A pert Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke indította még tavaly a devizahitelekkel kapcsolatos banki gyakorlat miatt. Káslerék álláspontja szerint a bankok megtévesztették a hitelfelvevőket, amikor a kezelési költséget devizában állapították meg. A pert első fokon a devizahitelesek nyerték az OTP ellen.

A Kúria most azt kéri, hogy az Európai Bíróság gyorsított eljárásban döntsön, „figyelemmel az ügy kiemelt társadalmi jelentőségére".

A bíróság egyebek mellett arra szeretne választ kapni az európai bíróságól, hogy a devizahitelek esetén az átváltási árfolyamok részét képezik-e magának a szerződésnek; valamint : tisztességes-e, hogy a bank a szerződés megkötésekor nem figyelmezteti az ügyfeleket arra, hogy eladási vagy vételi árfolyamot alkalmaz?

Arra is választ vár a Kúria, hogy a " világos és érthető" feltételek mit jelentenek: a fogyasztó számára kell önmagukban nyelvtanilag világosnak és érthetőnek lenniük, vagy ezen túlmenően a szerződési feltétel alkalmazása gazdasági indokainak, illetve a szerződés többi feltételével való kapcsolatának is világosnak és érthetőnek kell lennie?

A Kúria egyébként még tavaly decemberben útmutatót adott ki arról, hogyan viselkedjenek a bíróságok a hasonló ügyekben. A devizahitelesek szempontjait is figyelembe vevő dokumentum egyebek mellett kimondja, hogy mely esetekben, miként kell a bíróságnak egy-egy szerződési kitétel semmisségére vonatkozó keresetet elbírálni. Alapvetően két okból lehet semmis egy devizaszerződés: ha valamely törvénybe ütközik, vagy ha a bank egyoldalú szerződésmódosítási joga indokolatlanul széles.

Forrás: MTI/Hir24

( http://www.hir24.hu/gazdasag/2013/01/15/a-kuria-sem-tud-mit-kezdeni-a-devizahitelesekkel/ )