A vártnál rosszabb gazdasági adatok miatt a második nemzetközi hitelcsomag fejében vállalt megszorítások lassabb ütemű megvalósítását kéri Athén a hitelezőitől. Antonisz Szamarasz kormányfő a jövő héten már tárgyal is a kérdésről Angela Merkel német kancellárral. A terv fogadtatása kétséges, ugyanis az eurózóna vezetőinek türelme egyre fogy Görögországgal kapcsolatban.
Késhegyig menő vitákra számíthat Antonisz Szamarasz görög kormányfő az EU vezetőivel –az Eurogroup elnökével, valamint a német kancellárral és a francia államfővel – tartandó jövő heti tárgyalássorozatán. A megbeszéléseken ugyanis a Financial Times által tegnap kiszivárogtatott – és utólag athéni kormányforrások által megerősített – tervről kívánja majd meggyőzni partnereit, amely két évvel meghosszabbítaná a második nemzetközi hitelcsomag fejében vállalt megszorítási programot.
A tavasszal jóváhagyott 130 milliárd eurós második hitelcsomag értelmében Athénnak eredetileg 2013-2014 folyamán a GDP öt százalékának megfelelő összegű, 11,5 milliárd eurónyi kiadáscsökkentést kellene végrehajtania. A brit lap által megszerzett dokumentum szerint azonban a görög kormányfő olyan tervet kíván majd bemutatni jövő heti tárgyalásain, amely értelmében a kiigazítási csomagot az eredetileg elhatározott kettő év helyett négy év alatt valósítaná meg Görögország. Ezzel ugyanis „csak" 1,5 százalékponttal kellene csökkenteni az államháztartási hiány mértékét 2016-ig szemben a 2014-ig vállalt 2,5 százalékpont helyett.
A kiadáscsökkentési ütem lassítása azonban azt jelentené, hogy Athénnak 20 milliárd eurós pluszforrást kellene előteremtenie államháztartása számára, amivel a 2014-ig történő kisebb deficitcsökkentést egyenlítenék ki. A görög kormány nem várná el, hogy a nemzetközi közösség finanszírozza ezt az összeget. Athén a forrásokat elsősorban azzal teremtené elő, hogy 2016 helyett 2020-tól törlesztené az első, 110 milliárd eurós EU-IMF-hitelcsomagot, amikortól amúgy is el kell kezdenie visszafizetnie a második hitelcsomag utáni kötelezettségeit.
A görög kormányfő jövő héten mutatja be a tervet az eurózónabeli partnereinek. Először az Eurócsoport elnökével, Jean-Claude Juncker rel egyeztet kedden Athénban, ezt követően pénteken Angela Merkel lel Berlinben tárgyal, majd a rá következő napon Párizsban Francois Hollande francia államfőnek fejtheti ki álláspontját. Szamarasz minden bizonnyal a vártnál nagyobb mértékű recesszióra, illetve a rekordszintre, 23 százalék fölé nőtt munkanélküliségi rátára fog hivatkozni a megszorítási ütem lazítása érdekében.
A héten közölt adatok szerint a görög gazdaság a második negyedévben 6,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, amivel kilencre nőtt a görög gazdaság sorozatban recesszióban töltött negyedéveinek száma. Idén a görög GDP az IMF által várt 4,7 százalék akár 7 százalékkal eshet vissza – véli Szamarasz gazdasági főtanácsadója. Athén szerint a kiigazítások végrehajtásának lassítása nélkül a gazdaság nem tud kimászni a recesszióból.
„A gazdaság állapotát figyelembe véve nem nehéz belátni, miért akarja a görög kormány a megszorítási program menetrendjét lazítani" – mondta Jane Foley. A Rabobank elemzője szerint az azonban már kevésbé egyértelmű, miként fogadják az athéni tervet az eurózóna politikusai. Különösen Berlinben fogy a türelem Görögországgal szemben. A Roubini Global Economics szakértője, Megan Greene szerint mindamellett elképzelhető, hogy Berlin és Párizs rábólint a tervre, azonban úgy véli: az IMF vélhetően nem adja be derekát. Athén példáját követve ugyanis más mentőcsomagra szorult országok is kérhetnék a kiigazítási programjuk ütemezésének lazítását.
A nemzetközi hitelezők (EU, EKB, IMF) képviselőiből álló trojka szeptemberben tér vissza Athénba, hogy megvizsgálja miként halad a kormány a második mentőcsomag fejében márciusban vállalt intézkedések megvalósításával. Athén csak akkor jut hozzá a második mentőcsomag 31,5 milliárd eurós részletéhez, ha a hárompárti görög kormány megegyezik a 11,5 milliárd eurós kiigazítás részleteiről. A megismételt választás miatt viszont két hónapot csúszott a tárgyalások megkezdése a megszorító csomagról, így a csőd elkerüléséhez szükséges 31,5 milliárd euró utalása nem várható október előtt.
Az azonnali fizetésképtelenséget a héten sikeresen elkerülte Athén, miután kedden a vártnál nagyobb mértékben, négymilliárd euró összegben értékesített három hónapos kincstárjegyeket, és így az augusztus 20-án lejáró kötvények után ki tudja egyenlíteni 3,2 milliárd eurós tartozását az Európai Központi Bank felé. A frankfurti székhelyű intézmény ugyanis előzetesen elutasította Athén kérését a fizetési kötelezettség egy hónnappal történő kitolására, ami mutatja a nemzetközi hitelezők türelmének végességét Athénnal szemben. Jól jellemzi az athéni államkassza sanyarú helyzetét: annak érdekében, hogy az állam ki tudja fizetni az esedékes közalkalmazotti béreket és nyugdíjakat, a második mentőcsomag 31 milliárd eurós részletének átutalásáig mindenféle más kifizetési kötelezettségre moratóriumot rendeltek el. Így a cégeknek visszajáró áfát sem utalják át, ami jelentősen rontja a kis- és középvállalkozások likviditását. Ezzel npedig tovább súlyosbodhat a bedőlt hitelek okozta probléma, miután már közel 20 százalékot ért el az országban a nem teljesítő lakossági, illetve céges kölcsönök aránya.
Forrás : www.vg.hu
Szerző : Tar Gábor