesztők, amely a hő hatására olvadni kezdett, és az ügyeletben lévő dolgozó mobiltelefonját is megolvasztotta. A tapasztalatok szerint azonban sok ülőmunkát végző cégnél sem fordítanak kellő figyelmet a munkáltatók arra, hogy a dolgozóknak bizonyos időközönként fel kellene állniuk az asztaltól.

A szakszervezeti vezető elismeri, hogy sok esetben maguk a munkavállalók sem jeleskednek a munkavédelmi szabályok betartásában, például nem veszik fel a légzést nehezítő, ámde a porszennyezéstől védő maszkokat. A munkáltatók emiatt adott esetben könnyedén át tudják hárítani a felelősséget a dolgozókra.

Ugyanakkor a statisztikákból úgy tűnik, mintha jelentősen csökkent volna a munkabalesetek száma. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság legfrissebb adatai szerint 2012. első negyedévében összesen 3169 munkahelyi baleset történt, 170-nel kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. Még látványosabb a javulás a halálos kimenetelű baleseteket illetően: az idei első három hónapban 7, tavaly ilyenkor 22 baleset végződött halállal. Az egész évet tekintve tavaly összesen 17 295 munkahelyi baleset volt, azaz átlagosan minden naptári napra 47 eset jutott. Ebből 80 volt halálos kimenetelű.

Szabadságra menetelre buzdítanak a munkáltatók táppénz helyett...

Székely Tamás állítja, a statisztikák nem tükrözik hűen a valós helyzetet. Egyre gyakoribb ugyanis, hogy a munkáltatók ráveszik a szerencsétlenül járt dolgozót, ne jelentse, hogy munkaügyi balesetet szenvedett vagy foglalkozási ártalom miatt betegedett meg, hanem menjen inkább szabadságra. A munkavállalók sok esetben belegyeznek ebbe, mert attól tartanak, hogy ha ellenszegülnek, búcsút mondhatnak a munkahelyüknek, ami a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben felettébb kockázatos. Így azonban több százezer forint jogos táppénztől, ingyenes egészségügyi ellátástól és az esetleges későbbi kártérítési lehetőségtől is megfosztják magukat.

Sokan nem tudják, hogy a munkabalesetnél, illetve foglalkozási betegségnél az egyéb megbetegedések esetén megállapítható táppénznél jóval magasabb összegű ellátás jár. Nem munkahelyi baleset vagy betegség esetén a táppénz 2011. május 1-től az adott naptári napra eső átlagos munkabér 60 százaléka, legfeljebb azonban napi bruttó 5200 forint lehet. Üzemi baleset esetén viszont a pénzbeli egészségügyi ellátás alapjául szolgáló, a baleset napját közvetlenül megelőző hónapban szerzett jövedelem 100 százalékának megfelelő összegű táppénz jár. A munkába jövet-menet elszenvedett úti baleset esetén a jövedelem 90 százalékát fizeti az egészségbiztosító.

Baleseti táppénz annak a biztosítottnak és baleseti ellátásra jogosultnak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében válik keresőképtelenné.A baleseti táppénz jogosultságának időtartama független attól, hogy a biztosított mennyi folyamatos, előzetes biztosítási idővel rendelkezik. Baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre tekintet nélkül, a balesetből eredő keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy éven át jár. Előfordulhat tehát az is, hogy akár egy nap biztosítási idő esetén is jogosult lehet a biztosított egy évig baleseti táppénzre Amennyiben a munkaképesség helyreállítására nem elég egy év, akkor - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye alapján - maximum egy évvel meghosszabbítható a baleseti táppénz folyósítása.

A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll. Ha a sérült az első baleseti táppénz igénybevételét követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében ismét keresőképtelenné válik, újra jogosult lesz baleseti táppénzre. Kedvező szabály, hogy ilyen esetben a baleseti táppénz összege nem lehet kevesebb a korábban megállapított összegnél.

Úti üzemi balesetnek minősül a munkába menet vagy onnan a munkavállaló lakására (szállására) menet közben elszenvedett baleset. Ennek megállapításához további vizsgálat szükséges. A sérülés üzemi baleseti jellege csak akkor állapítható meg, ha a sérülés bekövetkezte során a munkával való kapcsolat tartósan nem szakad meg. Tartós marad a kapcsolat, ha a munkába, illetve hazafelé menetelkor az emberek mindennapi életvitelükhöz szükséges cselekményeket végzik (bevásárlás, gyermek elkísérése az iskolába). A minősítés során meg kell vizsgálni, hogy a balesetet szenvedett személy a lehető legrövidebb úton haladt-e hazafelé és az útközben tett kitérő szükségesnek tekinthető-e. A szükségtelennek, vagyis már nem a munkavégzéssel összefüggőnek minősülő kitérő esetén bekövetkezett baleset már nem tekinthető üzemi balesetnek, ezért az ellátások kizárólag az általános szabályok alapján állapíthatók meg.

Üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely

• a biztosítottat (sérültet) a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri (munkabaleset), illetőleg

• munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet közben elszenvedett baleset (munkavégzéssel összefüggő úti baleset), továbbá

• üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése közben, valamint

• a biztosítottat egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során (keresőképtelenség, rokkantság, egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának elbírálása céljából elrendelt, vagy a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenéssel összefüggésben) érte.

A baleset üzemi jellegének elbírálásánál nincs jelentősége annak, hogy a baleset oka a munkáltató működésében rejlő ok volt, vagy az üzem működési körén kívül eső valamilyen külső ok, elháríthatatlan erő (például árvíz, tűzvész) miatt következett be. Üzeminek minősül a baleset akkor is, ha azt a munkavállaló figyelmetlensége, felelőtlensége, gondatlansága okozta, hiszen ezzel a munkáltató elmulasztotta a megfelelő ellenőrzési, munkavédelmi feladatai ellátását. Továbbá természetesen a baleset akkor is üzemi balesetnek minősül, ha a sérülés azért következett be, mert a munkavédelmi előírásokat nem tartották be - áll az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tájékoztatójában.

Nem üzemi a baleset,

• ha kizárólag a sérült ittassága miatt következett be,

• ha munkahelyi rendbontás következménye,

• a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka esetén,

• az úti balesetek körében, ha nem a legrövidebb útvonalon történt a közlekedés, illetve a baleset az utazás indokolatlan megszakítása miatt következett be.

Nemcsak üzemi baleset érheti a munkahelyükön a dolgozókat, hanem a nem megfelelő foglalkoztatási körülményekből adódóan meg is betegedhetnek. A foglalkozási megbetegedés az a betegség, egészségkárosodás, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett.

Foglalkozási megbetegedés esetén is a jövedelem egy naptári napra eső összege illeti meg baleseti táppénz címén a munkavállalókat. A foglalkozási megbetegedés megállapítása esetén nehezítő körülmény, hogy míg az üzemi baleset időpontja pontosan megállapítható, a foglalkozási megbetegedés kialakulásának nincs pontosan meghatározható időpontja, azt orvosnak kell megállapítania.

Nemcsak a "100 százalékos" táppénz, hanem az ahhoz társuló egyéb juttatások miatt is érdemes a munkavállalóknak elérni a munkáltatójuknál, hogy mindenképpen jelentsék be az üzemi balesetet. A baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeknek egyáltalán nem kell fizetniük az üzemi balesetből (foglalkozási megbetegedésből) eredő egészségkárosodásuk miatt igénybe vett gyógyszerért, gyógyászati segédeszközért, gyógyító ellátásért, annak árához ugyanis 100 százalékos társadalombiztosítási támogatás jár. Ha az üzemi baleset során a fogak is sérülnek, akkor a rágóképesség helyreállítása érdekében szükséges fogpótlás is térítésmentes.

Amíg az üzemi baleset (foglalkozási megbetegedés) tényét jogerős határozattal nem állapították meg, addig a munkavállalónak meg kell előlegeznie a szükséges gyógyszerek, eszközök beszerzési árát. Az üzemi baleset jogerős megállapítását követően viszont a dolgozó kérelmére az egészségbiztosító soron kívül megtéríti az üzemi balesettel összefüggésben igénybevett ellátások térítési díját. A kérelemhez csatolni kell a kezelőorvos igazolását az üzemi balesettel összefüggésben rendelt ellátásokról, valamint a baleset üzemiségét elismerő határozatot.

A baleseti táppénz iránti kérelmet - üzemi balesetből eredő, keresőképtelenséget igazoló orvosi vagy kórházi igazolással együtt - annál a foglalkoztatónál kell benyújtani, ahol az üzemi baleset, vagy a foglalkozási megbetegedés bekövetkezett. Az egyéni vállalkozó a baleseti táppénz iránti kérelmét formanyomtatványon, írásban, a telephelye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárnál nyújthatja be.

Többféle ellátástól eshet el a megalkuvó dolgozó...

Baleseti járadékra jogosult az, akinek üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében 13 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességűek ellátásai nem illeti meg. A járadék mértéke az üzemi baleset (foglalkozási betegség) okozta egészségkárosodás fokától függően a havi átlagkereset 8-30 százaléka között alakul. A járadék nem folyósítható egy időben a táppénzzel, ellenben időkorlát nélkül jár minaddig, amíg az egészségkárosodás mértéke meghaladja a 13 százalékot.

Forrás : www.penzcentrum.hu