A Policy Agenda heti elemzésében a kormány által közreadott 2011. évi zárszámadási törvény tényadatai, és a júliusi végi idei adatok alapján megvizsgálta, tartható-e az idei költségvetési hiánycél. Az adatok alapján úgy tűnik, hogyha nem is zökkenőmentesen, de tartható a három százalék alatti hiánycél.

 

Július végén 55,6 százaléka teljesült az éves kiadásoknak a 2012-es költségvetési törvényben rögzítettekhez képest. Ez némileg kedvezőbb, mint a tavalyi 59 százalékos adat volt, azaz időarányosan mindenképpen tarthatónak látszik a költségvetés kiadási oldala. A tervezett cél teljesülésének ugyanakkor van egy nagyon komoly feltétele, mégpedig a 458 milliárd forintos tartalékhoz nem szabad hozzányúlni.

A költségvetés kiadásai között a jelentősebb problémát a kamatkiadások növekedése jelenti. A Policy Agenda számításai alapján kb. 150-160 milliárd forinttal is meghaladhatják a kamatkiadások az eredeti tervben rögzítetteket.

A költségvetés egészségügyi alapját érintően a gyógyszer ártámogatás és a gyógyászati segédeszközök területén 50 milliárd forinttal várhatóan többet költ az állam, mint a tervezett volt. Ugyancsak problémát jelenthet, hogy mintegy 10 milliárd forinttal meghaladják a munkanélkülieknek járó juttatásokra fordított kiadások az eredeti tervet.

A költségvetés bevételi oldalán jelentős feszültségek vannak. A gazdálkodó szervezetektől 1400 milliárd forintos bevételt terveztek az idei költségvetésben. Ennek július végéig 38 százaléka folyt be, amely lényegesen elmarad a tavalyi 50,4 százalékos mértéktől. Ezt némileg javítja majd, hogy a pénzügyi szervezetek tervezett különadójának még csak töredékrésze érkezett meg, de így is jelentősen felültervezettek a várakozások a társasági adó, az eva, a cégautó-adó és a játékadó területén. A jelenlegi szabályok, és az előző évek trendjei alapján készített becslésünk szerint ezen területeken 150 milliárd forintos bevételkiesés keletkezik az eredeti tervekkel szemben.

Ugyancsak problémákat látnak az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadóból tervezett bevételekkel. Miután a kormány terveivel ellentétben nem nőnek jelentősen a bérek, főleg a nettó pozíciót tekintve, ezért többlet a belső fogyasztásban sem jelenik meg. ÁFA-ból 2011-ben 2 200 milliárd forint lett a tényleges bevétel (ez több mint 200 milliárd forinttal lett alacsonyabb, mint a kormány terv-száma volt). A 25 százalékos ÁFA kulcsának 27 százalékra történt emelése és a kiugró infláció ellenére 2600 milliárd forintot tartanak elképzelhetőnek az eddigi tény-számok alapján, amely nagyságrendileg ebben az évben is mintegy 200 milliárd forinttal lesz kisebb a tervezetnél.

A SZJA-ból befolyó bevételekkel is problémák lesznek és az átalakított adórendszer ellenére sem éri majd el a kívánt összeget a büdzsé, mintegy 80 milliárd forintos lyukkal számolhatunk.

A költségvetésnek több területe is van, ahol még mindig nehezen lehet megbecsülni a várható teljesülést. Ezek közül az EU-tól származó egyéb bevételek, és az egyes fejezetek kiadásai (pl. minisztériumok és háttérintézményeik költései) kapcsán lehet akár 60-70 milliárd forintos túlköltekezés. Ugyanakkor ezen területen a kormány jelentős mozgástérrel rendelkezik, azaz – rendeleti úton - jobban képes befolyásolni a folyamatokat, mint az adóbevételek esetén.

Amennyiben a kormányzati szigor teljesül, akkor a némely területen jelentkező többlet bevételek, valamint a jelentős tartalék ellensúlyozza a vártnál kisebb bevételeket és nagyobb kiadásokat. Összefoglalva tehát, ha nem is a várt 2,5 százalékos, hanem annál valamivel nagyobb, de még mindig 3 százalék alatti, azaz 2,8-2,9 százalékos hiánnyal számolnak erre az évre. Ez pedig, egy hiteles 2013-as költségvetés elfogadása esetén – ezt jelent pillanatban nehéz feladatnak látjuk – lehetőséget ad arra, hogy kikerüljünk az EU-ban Magyarország ellen folyó túlzott deficit eljárásból.

 

Szerző: Policy Agenda

Keresés