Van felesleges 1,4 millió forintja? Ennyibe kerül a lapostévék aktuális csúcsát képező Ultra-HD televíziók jelenleg kapható legolcsóbb darabja, az 55 colos, vagyis 140 centiméteres Sony X9-es, bár ehhez egy Blu-ray-lejátszót és egy 32 colos tévét vagy 150 ezer forintos vásárlási kupont mellékelnek. Az LG is kínál hasonló felbontású modellt itthon, a 84 colos, vagyis több mint kétméteres átlójú csúcsmodellért hatmillió forintot kér. A Sony nagyobb, 65 colos modellje 2,2 millió forintba kerül, ugyancsak egy ajándék tévével, illetve kuponnal. A Samsung kínálatában egy 55 colos Ultra-HD modell szintén 1,4 millió forintba kerül, míg a 85 colos változat tízmillió forintos áron előrendelhető. Praktikus okokból mi a legkisebb, legolcsóbb készüléket próbáltuk ki a Sonytól. Bár ez még így is drága, a tévék olyan gyorsan fejlődnek, hogy a ma még milliós összegbe kerülő technológia pár éven belül sokak nappalijába megérkezhet.

Amikor minden pengeéles...

Filmeket ilyen ultrajó minőségben e sorok írásakor még sehol nem lehet megvenni, a tesztelésre kölcsönkapott tévéhez is egy fejlesztői lejátszóeszközt kaptunk csak a technológia képességeit demonstráló felvételekkel. A minőség még a hatalmas tévé közelében ülve is tökéletes, a természetfilmes képsorokon az utolsó levélig minden részlet kivehető, a több kilométeres távból készült légi felvételen a szaladó kislány minden végtagja látható. A nyolcszáz hertzes képjavító funkciónak köszönhetően a LED-es szupertévén az elmosódott jelenetek is ritkák.

Egy másik, városi felvételen az utolsó utcai felirat is tisztán olvasható, hasonlóan a Total Recall - Emlékmás remake-jéből kiollózott egyperces részlethez. Házimozi-rajongó kollégánk a megszokottnál jobb színeket méltatta, a technológia iránt kevéssé fogékony, de filmeket kedvelő kollégánk szerint viszont a 4K-val már természetellenesen jó a képminőség. Egy biztos, az Ultra-HD-ben dolgozó operatőröknek munkájuk mesterévé kell válniuk: ha nem pontosan fókuszálnak, az életlenség azonnal látható.

A legtöbb moziban nem ilyen éles a kép...

Az Ultra-HD felbontás az otthonokba szánt tévék esetében 3840 x 2160 pixeles képet jelent, ez csaknem négyezer képpont szélességű,  ezért a technológiát 4K-nak is nevezik. Egy ilyen minőségű film minden egyes képkockája egy 8,3 megapixeles fotónak felel meg, míg a korábbi csúcsot jelentő full-HD esetében az 1920x1080 pixeles felbontás miatt a képkockák mérete jóval kisebb, csak 2,1 megapixel. Egy hagyományos DVD 720x576 képpontot használ, ami fél megapixelnél is kevesebb felbontást jelent. Jelenleg 4K felbontású képet Magyarországon még a mozik közül is csak a legjobban felszereltek kínálnak.

Nem csoda, ha egyelőre még az otthoni mozizásra vágyó pénzes vásárló sem tud venni Ultra-HD-felbontású filmeket. A YouTube-on ugyan elérhető néhány 4K-s tesztfelvétel, de ezek is csupán néhány percesek, ráadásul elég lassan töltődnek be. Kiss Attila, a Sony vezető trénere az Origónak elmondta, hogy a csúcstévéhez a bevezetéshez kapcsolódó akció keretében egy olyan Blu-ray-lejátszót adnak, amelyet elláttak az Ultra-HD-nál kisebb, full-HD-s felbontású filmeket jobb minőségűvé tevő felkonvertáló funkcióval is.

Idővel a Blu-ray filmek szabványa is megújul, a kék lézerrel kiolvasható tartalmú optikai lemezeken egy új kódoló eljárást fognak alkalmazni, amely csaknem azonos méret mellett lehetővé teszi az óriásfelbontású mozgóképes anyagok tárolását. Várhatóan karácsonyra már elérhetők lesznek a "Mastered in 4K" jelzéssel ellátott Blu-ray-filmek: ezek még nem 4K-s felbontásúak, ám úgy optimalizálták őket, hogy a lehető legjobb látványt nyújtsák egy Ultra-HD készüléken.

Honnan lesz Ultra-HD filmem ?

Ezek a lemezek azonban még nincsenek forgalomban, és a 4K-s videoanyagokkal elboldoguló HDMI-csatlakozó szabványosítása sem fejeződött be, a jelenlegi modellekkel pedig még nem lehet elérni a minőségi maximumot. Például a folyamatosság érdekében másodpercenként 48 képkockával rögzített Hobbit: A váratlan utazás című filmmel sem boldogulna a rendszer, mert a jelenlegi csatlakozó nem tud átvinni másodpercenként ennyi képkockát.

      

Az oldalsó hangfalak kissé retrós külsejűek, de jól szólnak

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A kisebb felbontású, hagyományos Blu-ray-filmek használhatóságát egy hétköznapi Playstation 3 konzollal vizsgáltuk. Az ötven gigabájtos lemezeken lévő képi információt az X9-es nagyteljesítményű képfeldolgozó egysége még korrekt módon fel tudta javítani, így - a jelenleg csúcsnak számító -, de a készülékénél szerényebb minőségű nyersanyagból még élvezhető látványt biztosít.

Amikor a DVD már nem elég...

Más a helyzet a hagyományos DVD-vel vagy az internetről letöltött, néhány gigabájtos fájlba tömörített filmekkel, de még a digitális átállás utáni tévéadással is. Ezek az Ultra-HD tévén elképesztően rondán néznek ki, nagyjából úgy, mint amikor VHS-filmet nézünk egy lapostévén. Nem csak a normál felbontású felvételek, hanem a 720 p-s, tehát HD-nek minősülő felvételek sem a legszebbek egy ilyen képernyőn. Benyomásaink szerint a Blu-ray-en kívül egy ilyen csodatévén legfeljebb a 15-20 gigabájtos, full-HD-s filmeket lehet jó minőségben megtekinteni, pedig nem vagyunk a high-end házimozizás megszállottjai.

      

A PS3 grafikája ósdinak hat a szupertévén

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A jelenlegi konzolokkal rendelkező játékosoknak sem ajánlható a tévé: a GTA IV gengszterszimulátor Playstation 3-ast próbálgatva olyan érzésünk támad, mintha a képernyőn az eggyel korábbi generációt képviselő konzollal játszanánk. Ehhez a géphez minimum egy PS4 vagy egy Xbox One dukál majd, az új konzolok karácsonyra érkeznek meg.

Elképesztő, de csak új filmekkel...

A Sony Ultra-HD készülékét kapásból elneveztük “National Geographic-néző tévének”, hiszen elképesztő részletessége miatt a természetfilmek a leglátványosabbak rajta. Az X9-es tévé esetében a tervezők merész húzással a képernyő két oldalára háromutas hangfalakat is beépítettek, hasonló megoldással lapostévén még nem találkoztunk, pedig így külön hangrendszer nélkül is elég jól szól.

A Sony várakozásai szerint három-öt éven belül fognak elterjedni az Ultra-HD készülékek szélesebb körben, akár kisebb méretekben is, bár  negyvencolosnál kisebb tévékben nem sok értelme van az óriásfelbontásnak. Az már most is jól látszik, hogy az elképesztően jó képminőség elérésének ára lesz: az Ultra-HD felbontású online videók letöltéséhez gyorsabb netkapcsolat kell, az ilyen filmek több helyet foglalnak a merevlemezen. Ennél is nagyobb nehézséget jelent majd a régi filmek újranézése egy ilyen csodatévén: kevéssé valószínű, hogy a Jancsó-összest 4K-s vagy Blu-ray-kiadásban viszontláthatjuk, pedig csak az mutat jól egy ilyen tévén, az ismert amerikai filmekből azonban bizonyára sorra elkészülnek majd az Ultra-HD-s kiadványok.