Veszik a külföldiek magyar állampapírt, mint a cukrot, azt viszont nem tanácsolják a szakemberek, hogy az IMF-megállapodás előtt devizakötvény-kibocsátásba kezdjen az állam. Az azeri manatban denominált kötvényünk az ÁKK szerint nem lesz.

Ismét gyors ütemben áramlik a külföldi tőke a magyar állampapírokba. Július elején még a 4300 milliárd forintot sem érte el a külföld befektetők forint állampapír-állománya, augusztus 21-én viszont az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint már 4726 milliárd forintnyi volt a kezükben, vagyis szűk két hónap alatt csaknem 400 milliárd forinttal növekedett az állomány.

A jelenség legfőbb oka a feltörekvő piacok erősödő népszerűsége – mondják a szakértők. A múlt héten is hatalmas mennyiségű tőke áramlott ezekbe az országokba, JP Morgan elemzése szerint a feltörekvő piaci kötvényalapok augusztus 15. és 22. között 426 millió dollárt költöttek el, az azt megelőző hetekben pedig 586 millió 720 millió dollárnyi friss tőke került ezekre a piacokra. Bár a beáramlás már gyakorlatilag 11 hete folyamatosnak tűnik, a szakemberek szerint a trend még folytatódhat. „Ez okozza a magyar állampapírok népszerűségét is" – mondja Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője.

A másik ok nyilván az, hogy az állam is igyekszik minél több hitelpapírt eladni. „A hazai befektetői szektor azonban gyenge, ezért a külföldiekhez kerülnek a papírok" – magyarázza Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Jelenleg a külföldiek kezében lehet a hazai államkötvény-állomány legalább fele, de a szakértők szerint egyáltalán nincsenek még túlpozícionálva a magyar papírok a külföldi alapokban. Azt azonban egyik szakember sem ajánlja, hogy a kormány használja ki a felfokozott vételi kedvet, és bocsásson ki például devizakötvényeket. „Ez rontaná a hitelességünket az IMF-tárgyalásokon" – mondja Szalma Csaba.

Az igaz, hogy a pillanatnyi helyzet alkalmas lehet arra, hogy viszonylag kedvező hozamok mellett adjunk el állampapírokat, de ebben az esetben meginoghat a befektetők bizalma abban, hogy a kormány valóban akarja-e az IMF-programot. „Ez pedig azért is veszélyes lenne, mert a gazdaságpolitikánkba vetett bizalom jelenlegi fő tartópillére ennek a megállapodásnak az ígérete" – teszi ehhez hozzá Orbán Gábor.

A múlt heti Figyelőben megjelent azerbajdzsáni kötvénykibocsátás erőltetése is emiatt nem lenne szerencsés most – mondják a szakértők. Az ÁKK sem tervez ilyesmit egyelőre. „Továbbra is fenntartjuk azt az álláspontot, hogy nyilvános devizakötvény-kibocsátást az IMF-fel történő megállapodás előtt nem tervezünk" – mondta lapunknak Borbély László András , az intézmény vezérigazgató-helyettese. Az ÁKK több partnerrel is tárgyal egyébként devizakötvények forgalomba hozataláról, egyelőre azonban még egyik tárgyalás sem jutott olyan szakaszba, hogy arról a sajtót tájékoztatni lehessen.

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint egyébként elméletileg nincs probléma azzal, hogy Azerbajdzsánban bocsásson ki a magyar állam hitelpapírokat, az az ötlet viszont, hogy mindezt azeri manatban tegye, nem tűnik életképesnek. Az azeri fizetőeszközben lévő kötvényeket ugyanis nem lenne könnyű „használható" devizára cserélni, ami nagyban megdrágíthatná az ügyletet. Az ÁKK vezérigazgató-helyettese lapunkkal közölte: erről a devizáról először a sajtóban olvasott, fel sem merült, hogy ebben történjen meg az esetleges kibocsátás.

Az MNB-re figyel az állampapírpiac

A hozamok is sokat csökkentek augusztusban, ebben is szerepe lehetett az állampapírok iránti fokozódó keresletnek. Az év nyolcadik hónapjában viszont viszonylag alacsony az állampapír-piaci forgalom, ezért Szalma Csaba szerint csak szeptemberben, amikor a kereskedők visszajöttek a szabadságukról, alakulhat majd ki egy egyensúlyi hozamszint a piacon.

Ezt megelőzően a jövő héten még egy kamatdöntés is lesz, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kedden határoz majd az alapkamat szintjéről, és egyre többen gondolják úgy, hogy enyhítésről is dönthetnek a tanácstagok. Ha a kamatvágás már holnap elkezdődik, az a rövid hozamok további csökkenését eredményezheti, ha viszont a jelenlegi 7 százalékos szinten marad az alapkamat, a rövid hozamok megemelkedhetnek, és ezeket kisebb mértékben, de követheti a hosszúak is – mondja az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. A befektetők mindenesetre jelenleg körülbelül 100 bázispontos kamatvágást áraznak 9 hónapon belül.

Forrás : www.vg.hu

Szerző : Herman Bernadett