Veszettség, Polio, Kanyaró, Herpesz : Tudja, mi a közös ezekben a vírusokban ? Hogy erősebbek, mint a rák.
Míg az interneten hétről hétre megbízhatóan felfedezi valaki a rák ellenszerét az ananászban, a C-vitaminban, vagy épp egy ritka csodagombában, addig a valódi orvosok látszólag (!) hiába próbálkoznak ezzel.
Pedig hosszú évtizedek óta futnak versenyt az idővel, hogy találjanak végre egy igazán hatékony gyógymódot a betegség ellen, ami a világ egy jelentős részén már most is vezeti a halálozási okok listáját. Tény, hogy a rákgyógyításra ott a sugár- és kemoterápia, sőt a műtét is reményt jelenthet a ma betegeinek, de az is tény, hogy ezek, az esetek egy jelentős részében legfeljebb néhány plusz hónapot, esetleg évet jelentenek teljes gyógyulást nem.
Ma még nem tudjuk, lesz-e valaha rákgyógyszer. Ahogy azt sem, hogy végül mi jelenti majd a megoldást. Intelligens, a rákos sejtek elpusztítására programozott nanorobotok? Egy egyszerű injekció? És ha azt mondanám, hogy a vírusok? Miért ne lehetne ellenszer az olyan mikroorganizmusokból, mint mondjuk a milliókat megnyomorító polio, vagy a még most is aktív kanyaró, amiket úgy nem mellesleg, évtizedek óta próbálunk eltörölni a Föld színérő
l.
Fotók: Thinkstock
Programozott gyilkosok ...
Tűnjön bármilyen őrültségnek is elsőre, az onkolitikus viroterápia éppen ilyesmivel foglalkozik. Vagyis, a mikroszkópikus közellenségeinkből csinál potenciális hősöket, a modern géntechnika segítségével. Ez azt jelenti, hogy a vad vírusokat – amilyen a kanyaró, a polio, de mondhatnánk épp a herpeszt is – biotechnológiai eljárásokkal úgy alakítják át, hogy a vírus végül csak a tumorsejteket károsítsa, az egészséges sejteket ne.
A módszerrel tökéletes kis gyilkológépeket hoznak létre, melyek a rákos sejtekbe jutva azonnal szaporodni kezdenek, majd mikor a gazdasejtet elpusztítva kiszabadulnak, a következő rákos sejtet veszik célba. Gyakorlatilag belülről falják fel a tumort.
Már száz évvel ezelőtt is tudták az orvosok...
...hogy bizonyos vad vírusokkal javulást idézhetnek elő a rákos betegek állapotában. Az akkori orvosok megfigyelték, hogy azok a daganatos betegek, akik a betegségüktől függetlenül valamilyen vírussal – náthával, influenzával, esetleg más, agresszívabb vírussal – fertőződtek, vagy oltást kaptak, egy ideig jobban érezték magukat.
Az első viroterápiásnak nevezhető kísérlet is a huszadik század elejére, egész pontosan 1912-re tehető. Ebben az évben egy olasz nőgyógyász figyelte meg, hogy előrehaladott méhnyakrákban szenvedő betegei, javulást mutatnak, ha gyengített veszettség vírussal injekciózza be őket.
A viroterápia ennek ellenére csak az 1960-as, 70-es években vált igazán kutatott területté. Ígéretes kísérletsorozatok indultak, melyek során polio-, Coxsackie-, a közönséges náthát is okozó adeno- és herpeszvírusokat használtak fel a rákos sejtek pusztítására. Csakhogy, a reményt keltő eredmények ellenére, a viroterápia alig néhány évvel később a feledés homályába merült.
Ennek oka egyrészt a sugár- és kemoterápia megjelenése volt, másrészt az, hogy az akkori orvostudománynak megoldhatatlan problémát jelentett a vírusok, és a rák ellen beinjekciózott vírusokat elpusztító immunrendszer kontrollálása.
Immunterápia + Viroterápia = Siker ?
A modern orvostudomány végül csak évtizedekkel később, az ezredforduló végén vette újra elő a rákgyilkos vírusok kérdését, miután belátták, hogy a sugár- és kemoterápia nem mindig váltja be a hozzájuk fűzött reményeket. Ám hiába az űrtechnika, az orvosoknak sokáig így is gondot jelentett az, hogy a szervezetbe fecskendezett vírusokat az immunrendszer előbb elpusztította, mintsem azok megkezdhették volna aknamunkájukat a tumor ellen.
Az orvostudomány ma már képes arra, hogy úgy módosítsa, vagy ha tetszik, szabja személyre az onkolitikus, vagy más néven daganatoldó vírusok genomját, hogy azokat a humán immunrendszer már ne ismerje fel.
Néhány évvel ezelőtt éppen ezt csinálta a londoni Queen Mary University kutatócsoportja is, akiknek géntechnika segítségével sikerült az interleukin-10 nevű génnel kiegészíteni Vaccinia nevű onkolitikus vírusukat. Az eredményeikről hosszú cikkében a Clinical Cancer Research című szaklap számolt be, melyből kiderült, az eredmény azért különösen fontos, mert az IL-10-es gén segítségével a vírus olyan proteint bocsáthat ki, mely gyakorlatilag észrevétlenné teszi a gazdatest immunrendszere számára.
És, hogy ez mennyire nem mindegy, azt nagyon jól mutatják a génmódosított Vaccinia eredményei. Ellentétben a hagyományos vírussal kezelt egerekkel, akiknek mindössze 42,8 százaléka vált rákmentessé a kezelés után, az IL-10-es vakcinával kezelt egerek esetében ez az arány 87,5 százalékra ugrott. És ez még nem minden: a génmódosított vakcina növelte a túlélési időt is, ami a korábbi 69,7 napról közel kétszeresére, 138,5 napra nőtt.
"Az eredményeink valóban izgalmasak, de még számtalan megválaszolatlan kérdésünk van. Például hogy, hogyan lehetséges, hogy az IL-10 megakadályozza, hogy a befecskendezett vírust megtalálja az immunrendszer, de emellett segít legyőzni a rákos sejteket is? Ez olyasvalami, amit jelen pillanatban is vizsgálunk. Ha megértjük a gén működési elvét, talán elkezdhetjük a klinikai kísérleteket" - mondta dr. Yaohe Wang, a kutatócsoport feje, aki módszerével hasnyálmirigyrákos betegek túlélési esélyeit szeretné növelni.
Csoda és gyógyulás a Duke Egyetemen ?
A viroterápia nem csak Nagy-Britanniában, hanem az Egyesült Államokban is adott már okot bizakodásra. A Duke Egyetemen hosszú évek óta végzik azt a humán kísérletsorozatot, mely során az agydaganatban (glioblasztómában) szenvedő betegeket a gyermekbénulás-járványt előidéző polio-vírussal kezelik. Az ígéretes polio-kísérletről a közelmúltban a CBS csatorna "60 minutes" című műsora számolt be, melynek készítői 10 hónapon keresztül követték nyomon az egyik kísérleti alany, Nancy Justice állapotát.
Az 58 éves, kétgyermekes amerikai nő, 2012-ben tudta meg, hogy fejfájásait egy rosszindulatú agydaganat, a glioblasztóma okozza. A diagnózist követően késlekedés nélkül megkapta a sugár- és kemoterápiát, ám betegsége két és fél évvel később, 2014 nyarán visszatért. Azt mondja, az agresszív daganat ellen, ami hetente akár kétszeresére is nőhet, agresszív megoldást keresett, ezért jelentkezett a Duke Egyetem kísérleti programjába. A kezelés hatására a tumor átmenetileg nőtt ugyan, de a legfrissebb MRI-tesztek szerint, mostanra belülről esik szét.
Ő a tizenhetedik beteg, akit a Henry Friedman neuro-onkológus professzor vezette csoport a különleges módszerrel kezel: egy fél teáskanál, genetikailag módosított polio-vírust fecskendeznek az érintett területre, ami megalkotója, dr. Matthias Gromeier szerint, laborkörülmények között nem csak agy-, de tüdő-, mell-, prosztata és gyomorrákok ellen is bíztató eredményeket produkál. Mivel a klinikai kísérletek a tesztelésnek még csak az első fázisában járnak, Henry Friedman professzor türelemre inti azokat, akik hosszú távú következtetéseket szeretnének levonni, bár azt ő is elismeri, az eddig elért eredmények valóban figyelemre méltók.
Noha a Duke Egyetem kísérletében résztvevő 22 ember közül 11-en meghaltak ugyan (ők nagyobb dózisban kapták a vírust és a túlzott immunválasz miatt romlott az állapotuk), a többiek állapota viszont javul. Ahogy a CBS műsorából kiderült, a túlélők közül négyen, már több mint hat hónapja, hogy megkapták a polio-kezelést, a két legelső kísérleti alany, Stephanie Lipscomb és dr. Fritz Anderson ráadásul évek óta tünetmentes.
A kutatásvezető szerint ez jelentős előrelépés, pláne, ha tudjuk azt is, hogy a glioblasztóma egy olyan agresszív daganattípus, ahol az átlagos túlélés legfeljebb néhány hónap. Azt mondja, a viroterápia az egyik legígéretesebb rák elleni kezelési mód, amivel több mint harminc éves pályafutása során találkozott, ennek ellenére úgy véli, csodát, vagy épp gyógymódot kiáltani egyelőre még nagyon korai lenne.
Forrás : Hír24
Szerző : Sári Veronika
http://m.hir24.hu/hirek/elet-stilus/Gyilkos-virusok-gyogyithatjak-a-rakot#sl