Mi vár Magyarországra az idén, mire készül Matolcsy György ?

Szakértők szerint bár idén egy "pluszos" nullát sikerülhet összehozni, nem látszik, később mitől indulna be a növekedés − derült ki a CFA magyarországi egyesülete által szervezett elemzői kerekasztal-beszélgetésen.

Az elemzők között közel konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy nulla körüli a magyar gazdaság 2013. évi növekedési kilátása, míg a konkrét prognózisok "plusz" nullás számot várnak.

A CFA által szervezett beszélgetés résztvevői közül Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője szerint a túlzottdeficit-eljárásból való kikerüléshez további költségvetésiegyenleg-javító intézkedésekre lenne szükség. Az elemző összességében 0,1 százalékos növekedésre számít. Tardos szerint a fő kérdés nem is az idei nulla közeli állapot, hanem a középtávú növekedési képesség erőteljes csökkenése. Ennél valamivel optimistább képet festett Samu János, a Concorde elemzője, szerinte idén akár 0,5 százalékos növekedést is produkálhat az ország. Azzal azonban egyetért, hogy érdemi felzárkózáshoz legalább 25 százalékos beruházási rátára lenne szükség, amit Magyarország lényegében sosem ért el, idén pedig 17 százalék alá is eshet a mutató.

Lemaradóban az energetikai beruházások

Samu szerint pozitív, hogy a kiadott lakáscélú építési engedélyek száma azt sugallja, hogy ebben a szegmensben idén megindulhat a stabilizáció. A beruházásokkal kapcsolatban mindegyik elemző pesszimista, Gárgyán Eszter, a Citi közgazdásza például azt emelte ki, hogy a hagyományosan nagy beruházásigényű közszolgáltatók visszafogják állóeszköz-felhalmozásukat.

Gárgyán ugyanakkor tart a gazdaságpolitika unortodoxiájától, mint mondja, a választási évben a kormányzati infrastruktúra-, lakásépítési beruházásokat felpörgethetik. Tardos kiemelte, hogy a régióban az energetikai beruházások 2010-ben elérték a GDP 1,5-2 százalékát, miközben Magyarországon 2010−2011-ben csak 0,9 százalék volt ez a mutató, 2012-ben pedig 0,5 százalékra esett. Ebben a szektort sújtó kormányzati intézkedések mellett szerepet játszott az is, hogy a hazai áramtermelés nagy részét földgázerőművek adják, amelyek most szinte mind állnak, mivel a visszafogott kereslet miatt nagyot estek a nagykereskedelmi áramárak, így nem éri meg a földgáz alapú áram-előállítás.

Mire készülhet az MNB ?

A várható jegybanki politikával kapcsolatban már megoszlanak az elemzői vélemények, Samu azt mondta: nem tartja valószínűnek olyan intézkedések bevezetését, amelyek erősen kockáztatnák a forint stabilitását. Ráadásul ahogy közeledett jegybankelnöki kinevezése, Matolcsy György kommunikációját tekintve egyre konzervatívabb vonalat képviselt.

Elsősorban a kedvező külső környezetnek köszönhető, hogy ezzel a gazdaságpolitikával ilyen szinten stabilizálódtak a hozamok, amit egy éve senki sem várt volna − teszi hozzá Gárgyán, de mint fogalmaz, a kredibilitás alacsony, ezért szigorú és aggódó a piac, az új lépések növelhetik a piaci volatilitást. Szerinte csak a rövid lejáratú külső adósságállomány csökkenésével párhuzamosan lehet csökkenteni a devizatartalékot, hiszen ebben az esetben valóban nem indokolt a devizatartalék szintjéből adódó sterilizációs költség. Az elemző szerint kockázatos lehet, hogy a több mint 1 milliárd eurónyi Pemák-kötvény részben a hazai bankrendszerből szippantotta ki a kevés fölös devizalikviditást, amit az jelez, hogy januárban szokatlan mértékben megugrott a vállalati devizahitel-kihelyezés, miközben az ÁKK tájékoztatása szerint a Pemák-értékesítés nagy részét hazai intézmények jegyezhették le.