Egészség - Hallás : Nem véletlenül van két fülünk - 2013.08.08.

A hangforrástól a beszédértésig...

A környezetből érkező hangokat fülünk és egyéb szerveink alakítják át és juttatják el az agyhoz, hogy rezgésekből értelmes szöveget, dallamot kapjunk. Van olyan tartomány, amelyet képtelenek vagyunk érzékelni és az sem véletlen, hogy két fülünk van.

A hallás (más szóval auditív vagy akusztikus érzékelés) az élőlények hangérzékelésének neve. Erre olyan érzékszervek teszik őket képessé, amelyeket az élőlény környezetének rezgései stimulálnak.

A hallás folyamata tehát lényegében egy rezgésen alapul. Ezt többnyire levegő vagy víz közvetíti, de a közeg lehet a talaj is. Az így továbbadott rezgést erre szolgáló szervünkkel, a füllel érzékeljük.

A hang útja

A környezetből érkező hangok a fülön át először a külső hallójáratba jutnak, a külső- és a középfül veszi fel és vezeti a hangokat, amelyek megrezegtetik a dobhártyát. Ennek belső felszínéhez tapad a három, egymáshoz ízületekkel kapcsolódó hallócsontocska közül az első. Ezeknek az ízületeknek köszönhetően a dobhártya által közvetített rezgések hatására a hallócsontocskák rezegni kezdenek. Ezután a folyadékkal teli csigába továbbítják a rezgéseket, ahol a Corti-féle szervben ingerületté alakulnak. A belső fül a hangokat neurális jelekké kódolja át, amit a hallóideg vezet tovább. Ezek az idegi jelek az agy hallóközpontjába jutnak, ahol a hangok tudatos érzékletté válnak.

A hallás fázisai


	Nemcsak a hallás, az egyensúlyozás szerve is

Az ember hallása alapvetően három fő folyamatra bontható: a hangok előfeldolgozása és szűrése; az észlelés, azaz a beérkezett információk kiértékelése; végül a beszédészlelés. Az emberi fül rendkívül érzékeny és kifinomult, így nem csak a hangszíneket és a hang erejét tudja megkülönböztetni, de azt is, hogy milyen irányból érkezik. Az irányhalláshoz két fül szükséges, ugyanis ez a két fület elérő hangok eltérő hangerejének és késedelmi idejének összehasonlításán nyugszik, ami az agyban zajlik le. Ugyanezen az elven követhető a hangforrás mozgása is.

Amit meghallunk és amit nem

Egy átlagos felnőtt ember számára a maximális észlelhető rezgéstartomány 20 és 20 000 hertz között van, az ennél kisebb, valamint az ennél nagyobb rezgéseket nem érzékeljük, nem halljuk meg. Ezen belül is a legérzékenyebb rezgéstartomány 300 és 3000 Hz közé tehető. A hang erősségét tekintve az ember fájdalomküszöbe 130 decibel: az ennél hangosabb zaj, hanghatás fizikai fájdalamat és akár károsodást is okozhat. A hallás leggyakoribb sérülései a nagyothallás, a siketség, a beszédfelismerés zavara vagy a hallás tudatosságának elvesztése. Köszönjük dr.Csokonai Vitéz Lajos fül-orr-gégész, audiológusnak cikkünk lektorálását!

Kapcsolódó tartalmak

Forrás : www.hazipatika.com

Szerző : Angyal Ágnes

Lektor: dr.Csokonai Vitéz Lajos fül-orr-gégész, audiológus

http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/erzekszervek/cikkek/nem_veletlenul_van_ket_fulunk/20130628151249?utm_source=www.startlap.hu&utm_campaign=Startlap_Aktualis_20130808&utm_medium=click&utm_content=http%3A%2F%2Fwww.hazipatika.com%2Fnapi_egeszseg%2Ferzekszervek%2Fcikkek%2Fnem_veletlenul_van_ket_fulunk

%2F20130628151249#aktualis