Alig két hét múlva, február 12-étől minden devizaügyletet jelenteni kell. Aki nem teljesíti, büntetést kockáztat, a magyar vállalatok mégis az utolsó pillanatra hagyták a felkészülést, így sokan kicsúszhatnak a határidőből.
Február 12-én beüthet a baj...
Néhány napon belül hatályba lép a határidős és opciós ügyletek kötelező jelentése, amelyet egy uniós tőkepiaci rendelet ír elő a szerződést kötő piaci szereplők számára. A tőzsdén és tőzsdén kívül kötött származtatott ügyeltek jelentési kötelezettségét a 2012-ben hatályba lépett uniós tőkepiaci rendelet (EMIR) írta elő, a 2008-as válság nyomán, hogy átláthatóbbá váljon a piac. Amennyiben az ügyletet kötő fél nem tesz eleget a jelentési kötelezettségének szabályszegés miatt felügyeleti büntetést kockáztat. Mint azt korábban megírtuk,a származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló EU-rendelet (EMIR) alapján 2014. február 12-től az összes derivatív tranzakció adatát az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) felé kell jelenteni.
Ide tartoznak egyebek közt a devizához, kamatlábhoz, részvényekhez kapcsolódó származtatott, tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek. Az új szabályozással az ESMA átláthatóbbá, egyúttal biztonságosabbá kívánja tenni a piacot, a származtatott, azaz határidős, opciós és egyéb csereügyletek 95 százaléka ugyanis jelenleg a tőzsdén kívül bonyolódik le.
Termelő vállalatoknak is kötelező jelenteni a határidős és opciós ügyleteket!
Az adatközlési kötelezettség alól csak a magánszemélyek a kivételek, a velük kötött ügyleteket a pénzintézetek csak saját nevükben jelentik le. A változás több ezer magyar céget érint, lényegében mindenkit, aki exportál, importál, devizahitellel rendelkezik, és ezekre vagy akár a vállalatcsoporton belüli tranzakciókra fedezeti ügyletet köt, vagy egyszerűen spekulatív célból származékos ügyletekkel rendelkezik.
Kell idő a felkészülésre...
A felkészülést a KELER tapasztalata szerint mégis sok vállalkozás és pénzügyi intézmény az utolsó pillanatra hagyta, ami veszélyezteti, hogy időben végezzenek az adminisztratív teendőkkel. Az adatközléshez ugyanis a legszükségesebb a globális azonosító kódok (ún. „Legal Entity Identifier”) beszerzése, amelyek azonosítják az ügyletben szereplő céget, ám ennek a kódnak a beszerzése két-három hétbe is beletelhet.
A jelentési kötelezettséghez szükséges azonosítókat ugyanis a kódkiadásra feljogosított, nemzetközi szervezetektől lehet igényelni, amelyeknél már most torlódás és a határidők csúszása tapasztalható. „Tapasztalatunk szerint az úgynevezett LEI-kódok igénylése az egyik legégetőbb probléma az adatközlésre készülők körében” – mondta Csiszér Péter a KELER stratégiai és ügyfélkapcsolati igazgatója. Hozzátette, létezik olyan áthidaló megoldás, amellyel rövidebb határidővel is beszerezhetők az azonosítók.
Több ezer magyar cég adminisztrációs terhe növekszik...
Több ezer magyar vállalkozásra ró jelentős adminisztrációs terhet vagy bankolási többletköltséget a most életbe lépő jogszabály, amely szerint minden derivatív ügyletről legkésőbb a megkötését követő egy munkanapon belül be kell számolni egy erre kijelölt hatóságnak.
Mivel kényes adatokról van szó, a cégek jelentős része nem örül.
Forrás : www.piacesprofit.hu
Kép : Pixabay
http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/idozitett-bomba-ketyeg-a-magyar-vallalatoknal/