Így szakad szét Magyarország - megjöttek a friss adatok

Tovább nyílt az olló az első félévben az egy évvel korábbihoz képest Magyarországon a legtehetősebbek és a legszegényebbek között a KSH friss fogyasztási adatsorai szerint. Ennél is meglepőbb lehet az a tény, hogy csak a gazdaságilag legjobb helyzetben lévők összfogyasztása tudott bővülni, a többiek csökkenésével szemben. Igaz, a rezsicsökkentés annyi haszonnal járt, hogy háztartások másra a korábbinál valamivel többet tudtak költeni. (Amint arról korábban beszámoltunk, az egyenlőtlenséget mérő Gini-együttható is nőtt az elmúlt években, a kormány álláspontja szerint pedig az egyenlőtlenségek kezelése nem az szja-rendszer dolga.)

Az első félévben az egy főre jutó havi fogyasztási kiadások átlaga folyó áron 0,5 százalékkal 64,3 ezer forintra nőtt, változatlan áron számolva azonban - vagyis az árváltozások hatását kiszűrve - 1,8 százalékos visszaesés történt. A fogyasztási főcsoportok többségében csak néhány százalékos elmozdulás következett be, ami alól a szeszes italok és dohányáruk jelentenek kivételt. Itt ugyanis - az átlagosnál nagyobb mértékű áremelkedés következtében - 10 százalékot meghaladó zuhanást mutatott ki a KSH. Ezen belül a cigarettafogyasztás 17 százalékkal csökkent, az egyéb dohányárukból viszont ugyanennyivel többet fogyasztottak. (Megjegyzendő, hogy mindez még a trafikrendszer elindulása előtt, ám a közösségi helyeken történő dohányzás tilalmának bevezetése után történt, másfelől a szeszes italokra költött összegeket a házipálinka-szabadságharc is csökkenthette - utóbbi odacsapott a szeszipari vállalatok forgalmának is.)

Forrás: KSH

A rezsicsökkentés felemásan éreztette hatását (lásd keretes írásunkat lejjebb): az energia olcsóbb lett, a háztartások az enyhe tél ellenére mégis többet fizettek, ugyanis többet is fogyasztottak - ez a tendencia a középiskolai végzettségű háztartásoknál érvényesült a legnagyobb mértékben. Hasonló volt a helyzet a szintén - ám világpiaci okok miatt - olcsóbbá váló üzemanyagok esetében is, a háztartások érdemben - közel 5 százalékkal - növelni tudták közlekedésre fordított kiadásaikat is. Élelmiszerre az egy évvel korábbinál kevesebbet, ruházatra, lábbelire viszont többet költöttek a háztartások.

Jobb helyzetben a tehetősek...

Jelentős különbségek vannak ugyanakkor a fogyasztási kiadások alakulásában az iskolai végzettséget - és ezzel részben összefüggésben - a jövedelmi helyzetet tekintve. Ahogyan a KSH összeállítása fogalmaz: a háztartások fogyasztásának dinamikája 2012 I. féléve és 2013 I. féléve között jelentős különbségeket mutat a különböző jövedelmi ötödökben. A leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti különbségek erősödtek: a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fogyasztása mintegy 3,6-szerese a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fogyasztásának. Egyedül a leggazdagabb ötödben élő háztartások összfogyasztásának volumene nőtt 2012 azonos időszakához képest, 1,4 százalékkal, míg a többi háztartásé csökkent, leginkább a legszegényebbeké, 3,4 százalékkal. Ezt mutatja az alábbi ábra:

Forrás: KSH

Az élelmiszerre valamint szeszes ital és dohányárura fordított kiadás volumene mindegyik ötöd esetében visszaesett, míg a közlekedés volt az egyetlen fogyasztási főcsoport, ahol mindegyik ötöd esetében nőttek a kiadások. A legjobb jövedelmi helyzetben levők fogyasztása a többi kvintilishez képest három főcsoportban is lényegesen erősebb dinamikát mutatott. A ruházatra és lábbelire fordított kiadásaik 18,0, a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatásra fordított kiadásaik 16,8 százalékkal nőttek reálértéken, vagyis e területeken a dinamika többszöröse az országos átlagnak. Hasonlóan tempósan, 17 százalékkal nőttek a legtehetősebbek egészségügyi kiadásai, szemben az országos átlag 2,5 százalékos csökkenésével.

Ugyanígy nőtt a különböző iskolai végzettségű háztartások fogyasztása közötti különbség, a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező háztartások helyzete tovább javult. Csak a legképzettebbek tudták a fogyasztási színvonalukat a 2012. I. félévivel azonos szinten tartani, az érettségizettek és az érettségivel nem rendelkező háztartások fogyasztása pedig volumenben 1,5 illetve 3,0 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel azelőttinél. E tendenciát mutatja az is, hogy 2013 I. félévében az alacsony iskolai végzettségű és a középiskolával rendelkező háztartások összes fogyasztása a diplomások fogyasztásának 52,0 százalékát, illetve 75,1 százalékát tették ki, míg egy évvel korábban ennél többet, 53,7 és 76,2 százalékát.

Így hatott a rezsicsökkentés...

A rezsicsökkentés hatására csökkent a lakásfenntartásra fordított kiadások aránya, a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettséggel rendelkező háztartásoknál jelentősen, 2,1, illetve 1,7 százalékponttal, a középiskolai képesítéssel rendelkező háztartásoknál pedig kisebb mértékben, 0,2 százalékponttal. Ez nagyobb mozgásteret biztosított a háztartásoknak a további kiadásaik fedezésére: az alacsony iskolai végzettségű háztartások élelmiszer-kiadásaikra az összfogyasztásukból 0,7 százalékponttal nagyobb hányadot tudtak fordítani 2013 I. félévében, mint egy évvel korábban.

Forrás: KSH

A magasabb végzettségűek - és ebből fakadóan jobb anyagi helyzetben lévők - nem csak bizonyos fajta, az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszerekből - tej, sajt és tejtermékek, zöldség és gyümölcs - fogyasztanak többet, hanem az élelmiszerek közül is a drágább, jobb minőségűeket választják. Érdekes tény, hogy bár tíz alacsony iskolai végzettségű háztartás közül hat termel saját maga is élelmiszert, mégis kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, mint az érettségizettek, akik közül csak majdnem minden harmadik termel élelmiszert a kertjében.

Forrás : www.napi.hu

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/igy_szakad_szet_magyarorszag_megjottek_a_friss_adatok.569067.html