Hatalmas várakozás előzi meg az Európai Bizottság pár hónap múlva esedékes állásfoglalását a Magyarország ellen folyó túlzott deficit eljárás kapcsán. Nem kisebb a tét ugyanis, mint hogy Magyarország végre lekerül-e arról az uniós szégyenpadról, ahol a legrégebb óta, a "kezdetektől fogva" tartózkodik. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a más országokkal szemben folytatott eljárások mikor és milyen körülmények között zárultak le. Több érdekes példára is bukkantunk, amelyek akár Magyarország számára is figyelemre méltóak lehetnek. Nem lehet ugyanis készpénznek venni, hogy már májusban megszületik a pozitív döntés.
Erkölcsi és presztízs kérdés
A kormány óriási jelentőséget tulajdonít a túlzott deficit eljárás megszüntetésének és bízik abban, hogy idén - számításai szerint már kora nyáron - lekerül Magyarország az Európai Unió szégyenpadjának nevezett listáról. Az EU-ban példátlan módon kilenc éve folyik az eljárás hazánk ellen. Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen megszólal a kormány számára fontos ügyben, erkölcsi ügynek nevezve az eljárás lezárását. Legutóbb pedig bizakodásának adott hangot, miszerint már nyáron megszűnhet az eljárás.
Mivel a közeljövőben fontos események várhatók a túlzott deficit eljárással kapcsolatban (február 22-i bizottsági prognózis, áprilisi konvergenciaprogram, májusi országjelentés), ezért az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy a múltban mikor és milyen körülmények között szűntek meg túlzott deficit eljárások az Európai Unió egyes tagállamaiban. Ezek alapján pedig nagyjából körvonalazódik, hogy mi kell ahhoz, hogy Magyarország ellen végre megszűnjön az eljárás idén május-június környékén.
Akiknek sikerült ...
Az Európai Bizottság oldalán elérhető nyilvános információk alapján már számos országnak sikerült lekerülnie az uniós szégyenpadról a legutóbbi években. Gyűjtésünk szerint (mely nem teljes körű) az elmúlt pár évben 17 esetben született pozitív döntés az EU pénzügyminiszteri tanácsa (Ecofin) részéről. Ezek túlnyomó többsége a megszokott menetrendben valósult meg: az Európai Bizottság a céldátumot (eddigre kell 3% alá csökkenteni a tényleges deficitet) követő májusban tett javaslatot az EDP megszüntetésére, júniusban pedig az EU pénzügyminiszterek el is fogadták a bizottsági ajánlást.
A Bizottság keze azonban jogszabályilag nincs megkötve arra vonatkozóan, hogy mikor tegye közzé ajánlását. Ezért volt is néhány eltérő eset: egyes országokról a megszokottnál egy hónappal korábban, illetve később született döntés, de előfordultak látványosabb kivételek is. Ennek kapcsán Franciaország 2006-os és Málta 2012-es példáját szokták megemlíteni.
A két különös példa
Ezek közül is Franciaország esete kirívó. Ez volt ugyanis a hírhedté vált, 2003-ban indított túlzott deficit eljárás egyik lezáró eleme. Ez az eljárás (a 2002-ben Németország ellen indított eljárással együtt) óriási visszhangot kapott és jelentős következményei lettek a teljes euróövezet gazdasági kormányzására. A sokat emlegetett 2003. november 24. éjjelén az eurózóna pénzügyminisztereinek többsége leszavazta az Európai Bizottság ajánlását, miszerint Franciaország és Németország nem tett eleget az elvárásoknak és megszakították a két ország ellen folyó eljárást. Sokan ezután a stabilitási és növekedési egyezmény bukását emlegették.
A francia történetnek végül 2007-ben lett csak vége, miután az Európai Bizottság 2006 novemberében megfogalmazta pozitív ajánlását a túlzott deficit eljárás lezárásáról, és az EU pénzügyminiszterei 2007. január 30-án fogadták azt el. A Bizottság akkori dokumentuma szerint ugyanis a 2006 tavaszi jelentésben még nem lehetett megítélni, hogy a túlzott hiányt hiteles és fenntartható módon csökkentette-e az akkori francia kormány. "A következtetés megállapításához arra lett volna szükség, hogy a költségvetés GDP-arányos hiánya az elvárt 3%-os szint alatt maradjon a következő években. Ez azonban nem következhetett be, mivel a tavaszi prognózisban a Bizottság 3%-os deficitet jelzett előre 2006-ra, 3,1%-ot pedig 2007-re" - fogalmazott a Bizottság a korábbi anyagában. Novemberi jelentésében viszont felülvizsgálta korábbi előrejelzéseit, és minden releváns évre 3% alatti hiányt jelzett előre. Emellett azt is kiemelte, hogy az államháztartás strukturális egyenlege is javult, ami fenntartható költségvetési hiánypályára utal. Valamint az adósság is csökkenésnek indulhat. Ezek fényében pedig arra a következtetésre jutott 2006 novemberében a Bizottság, hogy a túlzott deficitet Franciaország megfelelően kezelte, ezért javasolta az eljárás felfüggesztését.
A francia eset mellett a másik kilógó példa Máltáé: a szigetország esetében ugyanis csak 2012 novemberében javasolta az Európai Bizottság az EDP-eljárás megszüntetését és a pénzügyminiszterek tanácsa egy hónappal később mondta ki a pozitív ítéletet. Ennek előzménye, hogy - épp a magyar elnökség ideje alatt, Matolcsy György elnökletével - 2011 januárjában az Ecofin úgy döntött, hogy bár a kormány megtette a szükséges lépéseket, ezek összességében nem elegendőek, ezért a 3% alatti hiány teljesítésének határidejét 2011-re tolták. A következő értékelést a Bizottság 2012 januárjában adta ki, ekkor már 3% alatti deficiteket látott Málta esetében a 2011, 2012 és 2013-as évekre vonatkozóan, ám kivárt és végül csak novemberben tett javaslatot az eljárás megszüntetésére.
Mi jöhet ?
Mindkét eset jelzésértékű lehet Magyarország számára is. Franciaország korábbi példája azt mutatja, hogy az Európai Unió még a legerősebb tagállamokkal szemben is keménykedhet és alkalmazhat nagyobb szigort. Málta esete pedig azt bizonyítja, hogy távolról sem biztos az EDP-eljárás hatálya alól való május-júniusi kikerülés, annak ellenére sem, hogy Málta fő deficitszámait rendben találták előzőleg.
Az Európai Bizottság májusban feltehetően három lehetőséget mérlegel majd: megszünteti a Magyarország ellen folyó eljárást, fenntartja és a végleges döntést későbbre halasztja, vagy ismét belengeti a pénzügyi szankciót.
Magyarország szempontjából természetesen az lenne a legkedvezőbb, ha a Bizottság az eljárás megszüntetését javasolná. Ebben az esetben a Bizottság értékelése azt a kulcsfontosságú mondatot tartalmazza, hogy a költségvetés hiányát az adott ország hiteles és fenntartható módon csökkentette az elvárt szint alá, vagyis korrigálta túlzott deficitét.
Ennek kimondásához Magyarország több feltételnek is meg kell feleljen. Egyrészt az előírt (Magyarország esetében most a 2012-es) határidőre 3% alá kell csökkenteni az államháztartás GDP-arányos hiányát, ezen túlmenően az Európai Bizottság a prognózisában a következő évekre is 3% alatti deficitet prognosztizál. Az alábbi ábrán azt gyűjtöttük össze, hogy a lezárt EDP-eljárások esetében az egyes tagállamok milyen költségvetési hiánypályát tudtak felmutatni a Bizottság értékelése alapján. Ebből is világosan látszik, hogy az EU az elmúlt pár évben szorosan figyelemmel követi, hogy a jövőbeli költségvetési hiány is 3% alatt marad-e.
Másrészt a fenntarthatóság miatt azt is elvárja, hogy a költségvetés ciklikusan kiigazított egyenlege évről évre 0,5%-kal javuljon. Harmadrészt - a gazdasági kormányzás erősítését célzó hatos jogszabálycsomag keretében - az EU azt is előírja, hogy a 60%-os referenciaszint feletti adósságrátát egyhuszaddal csökkentse minden évben. A kritérium 2011-es bevezetésekor azonban egy olyan kitételt is megfogalmazott Brüsszel, hogy egy három éves átmeneti időszak alatt ezt a feltételt nem kell alkalmazni az EDP-eljárás hatálya alatt lévő tagállamok esetében. Vagyis Magyarország szintén mentesül ennek teljesítése alól.
Fontos jelzés lesz ...
Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy - várhatóan - májusban fontos jelzést küldhet az Európai Bizottság. Brüsszel ugyanis már azzal is üzen, ha esetleg nem májusban, hanem később (az ősz folyamán, az újabb prognózis kiadásakor) alakítja ki álláspontját a túlzott deficit eljárásban.
Ha pedig végül az EB már májusban zöld jelzést ad a magyar költségvetési folyamatoknak, majd ezt követően az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) megszünteti az eljárást, akkor kilenc évig tartó folyamat végére kerülhet pont. Ebben az esetben pedig új fejezet indulhat Magyarország esetében, hiszen kiderülhet: a brüsszeli nyomás csökkenése után lazul-e - akár csak egy kis időre is - a magyar költségvetési szigor.
A február 22-én megjelenő bizottsági prognózis jelzésértékű lesz a túlzott deficit eljárás szempontjából. A felvázolt új hiánypályából kiderül majd például, hogy az Európai Bizottság mekkora jelentőséget tulajdonítanak a 2013-as költségvetést övező kockázatoknak.
Erkölcsi és presztízs kérdés
A kormány óriási jelentőséget tulajdonít a túlzott deficit eljárás megszüntetésének és bízik abban, hogy idén - számításai szerint már kora nyáron - lekerül Magyarország az Európai Unió szégyenpadjának nevezett listáról. Az EU-ban példátlan módon kilenc éve folyik az eljárás hazánk ellen. Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen megszólal a kormány számára fontos ügyben, erkölcsi ügynek nevezve az eljárás lezárását. Legutóbb pedig bizakodásának adott hangot, miszerint már nyáron megszűnhet az eljárás.
Mivel a közeljövőben fontos események várhatók a túlzott deficit eljárással kapcsolatban (február 22-i bizottsági prognózis, áprilisi konvergenciaprogram, májusi országjelentés), ezért az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy a múltban mikor és milyen körülmények között szűntek meg túlzott deficit eljárások az Európai Unió egyes tagállamaiban. Ezek alapján pedig nagyjából körvonalazódik, hogy mi kell ahhoz, hogy Magyarország ellen végre megszűnjön az eljárás idén május-június környékén.
Akiknek sikerült ...
Az Európai Bizottság oldalán elérhető nyilvános információk alapján már számos országnak sikerült lekerülnie az uniós szégyenpadról a legutóbbi években. Gyűjtésünk szerint (mely nem teljes körű) az elmúlt pár évben 17 esetben született pozitív döntés az EU pénzügyminiszteri tanácsa (Ecofin) részéről. Ezek túlnyomó többsége a megszokott menetrendben valósult meg: az Európai Bizottság a céldátumot (eddigre kell 3% alá csökkenteni a tényleges deficitet) követő májusban tett javaslatot az EDP megszüntetésére, júniusban pedig az EU pénzügyminiszterek el is fogadták a bizottsági ajánlást.
A Bizottság keze azonban jogszabályilag nincs megkötve arra vonatkozóan, hogy mikor tegye közzé ajánlását. Ezért volt is néhány eltérő eset: egyes országokról a megszokottnál egy hónappal korábban, illetve később született döntés, de előfordultak látványosabb kivételek is. Ennek kapcsán Franciaország 2006-os és Málta 2012-es példáját szokták megemlíteni.
A két különös példa
Ezek közül is Franciaország esete kirívó. Ez volt ugyanis a hírhedté vált, 2003-ban indított túlzott deficit eljárás egyik lezáró eleme. Ez az eljárás (a 2002-ben Németország ellen indított eljárással együtt) óriási visszhangot kapott és jelentős következményei lettek a teljes euróövezet gazdasági kormányzására. A sokat emlegetett 2003. november 24. éjjelén az eurózóna pénzügyminisztereinek többsége leszavazta az Európai Bizottság ajánlását, miszerint Franciaország és Németország nem tett eleget az elvárásoknak és megszakították a két ország ellen folyó eljárást. Sokan ezután a stabilitási és növekedési egyezmény bukását emlegették.
A francia történetnek végül 2007-ben lett csak vége, miután az Európai Bizottság 2006 novemberében megfogalmazta pozitív ajánlását a túlzott deficit eljárás lezárásáról, és az EU pénzügyminiszterei 2007. január 30-án fogadták azt el. A Bizottság akkori dokumentuma szerint ugyanis a 2006 tavaszi jelentésben még nem lehetett megítélni, hogy a túlzott hiányt hiteles és fenntartható módon csökkentette-e az akkori francia kormány. "A következtetés megállapításához arra lett volna szükség, hogy a költségvetés GDP-arányos hiánya az elvárt 3%-os szint alatt maradjon a következő években. Ez azonban nem következhetett be, mivel a tavaszi prognózisban a Bizottság 3%-os deficitet jelzett előre 2006-ra, 3,1%-ot pedig 2007-re" - fogalmazott a Bizottság a korábbi anyagában. Novemberi jelentésében viszont felülvizsgálta korábbi előrejelzéseit, és minden releváns évre 3% alatti hiányt jelzett előre. Emellett azt is kiemelte, hogy az államháztartás strukturális egyenlege is javult, ami fenntartható költségvetési hiánypályára utal. Valamint az adósság is csökkenésnek indulhat. Ezek fényében pedig arra a következtetésre jutott 2006 novemberében a Bizottság, hogy a túlzott deficitet Franciaország megfelelően kezelte, ezért javasolta az eljárás felfüggesztését.
A francia eset mellett a másik kilógó példa Máltáé: a szigetország esetében ugyanis csak 2012 novemberében javasolta az Európai Bizottság az EDP-eljárás megszüntetését és a pénzügyminiszterek tanácsa egy hónappal később mondta ki a pozitív ítéletet. Ennek előzménye, hogy - épp a magyar elnökség ideje alatt, Matolcsy György elnökletével - 2011 januárjában az Ecofin úgy döntött, hogy bár a kormány megtette a szükséges lépéseket, ezek összességében nem elegendőek, ezért a 3% alatti hiány teljesítésének határidejét 2011-re tolták. A következő értékelést a Bizottság 2012 januárjában adta ki, ekkor már 3% alatti deficiteket látott Málta esetében a 2011, 2012 és 2013-as évekre vonatkozóan, ám kivárt és végül csak novemberben tett javaslatot az eljárás megszüntetésére.
Mi jöhet ?
Mindkét eset jelzésértékű lehet Magyarország számára is. Franciaország korábbi példája azt mutatja, hogy az Európai Unió még a legerősebb tagállamokkal szemben is keménykedhet és alkalmazhat nagyobb szigort. Málta esete pedig azt bizonyítja, hogy távolról sem biztos az EDP-eljárás hatálya alól való május-júniusi kikerülés, annak ellenére sem, hogy Málta fő deficitszámait rendben találták előzőleg.
Az Európai Bizottság májusban feltehetően három lehetőséget mérlegel majd: megszünteti a Magyarország ellen folyó eljárást, fenntartja és a végleges döntést későbbre halasztja, vagy ismét belengeti a pénzügyi szankciót.
Magyarország szempontjából természetesen az lenne a legkedvezőbb, ha a Bizottság az eljárás megszüntetését javasolná. Ebben az esetben a Bizottság értékelése azt a kulcsfontosságú mondatot tartalmazza, hogy a költségvetés hiányát az adott ország hiteles és fenntartható módon csökkentette az elvárt szint alá, vagyis korrigálta túlzott deficitét.
Ennek kimondásához Magyarország több feltételnek is meg kell feleljen. Egyrészt az előírt (Magyarország esetében most a 2012-es) határidőre 3% alá kell csökkenteni az államháztartás GDP-arányos hiányát, ezen túlmenően az Európai Bizottság a prognózisában a következő évekre is 3% alatti deficitet prognosztizál. Az alábbi ábrán azt gyűjtöttük össze, hogy a lezárt EDP-eljárások esetében az egyes tagállamok milyen költségvetési hiánypályát tudtak felmutatni a Bizottság értékelése alapján. Ebből is világosan látszik, hogy az EU az elmúlt pár évben szorosan figyelemmel követi, hogy a jövőbeli költségvetési hiány is 3% alatt marad-e.
Másrészt a fenntarthatóság miatt azt is elvárja, hogy a költségvetés ciklikusan kiigazított egyenlege évről évre 0,5%-kal javuljon. Harmadrészt - a gazdasági kormányzás erősítését célzó hatos jogszabálycsomag keretében - az EU azt is előírja, hogy a 60%-os referenciaszint feletti adósságrátát egyhuszaddal csökkentse minden évben. A kritérium 2011-es bevezetésekor azonban egy olyan kitételt is megfogalmazott Brüsszel, hogy egy három éves átmeneti időszak alatt ezt a feltételt nem kell alkalmazni az EDP-eljárás hatálya alatt lévő tagállamok esetében. Vagyis Magyarország szintén mentesül ennek teljesítése alól.
Fontos jelzés lesz ...
Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy - várhatóan - májusban fontos jelzést küldhet az Európai Bizottság. Brüsszel ugyanis már azzal is üzen, ha esetleg nem májusban, hanem később (az ősz folyamán, az újabb prognózis kiadásakor) alakítja ki álláspontját a túlzott deficit eljárásban.
Ha pedig végül az EB már májusban zöld jelzést ad a magyar költségvetési folyamatoknak, majd ezt követően az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) megszünteti az eljárást, akkor kilenc évig tartó folyamat végére kerülhet pont. Ebben az esetben pedig új fejezet indulhat Magyarország esetében, hiszen kiderülhet: a brüsszeli nyomás csökkenése után lazul-e - akár csak egy kis időre is - a magyar költségvetési szigor.
A február 22-én megjelenő bizottsági prognózis jelzésértékű lesz a túlzott deficit eljárás szempontjából. A felvázolt új hiánypályából kiderül majd például, hogy az Európai Bizottság mekkora jelentőséget tulajdonítanak a 2013-as költségvetést övező kockázatoknak.
Forrás : www.portfolio.hu
Szerző : Csiki Gergely
http://www.portfolio.hu/gazdasag/igy_kerulhet_le_vegre_magyarorszag_a_szegyenpadrol.179827.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator