Magyarország versenyképessége jelentősen romlott egy év alatt a World Economic Forum jelentése szerint. Tavaly a 48. helyen álltunk, idén viszont már csak a 60. helyre férünk be. Az első 100 ország közül csak Sri Lanka veszített többet nálunk. Magyarország versenyképessége így jelentős mértékben romlott, ami jól jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika egyelőre nem váltotta be a kormány által várt reményeket.

Svájc megtartotta első helyét, így továbbra is a világ legversenyképesebb országa maradt. Magyarország a második legnagyobb vesztes az első 100 helyen lévő országok közül, csak Sri Lanka rontott többet. Magyarország egy év alatt 12 helyet zuhant a World Economic Forum versenyképességi rangsorában, és a 60. helyen landolt. Montenegró pedig ugyanannyit veszített, mint Magyarország.

Csehország a 39., Lengyelország a 41. lett, Románia viszont a csak a 78. helyet érte el. Az EU 27 tagországa közül Magyarország a 23. helyen áll.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben azt mondta: amikor kabinetje hivatalba lépett, Magyarország a csőd szélén tántorgott, de úgy tűnt, hogy az eurózóna országai erősek, és így "napsütésben" lehet végrehajtani a kormány által tervezett változtatásokat, amelyek célja, hogy a parlamenti ciklus végére Magyarország Közép-Európa egyik, vagy ha lehet, legversenyképesebb gazdasága legyen. Idén áprilisban pedig a miniszterelnök hangsúlyozta: minden egyes gazdaságpolitikai intézkedés abba az irányba mutat, hogy hazánkat Európa legversenyképesebb termelési központjává tegyük

NGM: áldozatokkal járt a konszolidáció

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint átmeneti a versenyképesség visszaesése. „A World Economic Forum versenyképességi rangsorában Magyarország pozíciójának változása jól mutatja, hogy az elmúlt két év pénzügyi konszolidációja áldozatokkal járt ugyan, de sikeres volt" – írja az NGM.

A magyar gazdaságpolitika számára az elmúlt két év legfontosabb célja az volt, hogy a 2010-ben örökölt, fenntarthatatlan pénzügyi-makrogazdasági egyensúlytalansági folyamatokat megállítsa és megfordítsa, és az azóta is egyre súlyosbodó európai adósságválság hullámai között is konszolidálja a magyar államháztartást.

Az NGM azt emeli ki, hogy a „rangsor makrogazdasági környezetet értékelő pillérén belül" Magyarország 23 helyet, a tavalyi 67. helyről a 44. helyre ugrott előre. A javulásban meghatározó szerepet játszott az államháztartási egyenleg javulása, a megtakarítások bővülése és az infláció csökkenése.

Az NGM úgy látja, ez egy átmenti időszak. „Az eddig végrehajtott reformok eredményei a következő években lesznek igazán érezhetőek, és amikorra a reformok beérnek, a pénzügyi konszolidáció mellett a növekedés is megmutatkozik majd" – vélekednek.

A legsúlyosabb probléma a kiszámíthatatlanság...

Magyarországon a legfőbb gondot a gazdaságpolitikai instabilitás jelenti a WEF felmérése szerint. Az adók mértéke, valamint az adózási szabályok is nagy gondot okoznak a versenyképesség szempontjából. A korrupció és az infláció is magas pontszámot kapott a WEF-től, ami szintén a versenyképességünk romlásához vezethetett.

A legalacsonyabb pontszámot a bűnözés és a lopás kapta, de az elemzők szerint a kormányzat „instabilitásának" kockázata is igen alacsony. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy a kormánynak kétharmados többsége van a parlamentben. Az infrastruktúra sem nevezhető rossznak a felmérés alapján.

"Elsőre nagynak tűnik a visszaesés mértéke, de ha a részleteket megnézzük, azt látjuk, hogy bár több területen is csökkent Magyarország pontszáma (például intézményi háttér, infrastruktúra, pénz- és tőkepiaci fejlettség vagy üzleti, gazdasági komplexitás területeken) ezek a csökkenések nem számottevőek" – írta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán , az Erste Bank vezető közgazdásza.

Szerző: Világgazdaság Online