Nő az államadósság, de megmagyarázzuk - 2013.03.23.

Nő az államadósság, de megmagyarázzuk

Bár a magyar eladósodás az EU átlaga alatt van, a régiós országokhoz képest lényegesen magasabb a mutató, és ez az, ami számít. Az államadósság nagyságának megítélésekor azonban nem csak a tényleges adósság mérete számít, hanem a nemzetközi vállalásaink, illetve a magyar adósságszabály alapján is az úgynevezett adósságrátát kell nézni. Ez az, aminek csökkenie kell a hazai össztermékhez viszonyítva a GDP 60 (illetve a magyar szabály szerint 50) százaléka alá – hangzott el az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. keddi sajtóbeszélgetésén. Miközben az államadósság nominális nagysága trendjében emelkedik, addig az adósságráta trendjében csökken, márpedig ez az uniós és hazai törvényi elvárás is. Az Index épp kedden írta meg, hogy az államadósság az NGM hivatalos adósságnyomás-mérője szerint ismét 80 százalék fölött van GDP-arányosan: a reggel óta frissített adatok szerint 80,54 százalék. Ez magasabb annál, mint amilyen szinten 2009 végén, a Bajnai-kormány idején volt az adósságráta, holott azóta 3000 milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári vagyont államosítottak (a központi költségvetés adósságáról az ÁKK még nem közölt februári adatok, a januári a valaha volt második legnagyobb adósságot mutatta). Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter korábbi „mesterterve” jegyében 2014 végén 65-70 százalékon kellene lennie az adósságnak.

Csökken, ami nő

Az adósságkezelő szerint az adósságráta valójában akkor is csökkenhet, ha közben az államadósság nő. Ezt az ellentmondás a kiszámítás módja magyarázza: az adósságrátát úgy kapjuk meg, ha a központi kormányzat és az önkormányzatok adósságát elosztjuk a GDP-vel. Ez azt is jelenti, hogy az adósságráta nem csak akkor csökkenhet, ha a nominális államadósság ténylegesen kisebb lesz, hanem akkor is, ha lassabb ütemben nő, mint a GDP. Az ÁKK ugyan elismer, hogy a nominális adósságban növekvő trend figyelhető meg – tehát számszerűen emelkedik az adósság, 2004 elejéhez képest mára mintegy duplájára –, de ez nem feltétlenül jár együtt az adósságráta emelkedésével. Az államadósság (az adósságráta) az ÁKK szerint csak hosszabb távon, és csak GDP-arányosan csökken.

Mi emeli az adósságot ?

Például a költségvetés hiánya. De rengeteg olyan tényező van, ami módosíthatja az adósság alakulását. Az egyik ilyen az EU-transzferek beérkezése, ami ha a tényleges kifizetéseket megelőzi, akkor a GDP akár 1 százalékval is kevesebb vagy több adósságot kell kibocsátani az adott időszakban. A másik fontos tényező az árfolyamnyereség illetve az árfolyamveszteség, ezek a hatások az egyik évben kedvezőtlen, a másik évben viszont kedvező irányba módosíthatják a nominális adósságszintet. Emelett még léteznek egyszeri, tőke jellegű bevételek (ilyen lehet a privatizáció), illetve változhat a Kincstári Egységes Számla egyenlege is, ami a kormány rövid készpénztartalékait tartalmazzák. A lényeg, hogy nincs értelme hónapról hónapra méregetni az adósság alakulását, az Államadósság Kezelő Központ szerint ehelyett az államadósság csökenését csakis hosszabb távon lehet megítélni, és csakis a GDP-arányos mutatóval összehasonlítva van ennek értelme.

Ne a számot nézzük...

Így, ha valaki csak azt nézi, hogy egy adott hónapban mennyit nőtt vagy csökkent az adósság, az nagyon félrevezető tud lenni, hiszen a felsorolt tényezők miatt sok egyszeri tényező befolyásolja az adósságmutatót - közölték az Államadság Kezelő Központ képviselői. Az ÁKK szerint az adósságfolyamatok szempontjából az éves számok a fontosak, a negyedéves vagy havi számok nem. Azt is közölték: le lehet írni, hogy csúcson van az államadósság, de akkor azt is le kell írni, hogy a GDP is történelmi csúcsra került nominálisan. A kérdés az, hogy melyik nőtt gyorsabban? – ez befolyásolja az adósságrátát. Az ÁKK számításai szerint változatlan árfolyam mellett, a hiánycél tartása mellett az adósságráta csökkeni fog, ha a deficit alacsony marad (3 százalék alatt) és a nominális GDP (növekedés és infláció) 4 százalék fölött van. Az viszont tény, hogy az államadósság tartósan és látványosan csak akkor csökkenhet, ha a költségvetésben tartósan többlet keletkezik.