A Curiosity nevű marsjáró még februárban gyűjtötte be a most vizsgált kőzetmintát. Ebben egyebek között kén, nitrogén, foszfor, szén és oxigén nyomaira bukkantak az amerikai űrkutatási Hivatal, a NASA kutatói - jelentették be Washingtonban. Ezek a kémiai anyagok a földi élet keletkezésénél fontos szerepet játszottak.

A kőzetdarabokban felfedezett anyagok azt valószínűsítik, hogy egykor mikrobák élhettek a vörös bolygón.

A Curiosity landolási helyén, a Gale-kráterben olyan erezett és szemcsés üledékes kőzetből vett mintát, amelynek formáját valaha víz alakíthatta. A víz, amely egykoron a Mars ezen térségében folyt, valószínűleg iható volt - közölte John Grotzinger, a Curiosity-program vezető kutatója.

A marsjáró augusztus 6-án landolt a vörös bolygón. A szakemberek szerint a kőzet belsejébe hatolás egyfajta időkapszulát nyithat meg, amely 3-4 milliárd évre visszamenőleg engedhet bepillantást a bolygó történetébe.

A Curiosity mostani missziója nem kizárólag korábbi élet jeleit kutatja, hanem azt, van-e lehetőség emberi kolóniát építeni a Marson. "Jelenlegi tudásunk szerint a válasz erre a kérdésre: igen" - mondta az expedíció vezető kutatója Washingtonban.

További részletek a www.nasa.gov weboldalon.