Az ásványi anyagok megfelelő mennyisége és aránya elengedhetetlen a szervezet zavartalan működéséhez.

Egy egészséges felnőtt ember testtömegének mintegy 4 százaléka áll ásványi anyagokból, amelyek nagyrészt a csontokban találhatók. Az ásványi anyagok szintézisére az ember nem képes, ezek kizárólag táplálékkal jutnak a szervezetbe. Az ásványi anyagok közül azokat az elemeket, amelyek a test tömegének 0,005%-nál nagyobb mennyiségben találhatók meg a szervezetünkben, makroelemeknek nevezzük.

Melyek a szervezetben található makroelemek ?

1. Foszfor
Az emberi szervezetben szerves és szervetlen foszfátok formájában 600-700 g foszfor található. Szerves kötésben bizonyos fehérjék, enzimek és nukleinsavak építőköveként van jelen. Nagy szerepe van a fehérje-, szénhidrát-, és zsíranyagcserében, a sav-bázis egyensúly szabályozásában és a szervezet számára szükséges energia raktározásában. A foszfor gyakorlatilag minden élelmiszerben megtalálható, ezért a táplálkozási eredetű hiánya nem jellemző. Hiányállapot legfeljebb tartós savmegkötő kezelés kapcsán fordulhat elő. Napi szükséglet: kb. 600-800 mg életkortól függően.

2. Klór
Az emberi szervezet kb. 0,15% klórt tartalmaz, amely a gyomorsav részeként, az emésztésben, a nátriumhoz, illetve káliumhoz kötött kloridion formájában, a só-víz háztartásban, és a sav-bázis egyensúly (a szervezet kémhatása) fenntartásában játszik jelentős szerepet. A klorid bevitele főleg konyhasó bevitellel történik, nátrium-klorid formájában. A napi klórbevitel a sós ételeknek és a klórozott csapvíznek köszönhetően általában igen magas. Külső pótlást egyáltalán nem igényel a szervezet belőle. Túladagolása hosszú távon allergiát, asztmát, daganatos elváltozásokat okozhat.

3. Kalcium
A kalcium a csontszövet egyik legfontosabb alkotóeleme. A szervezetben található kalcium 99%-a a csontokban található. Tudni kell azonban, hogy a kalcium jelenléte nélkülözhetetlen az izom-összehúzódáshoz, az idegi ingerületvezetéshez, a hormontermeléshez, a véralvadáshoz, továbbá részt vesz a sejteken belüli információ továbbításban és számos enzim szabályozásában.Legfőbb kalciumforrások a tejtermékek, de a tengeri halakban és a leveles zöldségekben is jelentős mennyiségben fordul elő. enyhébb formája bőrhámlást, körömtöredezést okoz. Fiatal korban az elégtelen kalciumbevitel a csontok nem kielégítő mértékű fejlődését, idősebb korban pedig a csontritkulást idéz elő. A túlzott kalciumbevitel vesekőképződésre hajlamosít. Napi szükséglet gyermekkorban 360-1500 mg, felnőttkorban 1000-1500 mg.

4. Kálium
A kálium 97%-a a sejten belül, a sejtplazmában oldva található. A nátriummal együtt az ingerület-átvitel elengedhetetlen eleme. Jelentős szerepet játszik a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás megtartásában, a idegrendszeri ingerületek átvitelében, az izomműködésben és a sejtek energiaellátásában. Magas káliumtartalmú ételek: banán, avokadó, spenót, lencse, sütőtök.Vegyes táplálkozás mellet egészséges embernél hiányállapot nem fordul elő. Káliumhiányt okozhatnak a hányással, hasmenéssel járó megbetegedések, a mellékvese betegségei vagy bizonyos vízhajtó gyógyszerek. Ilyen esetben szívritmuszavar, izomgyengeség jelentkezik. A kálium túladagolása csak káliumpótló készítmények fokozott adagban való alkalmazása mellett, illetve veseelégtelenségben szenvedő betegeknél fordulhat elől.

5. Magnézium
A szervezetben a magnézium fele a csontokban, másik fele pedig a sejtekben található. Jelentős szerepe van az ideg-, és izomműködésben, valamint számos enzim működésén keresztül a fehérje-, szénhidrát-, és zsíranyagcserében.Főbb magnéziumforrások a zöldségfélék, hüvelyesek, gabonafélék, gyümölcsök, tejtermékek, hal. Magnéziumhiányt leggyakrabban csökkent bevitel (diéta, fogyókúra), felszívódási zavarok, fokozott magnéziumvesztés (hasmenés), valamint a megnövekedett szükséglet (terhesség, szoptatás ideje, sportolók) okozhat. Tünetei: ingerlékenység, fáradtságérzet, izomgörcsök, lábikra görcs, zsibbadás. A túlzott magnézium bevitel hasmenést válthat ki. Napi szükséglet gyermekkorban 50-250 mg, felnőttkorban 300-350 mg. A B6 vitamin segíti a magnézium felszívódását, ezért célszerű együttesen alkalmazni ezeket.

6. Nátrium
A felnőtt szervezetben található nátrium 2/3 része kicserélhető formában, a test víztereiben, 1/3 része kötött formában, a csontokban és a kötőszövetekben található.Fontos szerepe van az ozmotikus nyomás és a sav-bázis egyensúly fenntartásában, az idegrendszeri ingerületek átvitelében, az izomműködésben, a szénhidrát- és fehérje anyagcserében és a folyadékháztartás szabályozásában. A nátrium szinte minden élelmiszerben megtalálható. Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nem alakulhat ki. A nátrium túladagolása a fokozott só fogyasztással azonos és magas vérnyomás betegséget idézhet elő. A nátriumszükségletet illetően nincs egységes álláspont, de a tapasztalatok szerint hazánkban a só fogyasztás többszörösen meghaladja az élettanilag szükséges (kb. 5 g/nap) mértéket.

Forrás : www.egeszseg-portal.hu

https://www.egeszseg-portal.hu/egeszsegugyi-tudastar/Eletmod/Mit-erdemes-tudni-a-makroelemekrol--1004.html