Az adócentralizáció, vagyis az adó- és járulékbevételek GDP-hez mért aránya 2011-ben 37 százalékra csökkent Magyarországon a 2010-ben mért 37,9 százalékról, amivel hazánk a 12. helyen szerepel az uniós tagállamok sorában az adóterhelés mértékét tekintve – olvasható az Eurostat tegnap közzétett, az európai adózási trendekről szóló jelentésében. A csökkenő trend azonban tavaly megszakadt – derül ki az NGM Világgazdaságnak adott válaszából. Lapunk a tavalyi és a várható idei számokra kérdezett rá a szaktárcánál. Eszerint tavaly az előzetes adatok szerint 38,7 százalékra emelkedett az adóterhelés mértéke, idén pedig 39 százalékos rátát valószínűsít a szaktárca. Az NGM szerint 2011-ben 36,8, 2010-ben 38,7 százalékos volt az adócentralizáció szintje. Az Eurostat adataitól különböző számokat az magyarázza, hogy az uniós hivatal eltérő módon veszi figyelembe az uniós saját forrásokat.
"Az utóbbi két évben nem sikerült csökkenteni a magyarországi adóteher mértékét, aminek egyrészt a csökkenő GDP, másrészt az az oka, hogy kiderült: a kiadási oldalon nem tud a jelenleginél nagyobb mértékben megtakarítani a kormány, ezért kénytelen az adóemelés eszközéhez nyúlni, amit pedig nem az szja vagy a társasági adó növelésével, hanem az ágazati különadók kivetésével éri el” – mondta lapunknak László Csaba, a KPMG tanácsadási részlegét vezető szenior partnere. Az ország versenyképessége szempontjából döntő tényezőnek számít az adócentralizáció mértéke – amely a régió országaiban, Szlovéniát nem számítva a magyar adatnál alacsonyabb, 26-34 százalék közötti –, hiszen ez egyfajta indikátor lehet a külföldi befektetők szemében. „A viszonyítást azonban nehezíti, hogy az adóterhelés mértéke egy átlagolt adat, az egyes ágazatokban pedig jelentősen eltérhet az adóterhelés szintje például a különadók miatt” – jegyezte meg.
Az egész EU-ra vonatkozó számokról elmondható, hogy továbbra is csak részlegesen valósul meg a növekedésbarát adózás az unióban. A fogyasztásra rakodó átlagos adóterhelés mértéke az Európai Bizottság kívánalmainak megfelelően a korábbi évekhez hasonlóan nőtt 2010-hez képest az unióban, azonban a munkát terhelő adók mértéke nem csökkent, hanem tovább emelkedett 2011-ben. Az adóterhelés szintje pedig a 2010-es 38,3 százalékról 38,8 százalékra emelkedett. Az uniós számokkal kapcsolatban László Csaba kiemelte: az EU-ban véget ért a nagy adócsökkentési korszak. A gazdasági válság miatt, a költségvetések konszolidálása érdekében a tagországok törekednek arra, hogy minél több adóbevételre tegyenek szert. Magyarországon a munkára rakodó terhek mértéke (38,4 százalék) nem változott 2011-ben, azonban ez a szint meghaladja az EU 35,8 százalékos átlagát. Az átlagos fogyasztási adóterhelés szintje a 2010-es 27,5 százalékról ugyan 2011-ben 26,8 százalékra csökkent, azonban ez utóbbi szint is a negyedik legmagasabbnak számít az EU-ban.
Magas TB-járulékok
A normál áfakulcs tekintetében a 27 százalékos rátával Magyarország alkalmazza a legmagasabb terhelést. A szja viszont a 16 százalékos kulccsal hazánkban a harmadik legkisebb mértékű. A PwC napokban ismertetett elemzése az európai viszonylatban kedvezőnek tekinthető hazai szja-rendszer kapcsán azonban kiemelte, hogy a társadalombiztosítási járulékok magasak, figyelembe véve azt is, hogy az alacsonyabb adókulcsok mellett több országban a tb-járulékokat csak egy meghatározott összegig kell megfizetni.Szerző : Tar Gábor
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/az-eu-ban-a-4-legmagasabb-a-fogyasztast-terhelo-magyar-adok-merteke-402672