Ugyan egyetértés formálódik - az euróválság megoldásaképpen - a közös költségvetési politikával kapcsolatban, a gond az, hogy "közben ég a ház, a baj az ajtón kopog".

        Bár Magyarország nem tagja az eurózónának, de ha annak rosszul megy, Magyarországnak is rosszul megy, és ha leértékelik az euróövezetet, az magával rántja Magyarországot is - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az Európai Néppárt kongresszusán Marseille-ben magyar újságíróknak.

     A kormányfő szerint "bár mi nem vagyunk tagja az eurózónának, mégis azért érdemes szorítanunk, hogy az eurózóna országainak miniszterelnökei megegyezésre jussanak". Hozzátette: az biztosnak látszik - és a magyar nemzeti érdekekkel is egybeesik -, hogy a közös pénz, "az euró mögé közös költségvetési gazdálkodást és szigorú gazdálkodási elveket helyeznek majd az eurózóna tagállamai".

     Orbán Viktor úgy véli, középtávra ugyan egyetértés formálódik - az euróválság megoldásaképpen - a közös költségvetési politikával kapcsolatban, a gond azonban az, hogy "közben ég a ház, a baj az ajtón kopog". Nyilatkozatában rámutatott, hogy e problémára, vagyis az európai gazdaságok közvetlen és azonnali leértékelésére, nem válasz az, hogy "mi néhány hónapon belül majd úgy módosítjuk az alapszerződést, hogy utána még egyszer már nem fordulhat elő olyan eladósodás, mint amilyentől ma szenved a kontinens".

      A rövid távú megoldás az igazán fontos, de ennek körvonalai szerda este még nem látszanak - mondta a magyar kormányfő, megjegyezve, hogy jelenleg különböző elképzelések vannak forgalomban, ám remélik, hogy csütörtök estig, péntek reggelig a javaslatok egy része lekerül a terítékről, és csak a végleges vitaanyag marad ott.

    Orbán Viktor kérdésre válaszolva kifejtette: ebben a pillanatban a közös költségvetésre vonatkozó szabályok nem érintik Magyarországot, hiszen azok az eurózóna tagállamaira vonatkoznának. "Bennünket annyiban érint, hogy később, amikor majd csatlakozunk az euróhoz, akkor már ránk is vonatkoznak ezek a szabályok. De a magyar gazdaság mostani állapotát tekintve nem várható, hogy ez a következő néhány év problémája lesz. Ez legközelebb 2018 és 2020 között kerül majd az akkori parlament asztalára" - mondta.

      A kérdés szerinte az - folytatta -, hogy a jelenlegi kettőből lesz-e három- vagy négysebességes Európa. "A magyar nemzeti érdek az, hogy olyan megoldást találjanak az eurózóna tagállamai, amely nem feszíti szét a 27 országból álló európai uniós kereteket. Ez a kompromisszum nagyjából valahol a német álláspont irányában található, ide szeretnénk eljutni péntek délutánra" - zárta szavait a kormányfő, utalva arra, hogy a kongresszus második napján, csütörtökön összeülnek a néppárthoz tartozó állam- és kormányfők, akik felkészülnek a hét második felében, csütörtökön és pénteken esedékes brüsszeli Európai Tanács-ülésre, ahol az EU állam- és kormányfői tárgyalnak az euróövezeti válságra adandó újabb átfogó megoldásról. A kérdés rendezését az elmúlt 21 hónap alatt már tucatnál is több csúcstalálkozón próbálták elérni.

     Orbán Viktor hétfőn Budapesten - miután tárgyalt Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel - azt mondta, Európa döntő hét előtt áll, és azt várják az európai vezetőktől, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek hosszú évekre eldöntik Európa sorsát.

   Az Európai Néppárt kétnapos kongresszusának szerdai ülésszaka előtt Orbán Viktor kétoldalú megbeszélést folytatott Marseille-ben - elsősorban a gazdasági együttműködésről - Jyrki Katainen finn miniszterelnökkel.

Forrás: MTI