Minden negyedik felnőtt hipertóniás. Már fiatal huszonéveseket is leteper a szívinfarktus. A gyermekek ereiben is kimutathatók a meszes plakkok. Mivel a riogatások úgysem használnak, nem folytatjuk a sort. Van viszont néhány megszívlelhető "ötletünk".

Halogatás a tett(?) halála

      A magas vérnyomás nagy terheket ró a szívre és az érrendszerre, márpedig a csúcsra járatott rendszerek sokkal sérülékenyebbek. Nincs ez másként a keringési rendszernél sem. Az igazi probléma, hogy erre senki nem gondol előre. A statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy a magas vérnyomással élők majdnem pontosan felének fogalma sincs róla, hogy szervezetükben időzített bomba ketyeg. A normálisnál némileg magasabb vérnyomásérték ugyanis semmiféle tünettel nem jár. Sőt, pont a kirobbanó temperamentumú, szorgos, tevékeny, makkegészségesnek látszó emberek lehetnek leginkább kitéve a váratlan katasztrófának. Miért pont ők mennének orvoshoz? Azért, mert a látszat csalhat. 20 éves kor után évi egy vérnyomásmérés - maximum 5 perc! - nem fölösleges időpocsékolás.

     A szívinfarktus és agyér-katasztrófák elkerülésére van egy elég biztos módszer: a vérnyomás karbantartása. Az időnkénti vérnyomás-ellenőrzést, s szükség esetén a kezelés megkezdését nem szabad halogatni.

      Ehhez először tekintsük át, hogyan változik a vérnyomás, hiszen korántsem egyforma mindig és mindenhol a testben. Baj is volna! Tudnunk kell viszont, mikor és mit kell mérni, figyelni.

Normális vérnyomás-ingadozás

     Amikor a szívizom összehúzódik, a szívben rövid idő alatt erősen megemelkedik a nyomás, amit a kiáramló vér továbbad az artériáknak. Ez a szisztolés nyomás. Majd a szív rövid időre megpihen, elernyed, a nyomás leesik, méghozzá a diasztolésnak nevezett alacsonyabb értékre. Az egészséges erek rugalmas fala igazodik a benne áramló vér nyomásához, kitágul, vagy - ha a nyomás alacsony, és teheti - összeszűkül. Az érkeresztmetszet dinamikus váltakozása hullámszerűen a teljes érrendszeren végigszalad, egészen a legkisebb hajszálerekig, vele a nyomás is más és más értéket mutat.

     A vérnyomás nem csak a ritmikus szívműködéssel változik pillanatról pillanatra. Maguk a szisztolés és diasztolés értékek is változnak. A napi ritmus, a fizikai terhelés, stressz, és még számos tényező befolyásolja, s természetesen az is, hogy a test mely pontján mérjük. A testben fölülről lefelé például csökken, hogy a magasabb nyomású helyről az alacsonyabb felé is kellő mennyiségű vér, s vele oxigén jusson a szövetekhez.

Nem mindegy, mitől megy föl a pumpa

     A szív ereje önmagában nem elég ahhoz, hogy a vérkeringést folyamatosan megfelelő sebességgel mozgásban tartsa. A vér továbbpumpálásában az erek saját izomzata is segédkezik, a legpirinyóbb, milliméternél is vékonykább erekben pedig már nincsenek saját izmaik, itt egészen különös módon az ereket határoló sejtek duzzadnak meg, hogy a vért pumpálhassák.

     Az erek, különösen a vért a szív felé pumpáló vénák mozgását testünknek az ereket körülvevő vázizmai is támogatják. Így válik érthetővé, s ez az egyik oka, miért is olyan egészséges és fontos a testmozgás, azaz izmaink rendszeres és erőteljes használata; a gyaloglás, futás, úszás és a többi. Miután az izmok mozgásához energia, annak előállításához pedig oxigén szükséges, sportoláskor mélyebbeket és szaporábban kezdünk lélegezni, lihegünk. A légzőmozgásokkal a mellkas nyomásingadozása is segít a szívnek elvégezni a megnövekedett munkát.

     Ha ekkor vérnyomásunk a higgadt 120/80-as értéket mutatná, az egy nem kívánatos csoda volna. A vérnyomás-célérték tehát korántsem azt jelenti, hogy állandóan ezt kellene produkálnunk. Az is nyilvánvaló, hogy nem közvetlenül a testmozgás után kell vérnyomást mérni.

Szabályozott egyensúly

     A folyton változó vérnyomást bonyolult szabályzórendszer tartja fenn. Mitől borul fel az egyensúly, és mikor beszélhetünk egyáltalán erről?

      Az egyszerűség kedvéért a teljes szabályzókörnek csak néhány fontos résztvevőjét ismerjük meg. A köztiagy hipothalamuszában fut össze minden a vérnyomással kapcsolatos információ. Ez a terület idegeken keresztül szoros kapcsolatban áll a szívvel és az érrendszerrel, és a vérnyomást befolyásoló összes szervvel. Az úgynevezett szimpatikus idegrendszer idegei olyan parancsokat szállítanak az ereknek, melyek felszólítására az erek izmai összehúzódnak, így növelik a nyomást és gyorsítják az áramlást.

     Ellenlábasa a paraszimpatikus idegrendszer, amely az erek elernyedését szorgalmazza. Az egyensúly sok esetben úgy borul föl, hogy a szervezetet veszélyhelyzetben riadóztató, minden tartalékot mozgósító szimpatikus idegrendszer az erek izmait a normálisnál többször készteti "feszült" állapotba. Azaz ha stressz ér, és magunk is feszültek vagyunk, az erek izmai is, a véredények beszűkülnek, nő a vérnyomás.

Hogyan hat a só?

      A több só - ismert közhely - szomjassá tesz, hogy a sejtek működéséhez szükséges sókoncentráció állandó maradhasson. A szervezet által felvett többlet víz nagy része a vérben jelenik meg, átmenetileg megnövelve annak össztérfogatát. A só érzékenyebbé teheti az erek falát az adrenalin és noradrenalin hormonok által közvetített parancsokra, melyek összességükben emelik a vérnyomást.

     A szabályozásba beleszólnak még a különböző mirigyek és sejtek által termelt hormonok. A hipofízis is egy ilyen - úgynevezett agyfüggelék - mirigy, hormontermelése felügyeli az összes többi vérnyomást befolyásoló hormon termelődését, így a mellékvesék szívműködést és érfal-összehúzódást serkentő adrenalinját és noradrenalinját, a mellékvese-kéreg kortikoszteronját és aldoszteronját, amelyek a nátrium- és vízháztartás szabályozásának felelősei. A nátrium kapcsán újból belebotlottunk a jó öreg konyhasóba.

     Még nem szóltunk a pajzsmirigyről, melynek hormonja az adrenalinhoz hasonlóan hat, és az inzulinról, mely csökkenti a vérnyomást. Végül meg kell említeni a legkülönbözőbb sejtek által termelt acetil-kolint és hisztamint, melyek a legkisebb erecskékben, a kapillárisokban szabályozzák a véráramlást.

A pontos ok mégis rejtve marad

      Miután ennyire tudjuk, mi minden befolyásolja a vérnyomást, némiképp meglepő, hogy az esetek több mint 80 százalékában az orvosok nem tudják pontosan, mitől magas a vérnyomás. Ilyenkor elegánsan esszenciális hipertóniának hívják a rendellenességet.

     Ez azért nem jelenti azt, hogy ne tehetnénk ellene. Az okok részletezése nélkül is elég annyit tudnunk, hogy amennyiben a pontos ok meghatározható, az orvos minden segítséget megad ennek orvoslására, de a többi már a betegen múlik.

Első lépések az infarktus felé

      A tartós magas vérnyomás szép lassan visszafordíthatatlan nyomokat hagy a véredényekben: elvesztik rugalmasságukat, beszűkülnek, az érfal középső rétege keményebb, meszes kötőszövetes rétege az erek azon részein is megjelenik, amelyeknek rugalmasságukkal épp tompítaniuk kellene a növekvő vérnyomást. Az erek fokozatosan elvesztik azon képességük, mellyel addig maguk is részt vehettek a vérnyomás szabályozásában. Azaz nem tudják végigfutó hullámmozgással mérsékelni a ritmikusan megnövekvő nyomást és továbbítani a vért. A szív viszont annál jobban igyekszik legyőzni az erekben lévő akadályt, növeli a pumpáló nyomást, miközben a szervezet beszűkült erei bármikor elzáródhatnak.

     Ha nincs is észlelhető katasztrófa, a kis érelzáródások az agyban - vagy más szervekben - kisebb-nagyobb károkat okozhatnak például alig észrevehető emlékezetkiesések, koncentrációs zavarok formájában.

Megszívlelendő

      Az érkatasztrófák tehát nem az első infarktusos fájdalommal vagy első kisebb agyvérzéssel kezdődnek, hanem az időnkénti vérnyomásmérés és a 140/90-hez közeli vagy annál magasabb mérési eredmények elhanyagolásával. Ha időnkénti fejfájás kínozza szédülés, szívpanasz, gyengeség, fáradékonyság jelentkezik, vagy "csupán" minden tünet nélkül nyugalmi állapotban különböző napokon végezve egymás után legalább kétszer magas a vérnyomása, csökkentésére és karbantartására bizony gondot és időt kell fordítani.

     Máris megteheti az első lépést, mérje föl, milyen valószínűséggel kell szembenéznie a magasvérnyomás és szövődményei következményeivel. A kalkulátor kipróbálásával az életre szóló program legfontosabb elemei is kirajzolódnak.

      Kétszerre mért magasvérnyomás esetén a betegség gyanúját mindenképpen orvosnak kell tisztáznia.

Még két jótanács:

     Ne legyen rossz a lelkiismerete, ha eleget alszik és hagy időt a kikapcsolódásra. Mindenki felelős a testi egészségéért. A jó éjszakai alvás és a délutáni szunyókálás csökkenti a vérnyomást!

     Ha szabadságra készül: A hirtelen klímaváltozás - főként repülőutak alkalmával - megterhelő lehet, akárcsak a magas hegyi tartózkodás vagy a lármás strand és kánikula. A szívet leginkább pihentető helyek a középhegységek erdős területein és a tavak környékén találhatók.

Szerző: Máriáss Márta 

Forrás: HáziPatika.com