Orbán Viktor miniszterelnök előreláthatóan február elején nevezi meg jelöltjét az MNB elnöki – és esetleg alelnöki –posztjára. Az alábbiakban összefoglaljuk, mi az, ami a kinevezések kapcsán kockán forog.

A jegybank megítélése

Az MNB függetlenségével kapcsolatos aggodalmak valószínűleg erősödnek, ha a miniszterelnök egy személyéhez közelálló jelöltet nevez meg, különösen, ha az illető szerény pénzügyi-gazdasági tapasztalatokkal rendelkezik.

A monetáris lazítás üteme és határa

Az irányadó kamat fokozatosan 5 százalékra csökkenhet, de ha Orbán Viktor pozitív meglepetést okoz a piacnak, akkor a 4 százalék is elérhető lehet.

A monetáris politika kiszámíthatósága

Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt nyilvánvalóvá tette, hogy az unortodox gazdaságpolitikát részesíti előnyben. Ha jelöltje is ezt az álláspontot képviseli, akkor a jegybank retorikája és döntéshozatala is sokkal szeszélyesebb lesz a jelenlegi jól kommunikált irányvonalnál.

A devizatartalék felhasználása az államadósság csökkentésére

Korábban is amellett érveltünk, hogy ez – bár unortodox módszer – nem feltétlenül nemkívánatos, amennyiben olyan helyzetben kerülne rá sor, amelyben a piaci finanszírozás lehetőségei szélsőségesen gyengék, a fiskális politika prudens és hiteles, az MNB függetlenségéhez nem fér kétség, és amelyben az IMF-nek való egyszeri visszafizetésről lenne szó – olyan tételben, amely nem csökkentené túlságos mértékben a tartalékokat. A jegybanki tartalék decemberben 33,8 milliárd euró volt, ami megfelel 4,1 hónapnyi áru- és szolgáltatásimport értékének. Egy 4 milliárd eurós csökkentés után az állomány még mindig egy elfogadható, 3,5 hónapos importvolumennek felelne meg. Ha azonban a devizatartalékot rendszeresen igénybe vennék az államháztartás finanszírozására, az negatív hatást gyakorolna a piaci hangulatra.

A kötelező tartalékok után fizetett kamat csökkentése vagy eltörlése

Véleményünk szerint ez a kívánt hatás ellenkezőjét váltaná ki, és nem hitelezési hajlandóságot erősítené, hanem a mérlegalkalmazkodást.

Mennyiségi lazítás

Úgy gondoljuk, erre nincs szükség: a magyar kötvények hozama alacsony és stabil, és a lazítás is visszaüthet, amennyiben egy nyilvánvalóan politikai alapon kinevezett elnök irányítása alatt történik.

Árfolyam-preferenciák

Bár a háztartások mérlegére a forint árfolyama már nem gyakorol olyan erőteljes hatást, mint korábban, az erős fluktuációknak továbbra is ki van téve az ország. Úgy véljük, a monetáris tanács számára a 285-295 közötti euró/forint árfolyam megfelelő.

A túlzottdeficit-eljárás lezárása

Ha a jegybank élére egy független, tapasztalt szakembert neveznek ki, az növelheti annak valószínűségét, hogy az Európai Bizottság júniusban megszünteti az eljárást. Magyarország ugyan teljesíti a deficitcélokat, a bizottságnak azonban továbbra is kételyei vannak azt illetően, hogy a jövőben is a prudens irányvonalat követi-e a kormány.

A válságból való kilábalás sebessége

A magyar gazdaság nyílt, ezért a válságból való kilábalás sebessége erősen függ a globális kereslettől. Figyelembe véve azonban, hogy Magyarország mérsékelte a régóta meglévő (külső, fiskális, illetve a magánszféra aránytalan devizaadósságából eredő) egyensúlytalanságait, a belföldi bizalom erősítése és a hitelezés költségének csökkentése gyors hatást gyakorolhat a növekedésre is. Egy erős jelölt ezért véleményünk szerint nagy mértékben javítaná a növekedési kilátásokat. Ha viszont az unortodox döntések sorozata a jegybankban folytatódik, az lassíthatja a válságból való kilábalást.

A jegybanki kinevezések négy lehetséges forgatókönyvet követhetnek. A legnegatívabb ezek közül egy politikailag nyilvánvalóan elkötelezett, szerény szakmai tapasztalattal bíró jelölt lenne. Mérsékelten negatív a második forgatókönyv, amely szerint egy gyenge elnök mellé két szakmailag erős alelnököt jelölnek. Mivel a monetáris politikát döntően az elnök jeleníti meg, a jegybanki kommunikáció „volatilitását" két erős alelnök sem tudná mérsékelni. A harmadik, mérsékelten pozitív forgatókönyv szerint a miniszterelnök egy többé-kevésbé független jegybankelnököt, a legjobb esetben pedig három, erős szakmai hátterű, független szakembert nevez meg.

A helyi sajtóban több név is felmerült, és úgy tűnik, Matolcsy György miniszter erős politikai támogatást élvez. Mint már korábban is leszögeztük, Matolcsy jelölése erősen negatív fejlemény lenne, a miniszter kormánybeli súlya miatt a befektetők körében újraélednének a jegybank függetlenségével kapcsolatos aggodalmak. Matolcsy ráadásul kiáll az unortodox lépések – többek között a devizatartalék felhasználása, a mennyiségi lazítás és a forint gyengítése – mellett is.

Orbán Viktor eddigi jegybanki jelölései álláspontunk szerint kiegyensúlyozottak, és erős szakmai tapasztalattal bíró jelöltet valószínűsítenek. Úgy véljük ugyanakkor, hogy az elmúlt hónapokban nőtt egy „gyengébb" jelölés valószínűsége, lehetséges ugyanis, hogy a gazdaság gyengélkedése nyomást gyakorol a miniszterelnökre, aki a választások közeledtével növekedést szeretne generálni.

Mindezek alapján legvalószínűbbnek a 2. és a 3. forgatókönyv tűnik; mindkettő alapján arra következtethetünk, hogy az alapkamat a jelenlegi 5,75 százalékról a következő hónapokban 5 százalékra csökken. Mivel az inflációs nyomás a legutóbbi időkben csökkent, egy képzett és független jegybankelnök akár valamivel 5 százalék alá is engedheti a rátát, a reálkamatot a 2,6 százalékos történelmi átlag alatt tartva.

 

Szerző: Raffaella Tenconi, A szerző a Bank of America Merrill Lynch elemzője

( http://www.vg.hu/velemeny/publicisztika/egy-eros-jelolt-nagymertekben-javitana-a-novekedesi-kilatasokat-396584 )

Keresés