Egészség : Ezt kell tudni az izomsérülésekről ! - 2012.09.26.

Szakad, görcsöl, vagy lázas ?

Nemcsak a rendszeresen, aktívan sportolókat veszélyeztetik a különböző izomsérülések, a hétköznapokban is találkozhatunk ezekkel. Pontosan mi történik a szervezetünkben az izomproblémák során és mit tehetünk ezek ellen?

A sportolók jól ismerik a különböző izomsérüléseket, és azt is tudják, hogy megfelelő bemelegítéssel, nyújtással, illetve kellő óvatossággal nagy részüket el is lehet kerülni. Ám az izomhúzódás, az izomláz, a görcsök nemcsak őket veszélyeztethetik, hanem az egyszerű, hétköznapi embereket is. Az izomsérülések ugyanis gyakran valamilyen komolyabb, a háttérben meghúzódó ok miatt következnek be, így az izmok megóvásához ezeket mindenképpen fel kell deríteni.

Izomláz

Talán a leggyakoribb izomrendszeri probléma: kimerítő edzést vagy fizikai túlterhelést kis idő elteltével követő izomfájdalom. Ennek okai lehetnek: az izomszövetekben felszaporodó tejsav (a tejsav akkor képződik, ha az a nagy megterhelés esetén izmok nem jutnak elég oxigénhez), illetve az izmokban keletkező mikroszkopikus szakadások (ezeken keresztül víz kerülhet az izomszövetekbe, az izomrostok ennek következtében megduzzadnak és megnyúlnak, a szakadás helye pedig begyulladhat). A felszaporodott tejsav, illetve a gyulladás komoly fájdalmat okozhat, az érintett testrész megkeményedhet, megduzzadhat, tapintásra meleg és érzékeny. Az izomlázat egyszerű megelőzni, például azzal, hogy fokozatosan szoktatjuk hozzá a szervezetünket a nagyobb megterheléshez. A kezelése sem bonyolult: az érintett izmot néhány napig pihentessük, majd óvatosan kezdjünk el újra mozogni! A meleg borogatás vagy fürdő és a szaunázás is jót tehet az izmainknak.

Izomgörcs

Izomgörcs során az izmok hirtelen, akaratlanul összehúzódnak, nagy fájdalmat okozva. Egyaránt jelentkezhet a sima- és a harántcsíkolt izmokban: az előbbi okozza például a hasfájást, míg az utóbbi például a lábikragörcsöt. A görcsök tarthatnak néhány pillanatig, de akár órákon keresztül is, és időnként az is előfordul, hogy több görcs is jelentkezik egymás után. Az izomgörcsök hátterében a legtöbbször az szervezet ionegyensúlyának felborulása, az izmok tápanyag- és oxigénellátásának zavara áll - ez eredhet a nem kielégítő táplálékbevitelből vagy a dehidratáltságból is.

Izomgörcs kialakulhat hosszan tartó, megerőltető sportolás közben, ez általában erős, hirtelen fájdalommal jár, de viszonylag hamar el is múlik (segíthet a görcs enyhítésében a masszázs). Ha a görcs nem múlik el, akkor a szervezet önvédő mechanizmusa is lehet, például egy sérülés esetén - ilyenkor az izmok azért görcsölnek be, hogy megakadályozzák a terület mozgatását. Szintén gyakori oka az izomgörcsnek az érszűkület: az izomnak több energiára és oxigénre lenne szükséges a működéséhez, mint amennyi a rendelkezésre áll, ám ez a leszűkült vérereken keresztül nem jut el az izmokhoz. Az érszűkületeseknél a legtöbbször a láb izmai görcsölnek be, akár néhány méter megtétele után. Az izomgörcs gyakori velejárója lehet a várandósságnak, a vesebetegségeknek vagy bizonyos hormonális betegségeknek is, de gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet. Az izomgörcs megfelelő kezeléséhez természetesen tisztában kell lenni azzal, hogy mi is okozza.

Az izomkontraktúra tulajdonképpen egy igen hosszú ideig tartó görcs, a szervezet izmai képtelenek ellazulni. Ennek oka lehet többek között sejtanyagcsere-zavar, örökölt zavar vagy szerzett betegség. Ez a fajta probléma azonban meglehetősen ritka.

Izomhúzódás és izomszakadás

A myositis az izomszövet gyulladását jelenti, melynek oka igen sokféle lehet, a gyógyszerek mellékhatásaitól a túlerőltetésen keresztül a szerzett vagy örökölt betegségekig. A myopatia szóval mindenféle izomfájdalmat szokás leírni.

Az izomhúzódásnál, illetve az izomszakadásnál az izmok, vagy az izmokat a csonthoz kapcsoló ínak a mozgás, túlerőltetés vagy egyetlen rossz mozdulat hatására túlnyúlnak vagy el is szakadnak, így elveszítik a rugalmasságukat, azaz azt a képességet, hogy a mozdulat után visszatérjenek az eredeti helyzetükbe. A sérülés súlyossága attól függ, hogy mekkora károsodást szenvedtek a szövetek, illetve attól, hogy pontosan hol (az ínban, az ín és az izom találkozásakor vagy az izomban magában) történt a sérülés. Az elsőfokú sérülésnél csak néhány izomrost érintett, míg a másodfokúnál az izomban jelentős károk keletkeztek. A harmadfokú húzódás maga az izom szakadása. Az izomhúzódás, -szakadás a leggyakrabban a boka, a térd, a váll vagy a kéz izmaiban történhet meg, de az úgynevezett ostorcsapás-sérülés is ebbe a csoportba tartozik. Meglepő módon, például a mellkas izmai is meghúzódhatnak, ha sokat köhög valaki. Az izomhúzódás és izomszakadás tünetei a duzzanat, a fájdalom, az érintett terület érzékenysége, illetve a szomszédos területek görcse. Bizonyos esetekben vérömleny is keletkezhet az izomszakadás helyén. A sérülést elsősorban pihentetni kell, jegelése, az érintett testrész nyugalomba helyezése is szükséges lehet. Nagy kiterjedésű, súlyos izomszakadásnál műtétre is sor kerülhet. Az orvos gyulladásgátló szedését is javasolhatja a fájdalom csökkentésére és a komplikációk elkerüléséhez.

Az esetek legnagyobb részében a meghúzódott vagy elszakadt izmok teljes egészükben meggyógyulnak - igaz, a terhelésüket óvatosan kell megkezdeni. A nem tökéletesen gyógyult izomszakadás egyik szövődménye lehet azonban a fibrózis, amikor az izomszövet helyett a rugalmatlan kötőszöveti rostokból álló hegszövet alakul ki.