Mi történik a beteggel a különböző stádiumokban ?

1. Az első szakaszban a beteg még képes önmagát ellátni, de fontos, hogy azért állandó felügyelet alatt álljon, tehát kell, hogy rendszeresen látogassa valaki.


2. A második szakaszban a szocializáció során megszerzett információk eltűnnek, ezért a beteg gyakran elveszíti az önkontrollját. "Mintha nem is ő lenne" - megváltozik a személyisége, az ösztöneinek engedelmeskedik, káromkodik, erőszakoskodik, követelőzik. Az is előfordulhat, hogy szexuálisan agresszívvá válik, és akár a saját rokonait is zaklatja.


3. A betegség utolsó szakaszában az Alzheimer-kóros beteg kisgyermekké válik. Beszéd helyett már csak gügyög, ágyban van, már nem képes magától enni és a szükségleteit elvégezni, tehát etetni és pelenkázni (esetleg katéterezni) kell.

Hogyan lehet segíteni neki ?

• Ilyenkor ellenőrizni kell, hogy minden rendben van-e a lakásban. Előbb-utóbb előfordulhat: elfelejti, hogy fürdeni készült, és ezért kifolyik a víz a kádból, ott marad az étel a tűzhelyen és odakozmál. Ezt megelőzendő érdemes a lakást úgy átalakítani, hogy ezeket a baleseteket valahogy megelőzzük. Ugyanakkor nagy felújítást semmiképp ne tervezzünk, mert a beteget megzavarjuk vele, és mindez ronthat a tájékozódási képességén is.


• Próbáljunk egy állandó napirendet kialakítani, amibe "kapaszkodhat", mint a gyerek, aki tudja, hogy fürdés után fektetés következik.


• A betegnek érdemes annyi önállóságot hagyni, amennyivel elbír, ne csináljunk meg mindent helyette - ez magalázó lehet számára, ráadásul állapotának romlását is sietteti.


• Enyhítheti a pszichés terhelést a humor - próbálja megőrizni a humorérzéket, mert a kellemetlen helyzetekben nagy segítség lehet!


• A rendszeres testmozgás (séta, kertészkedés) pozitív hatással van a szellemre is. Ráadásul a nappali mozgással elkerülhető, hogy az illető éjjel legyen aktív.


• Legyen rugalmas, készüljön fel rá, hogy rosszabbodni fog a helyzet.


• Az öltözködés is egyre lassabban, nehézkesebben mehet, segíthet, ha a ruhákat előre kikészíti, és nem sürgeti a beteget.


• A betegség korai szakaszában, amikor az Alzheimer kórban szenvedő még tisztában van azzal, mi történik vele, érdemes hétköznapi emlékeztetőket írni és használni, hogy ezzel is segítse az önállóságának megőrzését.


• Írjon listát az aznapra elvégzendő tevékenységekről, és biztassa a beteget, hogy húzza ki, ha készen van valamelyikkel.


• Segíthet egy cselekvéssor (mondjuk teafőzés) végrehajtásában, ha le van írva egy papírra, milyen munkafolyamatok követik egymást.

• A középső stádiumban a betegnek még nagyon is megvan a testi ereje, ám már inkább az ösztöneire hallgat, így sajnos előfordulhat, hogy a családtagoknak kell fizikailag is féken tartani az illetőt.


• Öltöztetésnél az egyszerű, könnyen felvehető ruhadarabok bizonyulnak hasznosnak, gumis, tépőzáras, bebújós ruhák. A cipzár és a gomb nehezíti az öltöztetést!


• Fürdésnél a kád mellett lévő kapaszkodó, illetve a zuhanyzóba, kádba tehető fürdető szék könnyíti meg az önálló vagy segítséggel történő tisztálkodást.


• Előfordul, hogy a beteg elfelejti, hogy valamit már elvégzett, ezért újra és újra belefog ugyanabba a tevékenységbe - például kezet mos, többször reggelizik... Ilyenkor próbálja meg elterelni a figyelmét.

• A végstádiumban már 24 órás ápolásra szorul a beteg. Ha nyelési nehézségei vannak, akkor pépesíteni kell számára az ételt, és az előfordul, hogy elfelejt enni, vagy elfelejti, hogy a szájában lévő étellel mit kell tennie. Ha az evés nem megy, akkor legalább a 2,5 liternyi folyadék bevitelét próbálja meg elérni.


• Inkontinencia esetén kérjen tanácsot a háziorvostól.


• Ne szégyellje, ha nem képes a 24 órás ápolásra! Kérjen segítséget, beszélje meg a családdal az intézményi elhelyezés lehetőségét.

Tippek, tanácsok tapasztalt gondozóktól...

• Kés és villa helyett a beteg könnyebben tud kanállal enni, az ételt vágjuk fel előre neki.


• Esetleg csúszásmentes alátétet, magas peremű tálcát, tapadókorongos aljú tányérokat is beszerezhet, hogy kevésbé kelljen utána takarítani.


• Ha nagyon összekoszolja magát étkezéskor, érdemes kimosható kötényt ráadni, illetve lemosható abroszt tenni az asztalra.


• Hagyja, hogy kézzel egyen, ha így könnyebb számára.


• Érdemes eltenni előle a fűszereket és mártásokat, mert esetleg nem arra használja őket, amire valók.


• Már az Alzheimer-kór első szakaszában is figyelmeztetni a beteget a gyógyszerek bevételére. Ezért szóljon oda telefonon, illetve vásároljon számára heti beosztású gyógyszeres dobozt, így nagyobb eséllyel szedi majd be a számára felírt készítményeket. Esetleg érdeklődjön a kezelőorvosánál, hogy érdemes lenne-e tabletták helyett tapasz formájában bejuttatni a gyógyszert.


• Ha rosszul alszik a beteg, akkor aktívabbá kell tenni számára a nappalokat, hogy elfáradhasson kissé. Ne hagyja nappal szundikálni, és estefelé már kerülni kell a kávé, tea fogyasztását. Legyen valóban sötét a szobában éjjel.


• Ha hozzátartozója nem reagál a kérdéseire, finom érintéssel jelezze, hogy hozzá beszél. Beszélgetés alatt esetleg végig foghatja is a kezét, illetve próbáljon szemkontaktust kialakítani, ez segít fenntartani a figyelmet.


• Lehetőleg rövid mondatokban beszéljen, és egyszerre csak egy dologról.


• Tartsa a tárgyakat a megszokott helyen.


• Használjon üzenőtáblát, írja fel rá a fontosabb dolgokat.


• Terápiás célra is beválik, ha állatot tartanak, több kutatás is megerősítette, hogy az állatokkal való kapcsolat jót tesz a szellemi leépülésben szenvedőknek.


• Egyre több számítógép-vezérelt eszköz létezik, amelyik könnyebbé teheti a hétköznapokat, például a takarító-robot vagy a teendőkre figyelmeztető számítógépes programok, riasztók, amelyek gázömlésnél vagy tűz esetén értesítik a hatóságokat. Vegyen például programozható áramelosztót, amely egyes berendezéseket áramtalanít (például a tévét, kerti villanyt...)


• Gravíroztasson például karkötőt az ön nevével, telefonszámával, hogy ha bolyongani kezd a beteg, akkor tudjanak segíteni a hazajutásában.


• Ne feledje, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő nem direkt "bosszantja Önt", egyszerűen a betegséggel jár együtt a furcsa, szokatlan, agresszív vagy gyerekes viselkedése, csúnya beszéde.


• Ha jelentősen leromlik a beteg állapota, akkor ne késlekedjen segítséget kérni! Akár nappali ellátást, akár otthoni ápolásban jártas nővért is kérhet. Ha már nem képes ellátni a hozzátartozóját, akkor beszéljen az orvossal az intézményi elhelyezés lehetőségéről.