A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) szerint nem észlelhető a gazdasági kibontakozása. A GFI már második negyedéve a gazdaság lassulását, illetve stagnálását jelzi. A magyar gazdaság teljesítménye vélhetően nem lassul tovább, de a fejlődés lehetősége még nagyon bizonytalan. A potenciális növekedés alapjai is megrendültek, nincs esély a kellő mértékű felhalmozásra, nincs igazi termelő beruházás. A fiskális területen elért eredmény is inkább a kibontakozás lehetőségeinek kárára valósult meg, és bár pozitívnak tekinthető a 2% alatti kormányzati hiány, ennek nagy ára volt már eddig is. A GDP tavalyi erőteljes csökkenése, az ipari termelés visszaesése, a foglalkoztatás zavarai és a fogyasztás további szűkülése sem segítheti a fejlődés megindulását. A stagnáló GFI feltehetően arra utal, hogy 2013 végéig nem lesz érezhető gazdasági javulás. A piaci bizalom visszaszerzésével együtt indulhatna egy fejlődési folyamat, amelynek eredményeként növekedhetne a gazdaság, de a Policy Agenda szerint erre egyelőre nincs esély.
Borulhat a büdzsé...
A gazdaság monetáris és fiskális helyzetében bekövetkező változtatások – így a kormányzati hiány erőszakos leszorítása, az MNB alapkamat folyamatos és gyors csökkentése, a pénzügyi folyamatok és a bankrendszer jelentős mértékű túladóztatása – miatt egyértelmű nehézségeket jeleznek a pénzügyi indikátorok. Az áfabefizetések várhatóan elmaradnak a tervtől, lassulnak a tőkebefektetések, gyorsul a profitkivonás, ami további bizalomvesztést okozhat. Az elemzők szerint kérdéses, hogy az adósságszolgálatunk teljesítését az áru- és szolgáltatásexportunk meddig képes ellensúlyozni, a költségvetést pedig egyéb okokból is – alapvetően a rossz tervezés miatt – minden bizonnyal majd ez évben is, talán újra többször is módosítani kell.
Már nincs hova hátrálni...
A háztartások helyzetét az elmúlt két-három év visszaeső gazdálkodási folyamatai jelentősen lerontották. További visszaesés azért nem lehet, mivel a háztartások lényegében már mindent szigorítottak saját gazdálkodásukban, nagyobb részük a „túlélésért" küzd. A Policy Agenda reményei szerint idén stagnálás, talán kis javulás várható foglalkoztatottságukban, jövedelmi viszonyaikban, és talán fogyasztásuk sem esik vissza, de a háztartások vagyoni helyzete nem javul, a hitelfelvételi kényszer erősödik. A reálkereseteknél sem várható számottevő javulás, csupán a fogyasztói árak alakulása teheti kedvezőbbé e folyamatokat. Nagyon negatív hatása lehet viszont a fiatalok egyre növekvő munkanélküliségének, és annak, hogy tovább erősödik az elvándorlási szándék és gyakorlat, és már nem csak a fiatalok körében.
Nehéz helyzetben a vállalkozások...
A vállalkozói szféra gazdálkodásának egyetlen indikátora sem javul megnyugtatóan. Ami mégis kedvező helyzetet teremthetett volna, az a bizalmi indexek enyhén kedvezőbbé válása. A német üzleti bizalmi index az első negyedév hónapjaiban még érezhetően javult, de áprilisban újra mintegy 4 százalékkal esett vissza. A hazai KKV-index is stagnál. Egyértelműen kedvezőtlen azonban az ipari termelés szintjének nem várt mértékű visszaesése, valamint a közvetlen tőkebefektetések lassulása, azaz a beruházások elmaradása. A vállalkozói szférától talán kedvező megítélést kap, hogy a kormányzat a vállalati hitelezés jelentős fejlesztésére tett ígéretet, és ezzel javíthatja a növekedés esélyeit – írja a Policy Agenda.
V4 mint viszonyítás
Az elemzők ettől a negyedévtől kezdve elkészítik a GFI-t Csehország, Lengyelország és Szlovákia esetében is. Az adatok azt mutatják, hogy nagyobb a dinamizmus a cseh, a lengyel és a szlovák gazdaságban, mint a magyarban. A V4 országok közül ugyan a cseheknél is csökkent a GDP, de ott növekvő tendenciája van a GFI-nek, azaz jobbak az esélyek a kilábalásra. Szlovákia és Lengyelország esetében – ahol Brüsszel is 1 százalék feletti gazdasági növekedést jelez előre 2013-ra – a GFI értéke csökkent az előző negyedévhez képest, mivel mindkét gazdaságban lassul a GDP növekedés üteme is. Míg 2012-ben 2 százalék volt a lengyel és a szlovák gazdaság növekedése, addig ez idén 1,2 százalék lesz – írja a Policy Agenda.
Pesszimisták vagyunk, de...
Néhány napja a Nielsen azt közölte, hogy az első negyedévben kiemelkedő mértékben javult a fogyasztói bizalmi index, bár az európai átlaghoz viszonyítva még mindig nagyon alacsony. A piackutató szerint a magyar fogyasztók jóval kedvezőbbnek látják személyes pénzügyi helyzetüket a következő egy évre, mint három hónapja. Ennek köszönhetően nőtt a magyar fogyasztói bizalmi index, így Magyarország bekerült a világ tíz olyan országa közé, ahol a legnagyobb mértékben javult ez a mutató. Az idei év első negyedévében a bizalmi index az előző negyedévi 37 pontról 43-ra emelkedett Magyarországon.
A cég jelezte: ahol a fogyasztói bizalmi index kisebb, mint 100, ott pesszimisták a fogyasztók, 100 pont feletti értéknél már optimistán ítélik meg a közeljövő gazdasági kilátásait. Az európai felmérésben szintén kedvezően változott a fogyasztói bizalmi index. Ennek ellenére Európában a fogyasztói bizalmi index átlagosan ugyanúgy 71 pont lett az első negyedévben, mint a tavalyi negyedikben. A legnagyobb fogyasztói bizalmi indexet elért hat európai ország: Norvégia 106, Svájc 100, Dánia 95, Németország 91, Ausztria 90, Törökország és Svédország 83-83 ponttal.
A felmérésből az is kiderül, hogy azok aránya, akik helyzetüket jónak várják Magyarországon a következő 12 hónapra, 17 százalék, míg korábban 12 százalék volt. Negatív véleményt viszont kevesebb állampolgár, összesen 77 százalék adott, a korábbi 84 százalék után. Arra a kérdésre, hogy anyagi helyzetüktől függően a vásárlók meg tudják-e venni a számukra szükséges javakat ebben az időszakban, a válaszadók 8 százaléka felelt igennel az előző negyedévben, míg 2013 első negyedévében az arányuk 11 százalékra emelkedett.
Forrás : policyagenda.hu/FN24
http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/05/03/a-tulelesert-kuzd-a-magyar/