Tudta, hogy Magyarország jobban teljesít? Ezzel a jelszóval indított kampányt a kormány. A lényeg harmincnyolc állítás, amely a kormány szerint azt bizonyítja, hogy minden sokkal jobb Magyarországon, mint korábban. Mi igaz ebből ? Igazat mond-e a kormány ?
1. Idén 20 százalékkal csökken az áram, a gáz és a távhő ára.
Részben igaz
Csak a lakossági fogyasztók rezsije csökkent, a kormány rezsicsökkentő intézkedéseinek jelentős részét is a szabadpiacon vásárló vállalkozók fizetik meg például a rendszerhasználati díjak emelkedésével.
2. Idén már 4,6 százalékkal emelkedett az átlagbér.
Hamis
A KSH adatai szerint az idén júliusban 2,1 százalékkal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek, mint egy évvel korábban. Az átlagbér így 229 698 ezer forint volt. Ha a nettó átlagot nézzük (tehát amit a munkavállalók kézhez kapnak) akkor sem 4,6 százalékos a növekedés. A KSH szerint nettó keresetek 3,7 százalékkal voltak magasabbak nemzetgazdasági szinten, ami a júliusi 1,8 százalékos infláció mellett nagyjából 1,9 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg. Akkor mégis mi ez a 4,6 százalék? A KSH adatai között szerepel, hogy a versenyszférában növekedtek ennyivel a bruttó átlagbérek, a kormány tehát a hirdetésben nem vette figyelembe a közszférában dolgozók fizetését.
3. Magyarország először rendezheti meg a vizes sportok világbajnokságát.
Igaz, de
2021-ben valóban Budapest rendezheti az úszók, nyíltvízi úszók, műugrók, műúszók és vízilabdázók világbajnokságát, ami tényleg nagy eredmény. Eddig ugyanis csak Barcelona és Róma rendezhetett vizes vébét Európában. A győzelmünkért a végén ugyanakkor már nem kellett nagyon izgulni, két vetélytársunk ugyanis visszalépett az utolsó pillanatban, így csak az volt a kérdés, hogy a nemzetközi szövetség nekünk adja a rendezés jogát, vagy új pályázatot hirdet.
4. Negyven éve nem volt olyan alacsony az infláció, mint az idén.
Igaz, de
Augusztusban a vártnál is alacsonyabb, 1,3 százalékos volt az éves infláció. Ez tényleg közel 40 éve a legalacsonyabb érték, ennél alacsonyabb inflációt utoljára 1974 júniusában mértek, akkor 1,2 százalék volt a pénzromlás mértéke. A mostani alacsony érték a KSH elemzése szerint elsősorban a kormány által kitalált és véghezvitt rezsicsökkentéssel magyarázható, de az élelmiszerek is a vártnál kisebb ütemben drágultak. Az összképet tehát rontja, hogy nincs semmilyen garancia arra, hogy a későbbiekben is alacsony marad az áremelkedés, hiszen az idei rezsicsökkentés csak egy évig fékezi az inflációt, jövőre már nem.
Hogy hosszú távon az infláció magasabb lehet, azt az úgynevezett maginfláció mutatja. Ezzel a mérőszámmal szűrik ki ugyanis az olyan egyszeri hatásokat, mint a rezsicsökkentés vagy 2012 elején az áfaemelés. A háztartási energiát, a szabályozott árakat, a támogatott gyógyszerek árát, az üzemanyagok árát nem tartalmazó maginfláció márciusban 3,4 százalék volt, vagyis a gazdaság mélyében a szükséges szintnél valamivel nagyobb áremelkedés zajlik.
5. Magyarország IMF-tartozása 0 forint.
Igaz
Az IMF-tartozást valóban visszafizette a kormány. Ezután ugyanakkor az államot a piacról kell finanszírozni, ami drágább, mint az IMF-hitel, igaz, a piaci hitelezőkkel kevesebb a vesződsége a kormánynak.
6. Több mint 40 000 önkéntes összefogása akadályozta meg, hogy emberéletet követeljen a történelmi méretű dunai árvíz.
Igaz, de
Az idei rekordméretű dunai árvíz ellen a gátakon valóban közel negyvenezer önkéntes, valamint kilencezer rendőr, katona és tűzoltó dolgozott. Szerencsére valóban nem halt meg senki az árvízben, de az MTI hírarchívuma szerint ugyancsak nem történt haláleset az eddigi két legnagyobb dunai árvíz idején sem, 2002-ben és 2006-ban, amikor éppen baloldali kormányok vezették az országot.
7. A kormány intézkedéseinek eredményeként 1300 gyógyszer ára csökkent 2011 óta.
Igaz
Valóban csökkent számos készítmény ára, mert a kormány bevezette a vaklicit rendszerét, ahol a kereskedők nem látják egymás ajánlatait.
8. Idén az Erzsébet-program több mint 40 ezer hátrányos helyzetű gyermek üdülését biztosította.
Igaz, de
Nyolc helyszínen több mint ötvenféle Erzsébet-táborban nyaralhattak az idén az általános- és középiskolások, főleg balatoni és más vízparti üdülőhelyeken. A nyaralás azonban nem volt ingyenes: a nehéz anyagi helyzetben élőknek az egyhetes táborok részvételi díja teljes ellátással ezer-kétezer forint, a többiek tízezer forintot fizettek.
Az összképet rontja, hogy az Erzsébet-táborokat finanszírozó Erzsébet-program elindításához az kellett, hogy a kormány teljesen átalakítsa a béren kívüli juttatások rendszerét. Az adókulcsok megváltoztatásával a kormánytöbbség kiszorította a magyar piacról azokat a francia cégeket, amelyek az étkezési utalványokat kiadták, és helyette bevezették az Erzsébet-utalványt.
9. Idén már 150 új BKV-autóbusz közlekedik Budapesten.
Igaz, de
Július óta valóban 150 új Mercedes-Benz Citaro busz közlekedik a budapesti utakon. Ezek a buszok azonban nem kerülnek a főváros, vagy a BKK tulajdonába, a járműveket pedig nem a BKV üzemelteti: a BKK a Videoton tulajdonában lévő VT-Transmannal kötött szerződést, és évente 8,2 milliárd forintot fizet a buszok üzemeltetéséért. Tarlós István főpolgármester és a budapesti Fidesz-frakció tavaly többször is konfliktusba került amiatt, hogy Tarlós szerint hosszú távon olcsóbb lenne a fővárosnak, ha a BKV üzemeltetné a buszokat, esetleg az új járművek megvásárlásán gondolkodnának.
10. Jövőre már törvény védi a magyar földet a spekulánsoktól.
Hamis
Ugyan lehetséges, hogy a külföldi állampolgárok nehezebben juthatnak földhöz, de a magyar spekulánsok még mindig könnyedén tudnak mozogni az agráriumban. Például az egykori agrárállamtitkár, Ángyán József is amiatt hagyta ott először államtitkári pozícióját, majd a Fidesz-frakciót, mert szerinte az új földtörvény megerősíti a nagybirtokrendszert, néhány családot és bankot juttat földhöz.
11. Szeptember 1-jétől 160 ezer pedagógusnak növekszik átlagosan 34 százalékkal a jövedelme.
Részben igaz
A kormány valóban bevezette az idén szeptember elsejétől az új pedagógus-életpályamodellt, amely a tanárok munkaidejének és fizetésének növekedésével is járt. A korábbi ígéretekhez képest a tanárok csak az eredetileg tervezett emelés hatvan százalékát kapták meg, és mivel az új rendszerben megszüntették a béren kívüli juttatásokat, több pótlékot és a túlórapénzt, a tanárokat különbözően érintette a változás. Hoffmann Rózsa korábban elismerte, hogy a 160 ezer pedagógus közül négyezernek csökken a fizetése, és lesznek olyanok, akik alig érzik meg a változást. Összeállításunkból kiderült, hogy valóban sok tanár csalódott amiatt, hogy messze nem 34 százalékkal növekedett a fizetése, hanem csak néhány ezer forinttal.
12. Több mint 2200 bölcsődei férőhely újult meg az elmúlt három évben.
Igaz
Magyarországon továbbra is nagy szükség van további bölcsődei férőhelyekre, mert több a gyerek, mint a bölcsőde. 2013-ban 37 ezer gyereket írattak be bölcsődébe, de legalább 284 ezer két év alatti gyereknek lenne szüksége férőhelyre. A fejlesztéseket nem a kormány, hanem az EU finanszírozta.
13. Idén szeptemberben 95 ezer egészségügyi dolgozó kap 10-41 ezer forintos béremelést a fekvő- és járóbeteg-ellátásban.
Igaz, de
Bár tényleg visszamenőlegesen megemelték az egészségügyben dolgozók fizetését, a szakmai érdekképviseletek egyike szerint sem lehet ágazati béremelésről beszélni. Az összes alkalmazott bére emelkedik, de a műszaki-gazdasági területen dolgozó mintegy 23 ezer ember például az idén is kimarad az emelésből. A gazdasági-műszaki terület dolgozóival szemben a védőnők ugyan kaptak béremelést, ők viszont diszkriminatívnak tartják azt, mivel rájuk meg a visszamenőleges emelés nem vonatkozik.
14. 2013. januárja óta 6%-kal nőtt a kereskedelmi szálláshelyek forgalma, a bevételek 10,4%-kal emelkedtek az előző évhez képest.
Igaz
A turizmusra csak nagyon közvetett módon van hatása a kormánynak, a szektor jellemzően követi az ország gazdasági teljesítményének alakulását, és természetesen befolyásolja az időjárás. Az idei különösen meleg nyár volt, és sok hosszú hétvége, ami nagyon jól jött a szállásadóknak.
15. 2010 óta több mint 5 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma Magyarországon.
Igaz, de
2010 május-júliusában, amikor Orbán Viktor átvette a kormányzást, a munkanélküliek száma 467 ezer fő volt. A legfrissebb KSH-adat szerint (2013 június-augusztus) jelenleg 439 és fél ezren vannak a regisztrált munkanélküliek. Ez a 27-28 ezres csökkenés valóban öt százaléknak felel meg. Az adatokat azonban torzíthatja, hogy közben megváltoztak a közmunka szabályai, illetve az idő közben külföldre távozó és ott munkát vállaló magyarok sem jelennek meg a statisztikában.
16. Tízezerrel több fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű honfitársunk jutott álláshoz a kormányváltás óta.
Igaz
Az elmúlt két évben 55 ezerre nőtt az állami támogatás igénybevételével foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek száma - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára júniusban. Ez tízezerrel több, mint 2011-ben. A munkáltatóknak ugyanis bevezették azt a könnyítést, hogy az úgynevezett rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalók után nem kell fizetniük a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót. Messze vagyunk még ugyanakkor attól, hogy minden megváltozott munkaképességű megtalálja a neki megfelelő munkát, az országban ugyanis nagyjából 120 ezer ember él fogyatékkal.
17. 2013-ban 56 ezerrel több ember jutott munkához.
Igaz, de
A foglalkoztatás ilyen mértékű növekedése annak is köszönhető, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a külföldön dolgozókkal is torzítja az adatokat. Az emigránsokon túl pedig a közmunkaprogramban dolgozókat is hozzáteszik, és ez befolyásolja nagyon jelentősen a foglalkoztattak számát.
18. Magyarország a válság ellenére emelni tudta a nyugdíjak reálértékét.
Igaz, de
A kormány valóban teljesítette a nyugdíjtörvényben előírt kötelezettségét, és az éves infláció mértékével emelték az öregségi nyugdíjakat. A nyugdíjakat jövőre 2,4 százalékkal emelik, míg idén 5,2 százalékkal növekedtek a nyugdíjak, az infláció a tervek szerint két százalék körül alakul. A kormánynak ugyanakkor maradt tartozása a jövő nyugdíjasaival szemben: a kormány például adós maradt az egyéni számlák rendszerének bevezetésével.
19. Magyarországon a kormányváltás óta 24 500 Ft-tal nőtt a minimálbér.
Igaz, de
A minimálbér bruttó összege három év alatt valóban 73 500-ról 98 ezerre emelkedett, de ha a nettó összeget nézzük, messze nem ekkora az emelkedés. A nettó minimálbér 2010-ben 60 236 forint volt, 2011-ben 60 600 forint, 2012-ben 60 915 forint volt, az idén pedig 64 190 forintot vihet haza havonta az a gyermektelen munkavállaló, aki minimálbérért dolgozik. Vagyis csak alig négyezer forinttal kap többet kézhez a minimálbéres.
20. Magyarországon 2014-től közel feleannyi politikus lesz, mint 2010 előtt.
Igaz, de
A Fidesz 2010-ben nagyjából harmadára csökkentette az önkormányzati képviselők számát, a parlament létszáma pedig jövőre 386-ról 200 főre csökken. A politikából távozó politikusoknak azonban nem kell szomorkodniuk, hiszen közben létrehoztak olyan pozíciókat (kormánybiztos, járási hivatalvezető), amelyeket a parlamentből kihulló emberek is betölthetnek.
21. 2013-tól adókedvezmény segíti a munkába visszatérő kismamákat.
Igaz
A kismamák munkába állását segítené a kormány azzal, hogy a munkáltatók adókedvezményeket vehetnek igénybe a gyesről visszatérő nők után. A kedvezmény alapja a kismama bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint. A munkaadónak az összeg után nem kell az első két évben a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót megfizetnie, a harmadik évben pedig csak 14,5 százalékot kell fizetni. A kedvezmény tehát csak 100 ezer forintig érvényes, ha egy kismama 250 ezret keres például, a maradék 150 ezer után a szokásos módon kell megfizetni az adót.
22. Magyarország 2014-től a második legtöbb uniós támogatást kapja.
Igaz
Egy főre vetítve a magyarok kapják a második legtöbb uniós forrást - jelentette be Orbán Viktor februárban, mivel a jelenlegi időszak 7060 milliárd forintjáról 7080 milliárd forintra emelkedik majd a következő ciklusban a lehívható EU-s támogatások összege. Ez azt jelenti, hogy minden magyarra az eddigi 660 ezer forint helyett 712 ezer forint jut, de persze ez csak a lehívható összeg, kérdés, hogy valójában majd mennyi pályázati pénzt nyernek el a cégek. A most záruló ciklusban a harmadik legtöbb támogatást kaptuk.
23. A munkahelyvédelmi akció 300 milliárd forinttal segíti közel egymillió ember munkahelyének megőrzését.
Nem eldönthető
A munkahelyvédelmi akcióterv a négy nagy munkavállalói csoport - az 55 év felettiek, a 25 év alattiak, az alacsony iskolai végzettségűek és a kisgyermeket nevelők - esetében biztosít munkáltatói járulékkedvezményeket. Legutóbb júniusban közölt adatot a Nemzetgazdasági Minisztérium arról, hogy hány munkáltató igényelte a kedvezményeket: január és június között csaknem 720 ezer. Nem tudni, hogy októberig mennyivel nőtt ez a szám, ami jóval kevesebb, mint a kijelentésben szereplő egymillió.
24. Három év alatt 3500 fővel több rendőr állt szolgálatba.
Hamis
Az ORFK szerint nem növekedett ennyivel a rendőrség létszáma. A 168 óra az idén májusban kérte ki az adatokat arról, hogy 2010-ben és 2013 első negyedévében hány rendőr volt állományban. Az ORFK szerint a két időpont között összesen 2715 fővel emelkedett a rendőrség teljes foglalkoztatotti létszáma - ebbe a körbe viszont beletartozik az összes adatrögzítő, autószerelő és titkárnő is. A hivatásos állomány létszáma csupán 2223 fővel emelkedett.
25. 2011-től újra a gyermek hároméves koráig jár a Gyes.
Igaz
Miután 2009-ben a Bajnai-kormány két évre csökkentette azt az időtartamot, ameddig az anyák igénybe tudják venni a gyest, a Fidesz fő választási ígérete volt, hogy egyik első intézkedésük lesz a gyes időtartamának visszaállítása három évre. Az alanyi jogon járó gyes havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (28 500 forint), ami három éve nem emelkedett.
26. Idén megszüntették a Magyarországgal szemben kilenc éve folyó túlzottdeficit-eljárást.
Igaz
Az idén júniusban valóban megszüntette az EU a magas államháztartási hiány miatt indított eljárást. Magyarország mellett Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia is kikerült most az eljárás alól.
27. A családi adókedvezmény több mint 230 milliárd forinttal támogatja a gyermeket nevelőket.
Igaz, de
Január elsejétől valóban kiszélesítik a gyermekek utáni adókedvezményt, így azt a jövőben nemcsak a személyi jövedelemadóból, hanem a járulékból is le lehet majd vonni. A javaslat szerepel a jövő évi költségvetésben is, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a héten nyújtott be. A kormány ugyanakkor arról nem beszél, hogy a 2009-ben befagyasztott családi pótlékot ők sem emelték az elmúlt három évben, még az infláció mértékével sem. Vagyis 2009 óta az egy gyermeket nevelő családok havi 12 200, a kétgyermekesek pedig 26 600 forintot kapnak, reálértéken számolva évről évre 4-5 százalékot buknak ezzel.
28. A kis- és középvállalkozások társasági adója 19 százalékról 10 százalékra csökkent.
Igaz
A kkv-knak valóban kedvező változás volt, hogy 500 millió forintos adóalapig a korábbi 19 százalék helyett 10 százalékos társasági adót kell fizetniük. A korábbi terv viszont az volt, hogy nemcsak 500 millió forintig érvényesül ez a csökkentés. Az, hogy a kormány visszavett az eredeti elképzeléséből, azt jelenti, hogy évente 120 milliárd forint marad így az államnál.
29. A kormányváltás óta 120 korszerű mentőautó állt szolgálatba.
Igaz, de
Valóban adott pénzt új mentőautókra a kormány, de nem annyit cseréltek le, mint kellene. 2011-ben például még rendeletmódosításra is szükség volt, amely az addigi 10 év helyett 13 évben maximálta a mentésben használható gépkocsik korát. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője akkor azt mondta, hogy a nagyjából ezer mentőautóból háromszáz kocsi lépte át a tízéves korhatárt.
30. 2011 óta a magyar nők 40 év munkaviszony után teljes összegű nyugdíjban részesülhetnek.
Igaz
Valóban nyugdíjba vonulhatnak a nők negyven év munkaviszony után, ez a Fidesz egyik emlékezetes választási ígérete volt. Mivel a negyven évbe nem számítanak bele az egyetemi évek, így a kedvezménnyel csak néhány tízezer nő tudott élni.
31. Közel 340 ezer ember jutott egyszerűbben őstermelői igazolványhoz
Igaz
Valóban csökkent az adminisztráció. Az új törvény szerint három adóévre váltható ki az őstermelői igazolvány, és ügyintézésre ezentúl csak akkor van szükség, ha az őstermelők a személyes adataikról, a gazdaságaikról, vagy a termelési adataikról jelentenek be változást. Így bárki lehet őstermelő, ha papíron bérel egy kis földterületet, vagy állatot tart, a falugazdásznak ki kell állítania az őstermelői igazolványt, és onnantól senki nem kérdezi, hogy a piacon valaki hogyan tud árulni télen kaliforniai paprikát.
32. A magyar kormány közel 2000 település 685 milliárd forintos adósságát vállalta át, ezzel több mint 9 millió ember életét helyezte biztonságba
Részben igaz
A kormány eddig a megyék, majd az év elején az ötezer fő alatti helyhatóságok esetében a teljes adósságot vállalta, az ennél nagyobb települések esetében pedig az adósság 40-70 százalékát. A fennmaradó rész viszont összegszerűen az adósságállomány közel fele.
33. A három csapás törvényének bevezetése óta rekordmértékben esett vissza az emberölések száma.
Részben igaz
A Belügyminisztérium és a Legfőbb ügyészség adatai szerint 20,4 százalékkal csökkent a szándékos emberölések és az erős felindulásban elkövetett, befejezett emberölések száma. Míg 2011-ben ebből a bűncselekményfajtából 142-t regisztráltak, tavaly ez a szám 113 volt. Azt azonban semmi nem bizonyítja, hogy ez a visszaesés a három csapás törvénynek köszönhető. A bűncselekmények száma ugyanis nőtt, egy év alatt 4,6 százalékkal.
34. A tanárokat bántalmazók akár 5 év börtönt is kaphatnak az új büntető törvénykönyv szerint.
Igaz, de
Született is már jogerős ítélet egy tanárt bántalmazó diák ellen. A bíróság az idén februárban 1 év 8 hónap - három évre felfüggesztett - börtönre ítélte azt a diáklányt, aki az egyik miskolci iskolában bántalmazta tanárát, a pedagógus nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az iskolákban azonban nem az a leggyakoribb erőszak, hogy a diák esik neki a tanárnak, sokkal nagyobb problémát jelent, ha a diákok egymást bántalmazzák, vagy éppen a tanár szégyeníti meg a diákokat.
35. A kormány a Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítvánnyal együttműködve 28 ezer szegény családot támogat.
Igaz, de
A kormány valóban támogatja Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó alapítványát, de Hegedűs márciusban még azt mondta, hogy az idén ennél több, 35 269 család részesül az alapítvány vetőmag- és kisállat-támogatásából. Az összképet jelentősen rontja, hogy a KSH szerint ennél jóval több a szegény az országban. A KSH szerint a lakosság 13,9 százaléka, 1 millió 368 ezer ember sorolható a szegények közé.
36. 2010 óta nem részesül családi pótlékban az a szülő, aki nem járatja iskolába gyermekét.
Igaz
Valóban szigorították a családi pótlék kifizetéséről szóló szabályokat úgy, hogy ha egy diák több mint ötven tanórát mulaszt igazolatlanul, a település jegyzője elrendeli a gyerek védelembe vételét és a teljes iskoláztatási támogatás felfüggesztését. Az Origónak nyilatkozó tanárok és jegyzők szerint azonban a legsúlyosabb problémát ezzel nem sikerült megoldani: a szórványos hiányzások megszűntek, de a notórius iskolakerülők továbbra sem járnak be az iskolába.
37. Az idén több mint 700 ezer tanuló jutott ingyen tankönyvhöz.
Részben igaz
Az elsős diákok, illetve a rászorulók szüleinek valóban nem kellett fizetniük a tankönyvekért, de ezeket nem is örökbe kapták. A tankönyveket a tanév végén vissza kell adniuk az iskolának, amelyek az összefirkált, összegyűrt, esetleg összetépkedett könyveket nem veszik vissza. Ebben az esetben kifizettetik a szülőkkel a tankönyvek árát.
Forrás : www.origo.hu
http://www.origo.hu/itthon/20131003-a-kormany-kampanya-magyarorszag-jobban-teljesit-cimmel.html?sec-3