A nyugdíjpénzekre is adót vet ki a Kormány

A piaci verseny hiánya miatt a bankok könnyen át fogják tudni hárítani az ügyfelekre a magasabb tranzakciós illetéket és az ehóval megemelt kamatadót, az önkormányzati adósságállományra kivetendő 7 százalékos adót viszont mindenképpen ők fizetik meg. Rossz hír, hogy a hétfőn benyújtott javaslat szerint a kamatjövedelmekre tervezett 6 százalékos eho-kulcs nem tesz kivételt a TBSZ vagy a nyesz számlákra, amelyekből származó kamatjövedelem eddig adómentes volt.

A tőzsdei cégek közül a Magyar Telekom mellett súlyosan érinti a Varga csomag több intézkedése az OTP Bankot is, amelynek árfolyama hétfőn a bejelentést követően meredeken lefelé vette az irányt.

Hogy a tranzakciós illeték 0,3 százalékos kulcsának duplára emelésének mekkora lesz a hatása a bank jövedelmezőségére, az egyelőre kérdéses, hiszen az eddigi tapasztatok szerint a hazai hitelintézetek könnyen át tudták hárítani a pluszterhelést az ügyfeleikre. A kormányzat az áthárítással kapcsolatban korábban csak annyit jelzett, hogy a bankok közötti éles verseny miatt erre nem kell számítani, ám sajnos éppen a lakossági folyószámla piac területén a hazai piac szerkezetére jellemző vezető-követő modell miatt egy-egy bank piaci dominanciája olyan jelentős, hogy egyértelműen ármeghatározó a többi bank felé. Ez pedig a költségek ügyfelekre történő kartell-szerű áthárításának a legmegfelelőbb környezet, így feltételezhető, hogy az elemzők által egyébként régóta várt tranzakciós illeték felemelése különösebben nem fogja rontani a bankok eredményét. Helyette viszont a lakosságnál csapódik le ez az adónem.

Megadóztatják a TBSZ-t

Kérdéses viszont a kamatjövedelmekre tervezett 6 százalékos eho-kulcs hatása, hiszen ezzel így összességében a kamatadó 22 százalékra emelkedik. Mint arra lapunk figyelmét Tóth Gergely, a Buda-Cash brókerház elemzője külön felhívta: a jelenlegi törvényjavaslat nem tesz kivételt a tartós befektetési (TBSZ) vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlákra (nyesz), amelyekből származó kamatjövedelem eddig adómentes volt. Vagyis itt lesz most egy 6 százalékos kulcs.

A bankbetéteseknek mindenképpen rossz hír a kamatadó megemelése, hiszen eleve egy csökkenő kamatkörnyezetben elveszítheti a bankbetét a vonzását, bár - teszi hozzá Tóth - a törvényjavaslat szerint az államkötvények után kifizetett kamatjövedelem is adóköteles lesz, így a két megtakarítási forma közötti versenyt ez önmagában nem torzítja, csak akkor, ha a konkrét törvény az állampapírokra kivételt helyezne. Ha ez megtörténik, akkor a háztartások megtakarításáért folyó verseny újabb fejezetet vehet, és az állam elszívó hatása erősebben érvényesülne.

Negatív a nyereségre...

Tóth szerint a bank nyereségére ugyanakkor biztosan negatívan hatnak az intézkedések, hiszen éppen az OTP rendelkezik a betéti piacon azzal a domináns helyzettel, ami nem is kizárólag a versenyre, hanem a lakosság jövedelmi helyzetére, illetve az egyéb megtakarítási lehetőségek attraktivitására érzékeny. A Buda-Cash egyenlőre tartja az első negyedéves publikációt követően kiadott 5800 forintos célárát, de mint azt a brókerház elemzője ehhez hozzáteszi: benne van a pakliban, hogy ezt revideálni kell. Főleg, mivel a cég brókerei nem fundamentális, hanem piaci alapon inkább az 5500 forint körüli fair árat látják egyelőre igazoltnak.

Tóth azt mondja, hogy a bankban megmaradt a felértékelődési erő, mivel régiós összevetésben továbbra is komoly, mintegy 30 százalékos diszkonttal forognak a papírjai. Igaz, ennek oka éppen az a hektikus gazdaságpolitikai környezet, ami folyamatosan kockázatokat jelent a bank jövedelmezőségére. Ilyen például a mostani Varga csomag is. A Buda-Cash egyenlőre tartja az év végi 140 milliárd forintos nettó eredményvárakozását is, de ezzel kapcsolatban is most a lefelé mutató kockázatok erősödtek meg.

Újabb bankadó...

Amit viszont biztosan nem fog tudni áthárítani az ügyfelekre, az az állam által idén átvett, illetve részben törlesztett önkormányzati adósságállományra kivetésre kerülő 7 százalékos bankadó - mondja Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője. Az elemző úgy számolja, hogy az OTP esetében ez az idei évre egy 17-18 milliárd forintos, vagyis részvényenként 60 forintos egyszeri tételt jelenthet. Ez önmagában nem olyan sok, bár a többi intézkedéssel együtt azért nem véletlenül érezte meg a bank árfolyama a befektetői meglepettséget.

A tranzakciós illeték megemelését Gabler szerint is át tudja hárítani a bank az ügyfelekre, ám az önkormányzati adósságra tervezett bankadót nem, azt ki kell fizetni. Mindezek ellenére a bank fair értéke magas, ami miatt nem indokolt a tartós esés, sőt a délutáni kereskedésben vissza is kezdett korrigálni az árfolyam a napközbeni mélypontról.

A részvényenkénti könyvszerinti értéke az OTP-nek 5500 forint, és nem sok fundamentum indokolja, hogy ez alatt kereskedjenek a részvényekkel, ezért Gabler is lát felülértékelési potenciált a bankban. Mint mondja, különösen a céltartalékolás terén teljesíthet jól az OTP, ami bőven kompenzálhatja a többlet terhet. Ami még a fundamentumokat illeti, negatívan hat a csökkenő hazai kamatkörnyezet, ami szűkíti az itt elérhető hozamokat, viszont a bank emiatt feltehetően növeli majd a külföldi hitelkihelyezést, ami viszont továbbra is magas kamatmarzsokat, vagyis a hazai szűkülő kamateredmény kompenzációját teszi lehetővé.