Az emésztőrendszer felépítése és működése öv felett. A szervezetünkbe bevitt táplálék az emésztőrendszeren halad végig, melynek legfontosabb részei a hasüregben foglalnak helyet. Nézzük, hogyan jut el a falat a szánktól az emésztés helyéig!
A bélcsatornát egy kettős savós hártya, a hashártya rögzíti a hasfalhoz. A gyomor-bélrendszert mindenhol három izomréteg borítja, két hosszanti irányban és egy körkörösen futó simaizom réteg. Az egész emésztőrendszert (és más szervrendszert egyaránt) belülről egy vékony szövetréteg, a nyálkahártya borítja, melyben kis mirigyek találhatóak. Az általuk termelt nyákos váladék az emésztőmirigyektől védi a bélrendszer falát. Az emésztőrendszer beidegzését két fő idegköteg látja el, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Ezen idegfonatok (plexusok) felelősek a perisztaltikus mozgások és összehúzódások létrejöttéért, amely a külső beidegzés teljes hiányában is kialakul. Ez a perisztaltikus mozgás segít a béltartalom továbbításában: a bél adott helyén kontrakciós (összehúzódási) gyűrű keletkezik, s ez bizonyos sebességgel halad a tápcsatorna lentebbi szakaszai felé. Ez a mozgás egyrészt továbbítja a béltartalmat, másrészt forgatja is azt.
A bélben úgynevezett mechano- és kemoreceptorok találhatóak, amelyek közül az előbbi a bélfal feszülését, utóbbi a béltartalom összetételét érzékeli. Mindezeken túl a beleknek kettős vegetatív beidegzésük van, mind a szimpatikus, mind a paraszimpatikus idegrendszer részt vesz a működésükben. A szimpatikus idegrendszer a bél simaizmainak működését csökkenti, a záróizmokat összehúzza, valamint az erekben összehúzódást okoz, összességében lassítja az emésztőrendszer működését. A paraszimpatikus rendszer pedig ezzel ellentétesen hat, fokozza a gyomor-bélrendszer működését. Ezekből is látható, hogy a bélfal idegsejtjei komplex enterális (enter=bél) idegrendszert alkotnak!
A táplálék emésztése már a szájüregben elkezdődik, amikor a nyállal keveredik. A nyál a nyálmirigyekben termelődő folyadék, amely emésztőenzimet is tartalmaz (ez elsősorban a keményítő lebontásáért felelős alfa-amilázt jelenti). Ezen kívül a nyál elősegíti a táplálék síkossá tételét is, ezáltal segíti a nyelést. Tisztán tartja a szájüreget és a fogakat, valamint kismértékben baktériumellenes (antibakteriális) hatása is van. Vegyhatása (pH) 7 körüli, tehát semleges, és telítve van kalciummal, ami miatt a fogak nem veszítenek kalciumot. A nyál ezen kívül nedvesen tartja a száj képleteit, ezáltal megkönnyíti a beszédet. A nyálelválasztást a paraszimpatikus idegrendszer fokozza, hatására nagy mennyiségű, híg és szerves anyagban szegény nyál termelődik. Szimpatikus idegi befolyás az ellenkező hatást váltja ki, aktivitása esetén kis mennyiségű, de sűrűbb nyál választódik el.
Amikor a falat a szánkba kerül...
A táplálék emésztése már a szájüregben elkezdődik, amikor a nyállal keveredik. A nyál a nyálmirigyekben termelődő folyadék, amely emésztőenzimet is tartalmaz (ez elsősorban a keményítő lebontásáért felelős alfa-amilázt jelenti). Ezen kívül a nyál elősegíti a táplálék síkossá tételét is, ezáltal segíti a nyelést. Tisztán tartja a szájüreget és a fogakat, valamint kismértékben baktériumellenes (antibakteriális) hatása is van. Vegyhatása (pH) 7 körüli, tehát semleges, és telítve van kalciummal, ami miatt a fogak nem veszítenek kalciumot. A nyál ezen kívül nedvesen tartja a száj képleteit, ezáltal megkönnyíti a beszédet. A nyálelválasztást a paraszimpatikus idegrendszer fokozza, hatására nagy mennyiségű, híg és szerves anyagban szegény nyál termelődik. Szimpatikus idegi befolyás az ellenkező hatást váltja ki, aktivitása esetén kis mennyiségű, de sűrűbb nyál választódik el. A szájba került étel reflexes nyálelválasztást eredményez, de a leghatásosabb ingert azok az anyagok váltják ki, melyek a nyelv ízlelő-receptorait ingerlik (a nyelvben édes, sós, keserű és savanyú ízt érzékelő receptorok helyezkednek el).
A nyelés akaratlagosan elinduló folyamatával a táplálék a nyelőcsőbe kerül: a nyelv segítségével elválasztjuk a falatot a táplálék többi részétől, majd a falat ezt követően a nyelvhát és a kemény szájpad közé kerül. Ezt követően a lágyszájpad felemelkedik és lezárja az orr-garat üreg felé vezető utat. A légzés gátlás alá kerül, a gége felemelkedik, záródik, akadályozottá válik a félrenyelés. A falatot a nyelv a garatba, majd a nyelőcsőbe továbbítja.
Rágás és nyelés...
A fogak segítségével történő rágás során aprítjuk fel a táplálékot. A felnőtteknek harminckét, az alsó- és a felső fogsorban elhelyezkedő foga van. Elöl középen találhatóak a metszőfogak (összesen nyolc), majd kifelé haladva a szemfogak (négy), a kisőrlőfogak (nyolc), majd a nagyőrlőfogak (tizenkettő) következnek. Az emberi fogazat a mindenevő fogakra jellemző sajátságokkal bír. A rágásban és a falat kialakításában a rágóizmok, a nyelvizmok, valamint a szájfenék, ajak és arcizmok is szerepet játszanak. Az emésztés első lépcsőfokát a nyállal elkevert falat képzése jelenti, melyben az örlőmozgásoknak van nagy jelentősége.Tudta-e ?
Naponta kb. 1500 ml, azaz másfél liter nyálunk termelődik, és körülbelül 2400 alkalommal nyelünk.
A nyelés ezután a nyelőcső akaratlan összehúzódásaival folytatódik, ami azért lehetséges, mert a nyelőcső felső szakasza az akaratlagosan beidegzett vázizom, az alsó szakasza pedig akaratunktól függetlenül működő simaizom (van egy rövid átmeneti zóna, ahol mindkét izom jelen van). A nyelőcső ritmikus összehúzódásai, vagyis perisztaltikus mozgásai továbbítják a táplálékot a gyomor felé. Jó tudni, hogy a folyékony és pépes táplálék a gravitáció hatására jut le a nyelőcső alsó szakaszába.
A nyelőcső gyomorba való szájadzásának helyét gyomorszájnak (cardia) nevezzük, mely egy erőteljesebb izomgyűrű. Evésszünetben ez csaknem zárt állapotban van. Nyeléskor az izomgyűrű ellazul, ezáltal a nyelőcsőtartalom a gyomorba továbbítódik. A gyomorba jutott táplálék esetén az izomgyűrűben megemelkedik a nyomás, ezáltal megakadályozza a gyomortartalom visszajutását a nyelőcsőbe.
Kapcsolódó tartalmak
- Mitől görcsöl a hasam?
- Nem mindig segít a rostdús táplálkozás
- Ilyen az ember belülről: a bélrendszer felépítése
- Puffadásűző táplálkozás
- 5 dolog, amiről nem gondoltuk volna, hogy puffadást okoz
Forrás : www.hazipatika.com
Szerző : Dr. Boros Szilvia
http://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseges_has_titkai/cikkek/mi_van_hasunkban/a_lenyelt_falat_titokzatos_utja/20120817112726?utm_source=www.startlap.hu&utm_campaign=Startlap_Aktualis_20131021&utm_medium=click&utm_content=http%3A%2F%2Fwww.hazipatika.com%2Ftaplalkozas%2Fegeszseges_has_titkai%2Fcikkek%2Fmi_van_hasunkban%2Fa_
lenyelt_falat_titokzatos_utja%2F20120817112726#a3