Meglepő módon a fejlett világban lassabban, Afrikában és általában véve a fejlődő országokban viszont robbanásszerűen terjed a mobilbankolás. Utóbbiakban létfontosságú eszköz a bankolásban a mobiltelefon, hiszen itt szinte teljesen kiépítetlen a banki infrastruktúra. Magyarországon és a nyugaton a mobilbankolás inkább azokban az élethelyzetekben hasznos, amikor nincs idő PC-n vagy egy fiókban bankolni. Az értékpapír-kereskedelem is helyet követel magának a mobil felületen, emellett a hordható technológiák, például az okosórák is elláthatnak majd banki funkciókat, ha széles körben használatosak lesznek. Interjú Forrai Péterrel, az OTP Bank Elektronikus Banki Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.
Portfolio.hu: A nemzetközi trendeket tekintve is látszik, hogy az elektronikus banki csatornákat, a mobilbankolást egyre többen használják a világon. Van valamilyen lemaradásunk a külföldhöz képest ezen a területen?
P.: Mi az oka annak, hogy a fejlődő világban gyorsabban terjednek a mobilbanki megoldások ?
F. P.: Elsősorban az, hogy Afrikában hagyományos értelemben nincs bankrendszer - nincs például fiókhálózat, ezért a mobiltelefon jelenti azt az eszközt, amelyen keresztül pénzügyeket lehet intézni. Azok az ügynökök, akik egy bódéban banánt árulnak, lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az ügyfél feltöltse a telefonját, vagy pénzt fizessen be, amely ezen a hálózaton keresztül jut el egy 500 kilométerre lévő városba, ahol a fia felveszi azt. Jól látható tehát, hogy ezekben a hagyományos banki tevékenységek szempontjából elmaradott országokban az emberek túlnyomó többsége mobilbankol, így rövid idő alatt milliós darabszámokat értek el.
A mobilbankolás azért sem terjed robbanásszerűen a fejlett világban, mert az internetbankok meglehetősen jól funkcionálnak, így nem jelentkezett erős igény egy új banki csatorna iránt. Magyarország is ugyanebbe a körbe tartozik. A kérdés álláspontom szerint valójában az, hogy a mobil milyen addicionális értéket tud ehhez hozzátenni, hiszen az emberek a pénzügyeiket nem feltétlenül vezetés közben vagy egy zsúfolt buszon intézik. Léteznek viszont olyan élethelyzetek, amikor az elsődleges prioritás a rugalmasság és a gyorsaság, például, ha felhív a gyerekem, hogy most azonnal készpénzre van szüksége, de nincs pénz a számláján.
F. P.:Az OTP megközelítése egyértelműen hajaz arra, amiről beszéltem: mi az internetbankunk továbbfejlesztésének, kinyúlt karjának tekintjük a mobilbankolást. Az autentikációt, a belépést is ugyanarra a mintára építettük fel, mert azt gondoljuk, hogy jellemzően ugyanazok az emberek fogják használni ezt a funkciót, akik az internetbankot. Azt gondolom, kevés ügyfélnél érkezett el a mobiltelefon megjelenésével az a pillanat, amikor az addigi fióki bankolási magatartását feladva teljesen az elektronikus csatornák felé fordul. Ilyen szempontból a call center az internetbank előszobájának is tekinthető, hiszen sokan itt tapasztalták meg, hogy nem kell feltétlenül személyesen ellátogatniuk egy fiókba az ügyintézéshez, miközben megőrizhető a személyes kiszolgálás. Aki pedig már magabiztos volt a telefonos bankolásban, megpróbálta ugyanazt az átutalást immár egyedül, az internetbankban végrehajtani. Ebből pedig logikusan következik a továbblépés bizonyos élethelyzetekben a mobilbankolás felé.
Azokat a funkciókat kell átemelni a mobilbanki applikációba is, amelyek népszerűek az internetbankokban. A tapasztalatok szerint pedig az emberek elsősorban információra vágynak, például az egyenlegükkel kapcsolatban, hogy megérkezett-e mondjuk egy utalás a számlájukra. A másik legfontosabb funkció pedig egyértelműen az átutalás, majd egy nagy szakadék után következik a többi tranzakció. A gyakran használt funkciók terén emellett már természetesnek vehetjük a betétlekötést, a betétek feletti ellenőrzést és a feltörést is. Emellett létezik több olyan funkció, amely számosságában nem mérhető az átutaláshoz, mégis praktikus, pont a korábban is említett mobilság miatt. Lehet autópálya-matricát vásárolni, amire szükség lehet, ha elfelejtettem előre gondoskodni róla, de ilyen a Távszámla és a Díjnet számlafizetés is.
Az internetbanki környezethez képest a mobil egy kicsit más, ezért egy másik megközelítést kíván felhasználói élmény szempontjából. Ilyen speciálisan mobilra tervezett megoldás például az OTP-nél a hangvezérlés. Ebben az esetben a mobilbanki alkalmazás elindítása után megrázom a telefont, és egy név mikrofonba mondásával előkészíthetek egy átutalást. Mondhatjuk, hogy ez egy játék, de senkinek sem javasolom, hogy vezetés közben rázogassa a telefonját, és hangvezérelje, ugyanakkor jelentősen lerövidítheti az utalásra fordított időt. Ehhez hasonló a sárgacsekk-beolvasás is, hiszen ez tulajdonképpen nem más, mint egy speciális formátummal ellátott átutalás. Az internetbankban megtehetjük, hogy a papír alapú látványt követve intézzük a számla befizetését, míg a mobilokba épített kamera adta lehetőségeket kihasználva automatikus beolvasásra is lehetőségünk van - így nem kell magunknak kitölteni az adatokat, ami telefonon meglehetősen nehézkes. Ezek azok a feature-ök, amik az alkalmazások savát-borsát adják, és amivel a mobilappot meg tudjuk különböztetni az internetbanktól.
P.: Az ügyfelek hány százaléka használja az internetbankot, illetve a mobilbanki felületet ?
F. P.: Az ügyfelek körülbelül 40 százaléka rendszeresen használja az internetbankot, sőt előfordult olyan is, hogy egy időben 7000-en intéztek valamilyen tranzakciót az OTPdirekt felületen. Ha ugyanez a 7000 ember egyszerre jelenne meg a 400 OTP-fiókban, akkor tömegek állnának sorban az ügyintézésre várva. Az internetbank tehát már nem arról szól, hogy kevesebben mennek be a fiókokba, hanem arról, hogy ezt az ügyfélmennyiséget a hálózat nem tudná megfelelően kiszolgálni. De ugyanez igaz a kártyarendszerre is, ahol akár egy órás leállás is hatalmas fennakadást okoz. Azt gondolom, hogy a netbankok használata már mindenütt elérte azt a szintet, hogy ha kivennénk a rendszerből, akkor a rendszer nem tudna működni.
F. P.: Ha ezt tudnám, akkor nagyon gazdag ember lennék. Ha 6 évvel ezelőtt megkérdeztek volna az érintőképernyős mobilokról, nem biztos, hogy azt mondtam volna, ami azóta végbement, tehát most is csak tippelni lehet a jövőt illetően. Azt gondolom azoban, hogy folytatódik a mobilizációs tendencia. Ebben a körben viszont nagyon érdekes kérdés a tablet, hiszen vannak, akik szinte már nem is használják a PC-t. Egy tableten azok a webes megoldások, mint pl. az OTP internetbankja, ugyanúgy futnak, mint a számítógépen, élvezhetők, könnyen nagyíthatók. Ezeken a készülékeken helyük van az internetes megoldásoknak, de egy bizonyos felhasználói kör ugyanúgy keresi az appleteket is, tehát itt kettős a cél: működjön rajta jól mindkét megoldás.
P.: A hordható technológiai eszközök, például az okosórák vagy az okosszemüvegek használata a mindennapi bankolásban csak a nagyon távoli jövő zenéje ?
F. P.: Az a kérdés, hogy mit nevezünk távoli jövőnek. A 6 évet ebben az iparágban annak tartom, mert a tendenciák egy éven belül is gyökeresen megváltozhatnak. Nem nagyon tudok olyan alkalmazásokról, amelyek már működnek ilyen eszközökön. Illetve az elterjedtség is nagy kérdés: az okosóráknál ez gyakorlatilag egyenlő a nullával. Ez, és a szemüveg is még csak kísérlet, így csak egy eléggé távoli fikció, hogy hogyan fognak ezek alakulni. Azonban ha beválnak, és az emberek ezeket fogják használni a telefonok helyett, akkor meg fognak jelenni rajtuk a banki funkciók is.
P.: Az értékpapír-kereskedésben mennyire erős a mobilizációs trend ?
F. P.: Az OTP-nél a lakossági kör részvénytranzakcióinak több mint a 80 százaléka az internetbankon keresztül történik. A mobilitás pedig az internetbankok gyors megbízás-beadási lehetősége mellett addicionális előnyt jelenthet, tehát az értékpapír-kereskedelem helyet követel magának a mobil felületen. Az OTP ezért a közeljövőben lép piacra egy értékpapír-kereskedésre alkalmas applikációval. Itt érdekes kérdés a mobilos és a tabletes megjelenítés közötti különbség. Egy sokkal több információt tartalmazó, és a grafikus megjelenítést is előtérbe helyező brókeralkalmazásnál a tablet többletet nyújthat a mobiltelefonhoz képest.
Portfolio.hu: A nemzetközi trendeket tekintve is látszik, hogy az elektronikus banki csatornákat, a mobilbankolást egyre többen használják a világon. Van valamilyen lemaradásunk a külföldhöz képest ezen a területen?
Forrai Péter : Először is fontos tisztázni, hogy mit értünk a mobilbankolás kifejezés alatt. Ez jelentheti a mobil paymentet (amikor fizetünk) és az egyéb banki tranzakciókat is magába foglaló mobiltelefonon keresztül zajló tevékenységet. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a mobil fizetés mindenütt gyerekcipőben jár: ugyan megszülettek az első lépések, több pilotot is elindítottak - van olyan bank, amelyiknél 1-2 éve zajlik ilyen - azonban összességében ez még az útkeresés fázisában van. Egyrészt nem biztos, hogy a technológia minden szempontból olyan ügyfélélményt tud nyújtani, amely lehetővé teszi a robbanásszerű elterjedést. Másrészt kérdések vannak még az üzleti modell körül is, hogy a mobilfizetésben részt vevő szereplők (bankok, kártyatársaságok, mobiloperátorok, payment processzorok, kereskedők) hogyan tudnak úgy együtt dolgozni, hogy mindenki megtalálja a számítását, hiszen e nélkül ez nem fog működni. Amikor külföldről beszélünk a mobilbankolás kapcsán, akkor ez jelentheti egyrészt Afrikát, vagy a fejlettnek mondott Európát és Amerikát. Érdekes ugyanakkor, hogy az előbbi tekinthető a legfejlettebbnek ezen a téren: az M-Pesa szolgáltatása Kenyában vagy Tanzániában sokkal elterjedtebb mobilbankolást jelent, mint Európában bárhol.
P.: Mi az oka annak, hogy a fejlődő világban gyorsabban terjednek a mobilbanki megoldások ?
F. P.: Elsősorban az, hogy Afrikában hagyományos értelemben nincs bankrendszer - nincs például fiókhálózat, ezért a mobiltelefon jelenti azt az eszközt, amelyen keresztül pénzügyeket lehet intézni. Azok az ügynökök, akik egy bódéban banánt árulnak, lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az ügyfél feltöltse a telefonját, vagy pénzt fizessen be, amely ezen a hálózaton keresztül jut el egy 500 kilométerre lévő városba, ahol a fia felveszi azt. Jól látható tehát, hogy ezekben a hagyományos banki tevékenységek szempontjából elmaradott országokban az emberek túlnyomó többsége mobilbankol, így rövid idő alatt milliós darabszámokat értek el.
A mobilbankolás azért sem terjed robbanásszerűen a fejlett világban, mert az internetbankok meglehetősen jól funkcionálnak, így nem jelentkezett erős igény egy új banki csatorna iránt. Magyarország is ugyanebbe a körbe tartozik. A kérdés álláspontom szerint valójában az, hogy a mobil milyen addicionális értéket tud ehhez hozzátenni, hiszen az emberek a pénzügyeiket nem feltétlenül vezetés közben vagy egy zsúfolt buszon intézik. Léteznek viszont olyan élethelyzetek, amikor az elsődleges prioritás a rugalmasság és a gyorsaság, például, ha felhív a gyerekem, hogy most azonnal készpénzre van szüksége, de nincs pénz a számláján.
F. P.:Az OTP megközelítése egyértelműen hajaz arra, amiről beszéltem: mi az internetbankunk továbbfejlesztésének, kinyúlt karjának tekintjük a mobilbankolást. Az autentikációt, a belépést is ugyanarra a mintára építettük fel, mert azt gondoljuk, hogy jellemzően ugyanazok az emberek fogják használni ezt a funkciót, akik az internetbankot. Azt gondolom, kevés ügyfélnél érkezett el a mobiltelefon megjelenésével az a pillanat, amikor az addigi fióki bankolási magatartását feladva teljesen az elektronikus csatornák felé fordul. Ilyen szempontból a call center az internetbank előszobájának is tekinthető, hiszen sokan itt tapasztalták meg, hogy nem kell feltétlenül személyesen ellátogatniuk egy fiókba az ügyintézéshez, miközben megőrizhető a személyes kiszolgálás. Aki pedig már magabiztos volt a telefonos bankolásban, megpróbálta ugyanazt az átutalást immár egyedül, az internetbankban végrehajtani. Ebből pedig logikusan következik a továbblépés bizonyos élethelyzetekben a mobilbankolás felé.
Azokat a funkciókat kell átemelni a mobilbanki applikációba is, amelyek népszerűek az internetbankokban. A tapasztalatok szerint pedig az emberek elsősorban információra vágynak, például az egyenlegükkel kapcsolatban, hogy megérkezett-e mondjuk egy utalás a számlájukra. A másik legfontosabb funkció pedig egyértelműen az átutalás, majd egy nagy szakadék után következik a többi tranzakció. A gyakran használt funkciók terén emellett már természetesnek vehetjük a betétlekötést, a betétek feletti ellenőrzést és a feltörést is. Emellett létezik több olyan funkció, amely számosságában nem mérhető az átutaláshoz, mégis praktikus, pont a korábban is említett mobilság miatt. Lehet autópálya-matricát vásárolni, amire szükség lehet, ha elfelejtettem előre gondoskodni róla, de ilyen a Távszámla és a Díjnet számlafizetés is.
Az internetbanki környezethez képest a mobil egy kicsit más, ezért egy másik megközelítést kíván felhasználói élmény szempontjából. Ilyen speciálisan mobilra tervezett megoldás például az OTP-nél a hangvezérlés. Ebben az esetben a mobilbanki alkalmazás elindítása után megrázom a telefont, és egy név mikrofonba mondásával előkészíthetek egy átutalást. Mondhatjuk, hogy ez egy játék, de senkinek sem javasolom, hogy vezetés közben rázogassa a telefonját, és hangvezérelje, ugyanakkor jelentősen lerövidítheti az utalásra fordított időt. Ehhez hasonló a sárgacsekk-beolvasás is, hiszen ez tulajdonképpen nem más, mint egy speciális formátummal ellátott átutalás. Az internetbankban megtehetjük, hogy a papír alapú látványt követve intézzük a számla befizetését, míg a mobilokba épített kamera adta lehetőségeket kihasználva automatikus beolvasásra is lehetőségünk van - így nem kell magunknak kitölteni az adatokat, ami telefonon meglehetősen nehézkes. Ezek azok a feature-ök, amik az alkalmazások savát-borsát adják, és amivel a mobilappot meg tudjuk különböztetni az internetbanktól.
P.: Az ügyfelek hány százaléka használja az internetbankot, illetve a mobilbanki felületet ?
F. P.: Az ügyfelek körülbelül 40 százaléka rendszeresen használja az internetbankot, sőt előfordult olyan is, hogy egy időben 7000-en intéztek valamilyen tranzakciót az OTPdirekt felületen. Ha ugyanez a 7000 ember egyszerre jelenne meg a 400 OTP-fiókban, akkor tömegek állnának sorban az ügyintézésre várva. Az internetbank tehát már nem arról szól, hogy kevesebben mennek be a fiókokba, hanem arról, hogy ezt az ügyfélmennyiséget a hálózat nem tudná megfelelően kiszolgálni. De ugyanez igaz a kártyarendszerre is, ahol akár egy órás leállás is hatalmas fennakadást okoz. Azt gondolom, hogy a netbankok használata már mindenütt elérte azt a szintet, hogy ha kivennénk a rendszerből, akkor a rendszer nem tudna működni.
F. P.: Ha ezt tudnám, akkor nagyon gazdag ember lennék. Ha 6 évvel ezelőtt megkérdeztek volna az érintőképernyős mobilokról, nem biztos, hogy azt mondtam volna, ami azóta végbement, tehát most is csak tippelni lehet a jövőt illetően. Azt gondolom azoban, hogy folytatódik a mobilizációs tendencia. Ebben a körben viszont nagyon érdekes kérdés a tablet, hiszen vannak, akik szinte már nem is használják a PC-t. Egy tableten azok a webes megoldások, mint pl. az OTP internetbankja, ugyanúgy futnak, mint a számítógépen, élvezhetők, könnyen nagyíthatók. Ezeken a készülékeken helyük van az internetes megoldásoknak, de egy bizonyos felhasználói kör ugyanúgy keresi az appleteket is, tehát itt kettős a cél: működjön rajta jól mindkét megoldás.
P.: A hordható technológiai eszközök, például az okosórák vagy az okosszemüvegek használata a mindennapi bankolásban csak a nagyon távoli jövő zenéje ?
F. P.: Az a kérdés, hogy mit nevezünk távoli jövőnek. A 6 évet ebben az iparágban annak tartom, mert a tendenciák egy éven belül is gyökeresen megváltozhatnak. Nem nagyon tudok olyan alkalmazásokról, amelyek már működnek ilyen eszközökön. Illetve az elterjedtség is nagy kérdés: az okosóráknál ez gyakorlatilag egyenlő a nullával. Ez, és a szemüveg is még csak kísérlet, így csak egy eléggé távoli fikció, hogy hogyan fognak ezek alakulni. Azonban ha beválnak, és az emberek ezeket fogják használni a telefonok helyett, akkor meg fognak jelenni rajtuk a banki funkciók is.
P.: Az értékpapír-kereskedésben mennyire erős a mobilizációs trend ?
F. P.: Az OTP-nél a lakossági kör részvénytranzakcióinak több mint a 80 százaléka az internetbankon keresztül történik. A mobilitás pedig az internetbankok gyors megbízás-beadási lehetősége mellett addicionális előnyt jelenthet, tehát az értékpapír-kereskedelem helyet követel magának a mobil felületen. Az OTP ezért a közeljövőben lép piacra egy értékpapír-kereskedésre alkalmas applikációval. Itt érdekes kérdés a mobilos és a tabletes megjelenítés közötti különbség. Egy sokkal több információt tartalmazó, és a grafikus megjelenítést is előtérbe helyező brókeralkalmazásnál a tablet többletet nyújthat a mobiltelefonhoz képest.
Forrás : www.portfolio.hu
Szerző : Turzó Ádám Pál
http://www.portfolio.hu/vallalatok/az_okostelefon_valtja_fel_a_bankfiokot_interju.190570.html