Semmi vész, dönts le még egy kávét! Az alábbiakban néhány meglepő tényt mutatunk be a koffeinnel kapcsolatban.

1. A koffein javítja a sportteljesítményt

Már több mint 35 éve végeznek kutatásokat sportolók részvételével. A koffeinről azt mutatták ki, hogy fokozza az energiát és az állóképességet, amitől keményebben és hosszabb ideig tudunk edzeni. A koffein közvetlen metabolikus hatást gyakorol az izmokra, ezáltal növelve az állóképességet. Hatására az izmok az energiatermeléshez glikogén (a szénhidrát egy formája) helyett zsírt égetnek. Ez az eltérő üzemanyag fokozza az állóképességet.

A teljesítmény növeléséhez szükséges dózis egy 90 kilós ember esetében körülbelül 300 mg. A kutatások azt mutatják, hogy az ezt meghaladó mennyiség már nem javítja, hanem rontja a sportteljesítményt.

2. A koffein fokozza a koncentrációs készséget és az éberséget

A koffein természetes stimulánsként könnyen bejut az agyba, és pozitív módon befolyásolja az agysejteket. A kutatások azonban azt mutatják, hogy bár a mértékletes koffeinfogyasztás javítja a koncentrációs készséget, nem leszünk tőle okosabbak, és a tanulásra sincs hatással!

Mialatt az agyi receptorok a szokásos biológia részeként reagál a koffeinre, minél többet fogyasztunk belőle, annál jobban hozzászokik a szervezetünk, és idővel gyengébb választ ad rá. Ennek ismeretében az a legjobb, ha napi körülbelül 300 milligrammra korlátozzuk a koffeinfogyasztásunkat, amit minden nap csak EGYSZER viszünk be – akkor, amikor a legéberebbek szeretnénk lenni, és a maximális hatásra van szükségünk. Ráadásul így ha valamilyen más napszakban van szükségünk egy kis felrázásra, akkor is elérhetjük ezt a hatást.

A koffein a fogyasztás formájától (kávé, tea, kóla) függetlenül nem okoz fizikai függőséget. Az lehet, hogy függőséget érzünk valamilyen koffeinforrást jelentő élelmiszer iránt, de ez nem egyedül a koffeinnek köszönhető. A leszokás egy kis átmeneti fejfájáson kívül nem jár elvonási tünetekkel. A koffeines fejfájás elkerülése érdekében csak fokozatosan érdemes csökkenteni a koffeinbevitelt.

Az üdítőitalok szabványos koffeintartalmától eltekintve a különböző étrendi forrásokban lévő koffein mennyisége meglehetősen változatos lehet. A koffeintartalom kávé és tea esetében a pörköléstől, a főzés időtartamától és a tealevelek típusától is függ. Általános szabályként azonban azt mondhatjuk, hogy egy csésze kávé körülbelül 150 mg koffeint tartalmaz, ugyanennyi teában 50 mg, egy doboz kólában pedig 50-60 mg található. A szakemberek azt javasolják, hogy az összes forrásból származó koffein bevitele ne haladja meg a napi 300 mg-ot.

A koffeint a szervezetnek le kell bontania, ezért hatása attól függ, mennyi ideig marad meg érintetlenül a szervezetben az előtt, hogy a vizelettel kiürülne. Ez egy anyagcserefolyamat, melynek jellemzői családon belül öröklődhetnek. Ez azt jelenti, hogy ha a szülőre már egy kevés koffein is erős hatással van, nagy az esélye, hogy gyermeke is ugyanígy reagál az anyagra.

A túl sok koffein fogyasztása nagyon ritkán akár halálos szív-érrendszeri eseményekhez is vezethet. Mivel a koffein az idegrendszert, a pulzusszámot és a vérnyomást is befolyásolja, a rendellenességre hajlamos személyek esetében súlyos hatással járhat. Ez a jelenség azonban koffeintabletta vagy magas koffeintartalmú energiaitalok esetében valószínűbb.

Forrás: Medipress