Dr. Buda Botondot kérdeztük...

A neurológus feladata a központi és környéki idegrendszer vizsgálata, zavarainak kórismézése és betegségeinek gyógyítása.

Hozzá fordulhatunk többek között fejfájással, gerincpanaszokkal, szédüléssel, zsibbadással, különböző fájdalmakkal, remegéssel és más mozgászavarokkal. Az izmok gyengülése, bénulása, a járás, a beszéd zavarai is erre a szakterületre tartoznak. Nagyon gyakran az alvászavarok, a szellemi hanyatlás, memóriazavar, sőt olykor a depresszió és szorongásos tünetek hátterében is szervi idegrendszeri zavarok állnak.

A neurológiai vizsgálat menete és diagnosztikai eszközei

"Az első és múlhatatlanul fontos feladat a panaszok pontos tisztázása, a részletes kórelőzmény (anamnézis) felvétele. Ezt követi az úgynevezett fizikális neurológiai alapvizsgálat. Ilyenkor a neurológus a feje búbjától a talpáig alaposan végigvizsgálja a beteget. A vizsgálathoz mindössze néhány egyszerű eszközt (például reflexkalapácsot, hangvillát, vattadarabkát, fogvájót, stb.) használ.

A helyenként tréfásnak tűnő apró vizsgáló trükkökkel meglepően pontos, sokszor még egészen precíz helymeghatározásra is alkalmas információt kaphatunk az agy, a gerincvelő és a környéki idegek esetleges megbetegedéseiről." -mondta el Buda Botond doktor - "Egy alapos vizsgálat fél, akár háromnegyed órát is igénybe vehet, de erre mindenképpen rá kell szánni az időt..."

A neurológiai alapvizsgálat során nyert információk, az ott felmerült gyanú alapján azután - ha szükséges - kiegészítő vizsgálatokkal tovább finomítható, pontosítható a diagnózis. Az úgynevezett képalkotó vizsgálatok közül legrégebben az egyszerű röntgenvizsgálatokat alkalmazza az orvostudomány. Még ma is nem ritkán kérünk röntgenfelvételeket például egyes gerincszakaszok állapotának gyors közelítéssel történő megállapításához, törések kizárásához, stb.

Egy szélütés (stroke) sürgősségi kivizsgálása során azonban ma már a kisebb kórházakban is CT-vizsgálatot rendel el a neurológus. Ezzel ugyanis percek alatt el lehet dönteni azt az életbevágóan fontos kérdést, hogy a stroke hátterében az agysejtek oxigénhiányos károsodása áll-e, vagy netán koponyaűrön belüli vérzés az agyi katasztrófa oka. Ez utóbbi esetben - ha szükségesnek mutatkozik - akár perceken belül lehet is már tolni a beteget az idegsebészeti műtőbe.

Finomabb felbontást tesz lehetővé, s más tekintetben is sokkal több információt nyújt az úgynevezett MRI vizsgálat; ma már nélkülözhetetlen része a legtöbb központi idegrendszeri betegség kivizsgálásának. Az úgynevezett fMRI működés közben ábrázolja az idegrendszer egyes területeit; ezzel olyan értékes információkat szolgáltat egyes betegségekkel kapcsolatban, melyekről korábban sejtésünk sem lehetett. Az idegrendszer vérkeringését több módon is vizsgáljuk: legegyszerűbben az úgynevezett Doppler-elven működő ultrahang-vizsgálattal nyerhetünk információt egyes erek áramlási viszonyairól. De pl. az MRI-vizsgálattal összekötött úgynevezett MR-angiográfia során az agyállomány belsejében futó fontosabb erek lefutását is képesek vagyunk plasztikusan ábrázolni.

Fontosak a különböző elektrofiziológiai vizsgálatok. Az EEG vizsgálat (elektroneurográfia) során az agy, az ENG vizsgálat (elektroneurográfia) során különböző környéki idegek, az EMG vizsgálat elektromiográfia) során pedig az izomzat elektromos működéséről szerzünk jól hasznosítható információkat.

Hogyan készüljön a beteg ?

"Az orvos feladata, hogy a megfelelő kérdések feltételével megtudja a betegtől a fontos információkat. A páciensnek nem kell mással készülnie a vizsgálatra, mint hogy elviszi az összes orvosi leletét, lehetőség szerint nemcsak azokat, melyek szerinte fontosak, hanem valamennyit, melyekkel akár korábbi betegségeiből rendelkezik. A kezelőorvos számára ugyanis egy korábbi panasz vagy lelet is árulkodó lehet. Ezen kívül fontos, hogy a beteg a saját szavaival, részletesen számoljon be problémájáról, ne készüljön előre, mert így többet segíthet az orvosnak, mintha szakkönyvekben olvasott vagy más orvosoktól hallott frázisokat ismételgetne" - tanácsolja Buda doktor.

Leggyakoribb panaszok

Nagyon sokan mennek a neurológushoz makacs fejfájásuk miatt. Szintén vezető tünet a szédülés és az egyensúlyzavar. Gyakran fordulnak meg a szakember rendelőjében különböző gerincfájdalmakkal, főleg nyaki-és deréktájéki fájdalmakkal küzdő páciensek is. Sajnos korunk népbetegsége a stroke, az agyi érkatasztrófa: a legkisebb vidéki településen is jóval többet lát belőle az ideggyógyász, mint amennyit szeretnénk. Az alvászavarok nem kis hányadát is neurológiai megbetegedésnek tekinthetjük, bár a betegek kis hányada fordul alvásproblémájával először neurológushoz. A szorongásos és hangulatzavarok egy részének hátterében is szervi neurológiai eltérések húzódnak meg; különösen érvényes ez az idősödő idegrendszerre és bizonyos speciális neurológiai megbetegedésekre.

Terápiás eljárások

A neurológiai betegségek nagyon színesek, sokfélék, lehetetlen tehát sommásan összefoglalni, hogy hogyan kezeljük őket. A kezelési eljárás mindig az adott betegségnek megfelelő. Migrén ellen korszerű migréngyógyszereket írunk, gerincproblémákra izomlazítót, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő tablettákat, fizikoterápiás és gyógyfürdőkezelést, tehermentesítést javaslunk. És így tovább, sorolhatnánk találomra a különféle betegségek lehetséges kezeléseit. Rendkívül fontos persze a kockázati tényezők feltérképezése után életmódtanácsokkal is kiegészíteni a gyógyszeres terápiát, például stroke-veszélyeztetettség esetén.

Névjegy: Dr. Buda Botond

 

Az 1980-as évek vége óta dolgozik ideggyógyászként, az agyérbetegségek specialistája, igazságügyi neurológus szakértő. Diplomája megszerzése után több külföldi egyetemen részesült speciális képzésekben, illetve szerzett gyakorlatot. Több magyar és nemzetközi orvostudományi társaság tagja, ill. elnökségi tagja. Számos hazai és külföldi konferencián tartott előadást, száz feletti cikke jelent meg hazai és külföldi tudományos lapokban. A Journal of Human Biology és a Folia Anthropologica című szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

Elérhetősége: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

http://drbuda.hazipatika.net

Lektor : Dr. Buda Botond, neurológus