Mechanikus, óramű szerint működő szerelmeskedések, orvosi beavatkozások garmadája, a baba mégsem jön. Miközben a sokszor megerőltető vizsgálatok leginkább a nőket érintik, az esetek 40 százalékában a férfinél van a hiba. Vagyis nagyon is indokolt mielőbb a végére járni ennek a „szálnak” is. Fontos, hogy a párok ne fussanak felesleges köröket a próbálkozásokkal és ne költsenek feleslegesen. Jobb előre tudni, milyen mesterséges megtermékenyítés jöhet szóba – elégséges lehet-e például az inszemináció egy terhességhez, vagy mindenképp szükséges a lombikeljárás, esetleg az egész hercehurca teljesen fölösleges. A sok kellemetlenség, megannyi izgalom mellett az idő már csak azért is lényeges szempont, mert a mesterséges megtermékenyítésre váró párok jelentős része a mama harmincas évei végén, esetleg 40 éves kora körül jelentkezik.

A felismerést nehezíti, hogy a férfimeddőségnek sokszor nincsenek látható jelei, hiszen ez nem jár együtt szexuális zavarral vagy egyéb tünettel.

Eddig is léteztek persze különböző módszerek a férfi termékenységének vizsgálatához (a spermiumok számlálása, azok alakjának – morfológiájának – és mozgásának – motilitásának – tesztje). Fontos, hogy megfelelő koncentrációjú aktív sperma álljon a rendelkezésre, mivel a természetes megtermékenyítéshez a hímivarsejteknek át kell jutniuk a hüvely, méh és a petevezető akadályain ahhoz, hogy elérjék a céljukat. Erre akár egyetlen spermium is képes lehet, azonban a petesejtet komoly „védőfal” határolja, amin a spermiumok csak közös erővel, egymást „támogatva” képesek áthatolni, hogy majd egyetlenegy „győztes” bejusson a petesejtbe, és megtermékenyítse. Ehhez egy milliliternyi ondóban minimum 15 millió mozgékony és egészséges spermium az ideális. Mindezek azonban külső adottságok, a szakemberek eddig nem láttak bele a spermiumok belsejébe.

„A vizsgálathoz ugyanúgy elegendő egy egyszeri mintaadás, mint a hagyományos spermiogram esetében. Az eljárás során vizsgáljuk a spermiumok »DNS-degradációját«, melyhez minimum 100 spermium vizsgálata szükséges, ez alapján állítjuk fel a diagnózist. A mikroszkóp alatt ugyanis jól látható, hogy ha nincs DNS-törés, akkor a spermiumok feje körül széles, jól kivehető udvar látható, míg a sérült, töredezett, fragmentált DNS-t hordozó spermiumok körül kisebb az udvar vagy egyáltalán nem látunk semmit” – magyarázza az eljárást a Róbert Károly Klinika andrológusa, dr. Szabó Ferenc.

Kik számára ajánlott ?