Ma csaknem százmilliárd forinttal magasabb törlesztőrészletet fizetnek a devizahitelesek egy év alatt, mint öt éve - derül ki a Portfolio.hu számításaiból. Az elmúlt évben nem nőtt tovább a devizahitelek átlagkamata, a forint árfolyama viszont soha nem volt olyan gyenge az euróval és a frankkal szemben, mint az idei év eddigi részében átlagosan. Elméletileg nőtt volna tehát a törlesztési teher, az árfolyamgátba belépett ügyfeleknek köszönhetően azonban tavalyhoz képest számításaink szerint már csökkent a ténylegesen kifizetett törlesztőrészlet. Úgy tűnik, a devizahiteles törlesztőrészletekben a készülő csomag nélkül is már elérkezett a fordulat.
2013 az eddigi legnehezebb esztendő azok számára, akik nem élnek egyik devizahiteles lehetőséggel sem, hiszen a frank éves átlagban nem volt még ilyen erős (átlagosan 240,9 forint), és az euró is rekordot döntött (átlagosan 296,7 forint) a forinttal szemben. Bár az év eddig nem hozott olyan árfolyamcsúcsokat, mint 2011 nyarán a frank vagy 2012 elején az euró, az év átlagában a frankkal és az euróval szemben is gyengébb volt a forint eddig, mint az előző két évben.
2011 őszéig a frank euróval szemben mutatott ereje magyarázta leginkább a frank forinttal szembeni erősödését, ezt követően azonban a magyar fizetőeszköz gyengesége került előtérbe annak köszönhetően, hogy a svájci jegybank 1,2-es árfolyamküszöböt állított fel a frankra az euróval szemben. Az elmúlt öt év frankerősödésének közel kétharmada még így is a frank euróval szembeni erősödésének számlájára írható, és csak egyharmad arányban felelős érte a forint euróval szembeni gyengülése.
Hogy mennyit húzott ki a gyenge forint (vagy ha úgy tetszik, az erős frank, illetve az erős euró) a devizahitelesek zsebéből, annak becsléséhez az alábbi egyszerűsítő feltételezésekből indultunk ki.
Közelítő feltételezések számításaink során:
- az idei teljes törlesztőrészlet becsléséhez az év eddigi átlagos forintárfolyamával és kamatszintjével számolunk
- a lakáshitelek teljes átlagos futamideje (az előtörlesztéseket is figyelembe véve) 15 év
- a fogyasztási hitelek teljes átlagos futamideje (az előtörlesztéseket is figyelembe véve) 9 év
- a mintegy 2-3%-ot kitevő jenhiteleket az elérhető adatok hiányosságai miatt a frankhitelekkel összevontuk
- a hasonló nagyságrendet képviselő, lakás-, illetve fogyasztási hitelnek sem számító devizahiteleket szintén az elérhető adatok hiányosságai miatt a frank személyi hitelekkel azonos módon kezeltük
- az árfolyamváltozások törlesztőrészletre gyakorolt hatását a 2008. év végi devizahitel-állományra számítottuk ki (feltételezve, hogy az azóta felvett hitelösszegek, illetve a korábban rövid futamidőre felvett, kifutó hitelek és az előtörlesztések végső hatásukat tekintve nagyjából kioltották egymást), módosítva a végtörlesztéssel, illetve részben az árfolyamgáttal
- a hitelek mindegyike annuitással törleszt
- a végtörlesztés 24%-kal csökkentette a lakossági normál törlesztési terhét (nagyjából ennyivel csökkentette a teljes lakossági devizahitel-állományt is)
- a nem teljesítő hitelek miatt ki nem fizetett törlesztőrészletet nem vettük figyelembe, így a pontos megfogalmazás nem kifizetett törlesztőrészlet, hanem törlesztési kötelezettség.
- 2012-ben az árfolyamgát még csak minimális mértékben éreztették hatásukat a törlesztési kötelezettség tekintetében, idén már nagyobb mértékben.
- a lakáshitelek teljes átlagos futamideje (az előtörlesztéseket is figyelembe véve) 15 év
- a fogyasztási hitelek teljes átlagos futamideje (az előtörlesztéseket is figyelembe véve) 9 év
- a mintegy 2-3%-ot kitevő jenhiteleket az elérhető adatok hiányosságai miatt a frankhitelekkel összevontuk
- a hasonló nagyságrendet képviselő, lakás-, illetve fogyasztási hitelnek sem számító devizahiteleket szintén az elérhető adatok hiányosságai miatt a frank személyi hitelekkel azonos módon kezeltük
- az árfolyamváltozások törlesztőrészletre gyakorolt hatását a 2008. év végi devizahitel-állományra számítottuk ki (feltételezve, hogy az azóta felvett hitelösszegek, illetve a korábban rövid futamidőre felvett, kifutó hitelek és az előtörlesztések végső hatásukat tekintve nagyjából kioltották egymást), módosítva a végtörlesztéssel, illetve részben az árfolyamgáttal
- a hitelek mindegyike annuitással törleszt
- a végtörlesztés 24%-kal csökkentette a lakossági normál törlesztési terhét (nagyjából ennyivel csökkentette a teljes lakossági devizahitel-állományt is)
- a nem teljesítő hitelek miatt ki nem fizetett törlesztőrészletet nem vettük figyelembe, így a pontos megfogalmazás nem kifizetett törlesztőrészlet, hanem törlesztési kötelezettség.
- 2012-ben az árfolyamgát még csak minimális mértékben éreztették hatásukat a törlesztési kötelezettség tekintetében, idén már nagyobb mértékben.
Mindezt figyelembe véve 2012-ben becsléseink szerint összesen közel 618 milliárd forintot költöttek a háztartások havi devizahitel-törlesztésre. Ez idén közel 622 milliárd forintra emelkedne, ha nincs az árfolyamgát, amely közel 30 milliárd forintot hagy a devizahitelesek zsebében. Az így összességében 592 milliárd forintra rúgó éves törlesztési teher a végtörleszteni nem tudó devizahitelesek éves terhe volt. Ennek mintegy 20%-a azonban a nem teljesítő devizahitelek miatt nem folyt be a bankokhoz.
Ha nem lett volna végtörlesztés és árfolyamgát, az 592 milliárd forint helyett becsléseink szerint 818 milliárd forint lenne idén a háztartások éves törlesztési terhe.
Forrás : www.portfolio.hu
Szerző : Palkó István
http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/devizahiteles_torlesztoreszletek_itt_a_fordulat.190576.html?utm_source=index_box_landing&utm_medium=kapcsolodo_cikkek_linkek&utm_campaign=kapcsolodo_cikkek