Az ásványi anyagok a szervezet számára nélkülözhetetlen elemek. Attól függően, hogy milyen mennyiségben vannak jelen a szervezetben makroelemeknek vagy mikroelemeknek (nyomelemeknek) nevezzük őket. Az ásványi anyagok összességükben, a szervezetünk 4-5%-át teszik ki. A makro- és mikroelemek szintézisére az ember nem képes, ezek kizárólag táplálékkal jutnak a szervezetbe.

Melyek a legfontosabb nyomelemek ?

1. Cink
Szervezetünk kb. 2,5 g cinket tartalmaz, amely számos enzim alkotórésze, többek között a hasnyálmirigy által termelt inzulinnak. A fehérje-, zsír- és nukleinsav-anyagcserében van szerepe. Cinkben gazdag élelmiszerek a hús, máj, tojás, hüvelyesek. Cink hiányában gyermekeknél törpenövés, a herék elsorvadása jelentkezik, felnőtteknél elhúzódó sebgyógyulás, csökkent étvágy, letargia, hasmenés, bőrgyulladások fordulhatnak elő. Legújabb kutatások szerint gátolja a rákos sejtek szaporodását. Napi szükséglet 15 mg.

2. Fluor
A szervezet fluor-tartalmának legnagyobb része a csontokban és a fogakban található. Csökkent fluorbevitel fognövekedési- és, csontosodási zavarokhoz, fogszuvasodáshoz vezethet. Fluorban gazdag élelmiszerek a tengeri halak, kukorica, majoránna, petrezselyem. A szervezetben való felhalmozódása esetén a csontok károsodása, a vesék működésének csökkenése és károsodása, az izomzat és az idegrendszer működési zavara tapasztalható.Napi szükségletet 1,5 mg.

3. Jód
A szervezetben 15-20 mg jód található, melynek nagy része a pajzsmirigyben van, mert a jód a pajzsmirigyhormonok szerves része. Az anyagcsere szabályozásában, a növekedésben és az idegrendszer működésében van szerepe. Azokon a területeken, ahol az ivóvíz, és a növények jódban szegények, és a jódbevitelt nem pótolják, gyakori betegség az endémiás golyva.Jódban gazdag élelmiszerek a tengeri halak, kagylók. A jódszükséglet jódozott sóval is pótolható. Jódhiány esetén pajzsmirigy megnagyobbodás, lelassult anyagcsere, vérzsír emelkedés, depresszió, kisgyermekkorban szellemi fogyatékosság, terhes nőknél magzatfejlődési rendellenességek, spontán abortusz fordulhatnak elő. Túlzott jódbevitel pajzsmirigy túlműködést vált ki. Napi szükséglet 0,15 mg

4. Kobalt
A kobalt a B12 vitamin szintézisében elengedhetetlen, illetve a vörösvértest képzésben van szerepe. Kobaltban gazdag élelmiszerek a máj, vese, tenger gyümölcsei, tej, paraj és a száraz hüvelyesek. A kobalt hiánya a B12 vitamin hiányával jár, ami vészes vérszegénységet okoz. Túlzott bevitel esetén gátolja a pajzsmirigy jódfelvételét, így a golyva kialakulásához vezet. Napi szükséglet 0.0001 mg.

5. Króm
A króm a szövetekben igen kis koncentrációban van jelen. Fő szerepe a szénhidrát-anyagcserében és a vércukorszint szabályozásában van. Hiányában megnő az esélye a fiatalkori (1-es típusú) cukorbetegségnek és a koszorúér-megbetegedéseknek. A króm a teljes kiőrlésű gabonában, a hüvelyesek magjában, húsban, májban és sajtban található.Napi szükséglet 50-200 μg életkortól függően.

6. Mangán
A mangán kis mennyiségben található a szervezetben. Aktivátorként részt vesz a szénhidrát- és zsíranyagcsere folyamatában, a fehérje-, DNS- és RNS-szintézisben. Vegyes táplálkozás mellett hiánya nem fordul elő. Fő forrása a teljes kiőrlésű gabona, a dió ás a mogyoró. Napi szükséglet 1-4 mg életkortól függően.

7. Molibdén
A molibdén nagyon kis mennyiségben található a szervezetben. A nukleinsavak és aminosavak lebontásában és az aldehidek közömbösítésében vesz részt. A túlzott molibdén bevitel rézhiányt okoz. Fő molibdén forrás a máj, a gabonafélék és a hüvelyesek. Vegyes táplálkozás esetén molibdén hiány nem lép fel. Napi szükséglet 30-250 μg életkortól függően.

8. Réz
Létfontosságú nyomelem, amely az oxidációs folyamatokban résztvevő enzimek alkotórésze, illetve a vérképzéshez és a központi idegrendszer zavartalan működéséhez is szükséges.Legfőbb rézforrások a máj, a saláta, a káposzta, a karfiol.
Rézhiányban a vas nem tud beépülni a hemoglobinba ezért vérszegénység alakul ki. Emellett gyengül az immunrendszer, csökken az érfalak rugalmassága, növekszik a vér koleszterinszintje. Túlzott rézbevitel hányingert, hányást, hasmenést okoz.
Napi szükséglet 0,6-1,4 mg életkortól függően.

9. Szelén
A szelén antioxidánsként működik, megköti a szabad gyököket. Hiánya következtében nő a fertőzésekkel szembeni fogékonyság, pajzsmirigy működési zavar, hajhullás, kopaszodás léphet fel, csökken a csontképzés. Súlyos esetben a hiány szívizombetegséget és ízületi bántalmakat okoz. Fő szelénforrások a tengeri halak és a teljes kiőrlésű gabonafélék. Napi szükséglet életkortól függően 0,01-0,08 mg.

10. Vas
A vörösvértestben található hemoglobin alkotórészeként legfontosabb feladata az oxigénszállítás, illetve számos fehérje anyagcserében résztvevő enzim fontos alkotója. A vashiány leggyakrabban csökkent vasbevitel következtében lép fel, de előfordulhat nagyfokú vérvesztés, B12 vitaminhiány következtében is. A vashiány vérszegénységhez, fáradékonysághoz, az ellenálló képesség csökkenéséhez, fokozott fertőzésveszélyhez vezet. A túlzott vasbevitel székrekedést, hányást, hasmenést, kóros vaslerakódást okozhat. Fő vasforrások a vörös húsok, belsőségek, máj, mogyoró, hüvelyesek, kelbimbó, brokkoli, spenót, petrezselyem, csipkebogyó, ribiszke, mák. Napi szükséglet életkortól és nemtől függően 6-14 mg. Nőknek a terhesség és szoptatás idején, illetve a menstruáció alatt nagyobb a vasszükséglete.

Forrás : www.egeszseg-portal.hu

https://www.egeszseg-portal.hu/egeszsegugyi-tudastar/Megelozes/Mit-erdemes-tudni-a-nyomelemekrol--998.html