Hétvégén Orbán Viktor miniszterelnök társalgott a határon túli magyarokkal rózsaszínű ingben, ma pedig a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterelnök tett le egy jelentős részben a határon túli magyarokra alapozó – helyenként határozottan rózsaszínű - tervet a gazdasági növekedés beindítására. A Wekerle-terv szerint Magyarországnak – és különösen a nyugati és a hazai piacokon sok esetben versenyképtelennek bizonyuló kis- és középvállalkozásoknak – nagy lehetőséget teremtene egy gazdaságilag egységesebb Kárpát-medence.

„Egy sor tanulmány és elemzés mutat rá, hogy a válság utáni világban a gazdasági növekedés Európán belüli súlypontja nyugatról Közép-Európára helyeződik át. A térség történelmi esélyt kaphat arra, hogy egyszerre legyen a munkaalapon dinamikusan fejlődő ázsiai térség és az innováció-vezérelt észak-nyugat-európai fejlődési térség találkozási pontja” – írja a terv.

Közös piac a Kárpátok alatt

Mit is jelent ez a gyakorlatban? A terv szerint két szükséges feltétele lenne annak, hogy a Kárpát-medence cégei egymásnak beszállítót, megrendelőt és piacot adjanak. Az egyik, hogy Magyarország és a szomszédos országok összehangolják infrastrukturális fejlesztéseiket és egységesítsék munkaerőpiacukat. (Hm, ismerős valakinek az elgondolás, hogy a munkaerő, a tőke és az áruk szabad áramlása, azaz az egységes piac fejleszti a gazdaságot?)

Az infrastruktúra összekötéséhez a nemzetgazdasági tárca szerint szükség lenne a határ menti úthálózat közös fejlesztésére, és a tömegközlekedési menetrendek és tarifarendszerek összehangolására. A sürgősségi, készenléti és katasztrófavédelmi rendszereket, a növény- és állatvédelmet is együttműködésre sarkallnák.

Érdekes módon a gazdaság szempontjából általában nem feltétlenül előresorolt egészségügyi rendszer is előkerül a tervben, amely szerint a határ két oldalán működő egészségügyi szolgáltatások összehangolásával „megszüntetne az olykor évtizedek óta fennálló ellátási hiányokat”. Ismerve az egészségügyi szolgáltatások rendszerének határon belüli bonyolultságát, ez nem tűnik könnyű feladatnak.

Jöjjenek, menjünk !

Ami a munkaerőpiacot illeti, a tárca szerint egy Kárpát-medencei szintű munkaerőpiaci információs portálra lenne szükség, ahol megjelennek azon munkalehetőségek, amelyek betöltése helyi szinten nem vagy nehezen lehetséges. A vállalkozások szempontjából ideális lenne a Kárpát-medence országaiban a szakképzés egységesítése – teszi hozzá a terv - a képesítések kölcsönös és automatikus elismerése, illetve a hazai magyar nyelvű szakképzési tananyag közvetlen felhasználhatóságának biztosítása a szomszédos országok magyar nyelvű szakképzésében.

Cél lenne a magyarországi és a szomszédos országokban rendelkezésre álló munkaerő mobilitásának növelése is. Ehhez egy a határon túli partnerkeresést hatékonyan elősegítő munkaerő-piaci tanácsadói hálózat kellene. Az oktatás és a kutatás-fejlesztés terén is erősítenék az együttműködést.

Emellett lenne öt ágazat - a jármű- és gépipari beszállítói együttműködések területe, a zöldgazdaság, az élelmiszergazdaság, a turizmus és egészségipar, valamint a kreatív ipar és az infokommunikációs szektor – amelyekre elkülönített szakmai programok készülnének.

A határon túli magyarokra alapoz

A terv nem titkolja, hogy a határon túli magyaroknak jelentős szerepet szán a nemzetközi kapcsolatok létrehozásában. „A magyar kormány Kárpát-medencei szintű célkitűzéseinek megvalósítása során stratégiai szövetségesként tekint a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekre, a szomszédos országokkal való kapcsolat szorosabbra fűzésében épít a magyar közösségek helyismeretére, tapasztalataira, a nyelvi akadályok leküzdésében nyújtott segítségére” – fogalmaz a tervezet. Azt is kimondja: Magyarország célja, hogy a gazdasági feltételek javítása révén is hozzájáruljon a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradásához.

A Wekerle-terv elolvasható a kormány.hu-n.

Forrás : Hír24