Tovább nőtt a legszegényebb és a legmódosabb családok fogyasztása közötti szakadék. Régiós szinten is igen nagy az aránytalanság.

Tavaly a legszegényebbek ismét kénytelenek voltak egy kicsivel visszafogni a fogyasztásukat, a legkedvezőbb anyagi helyzetben lévők pedig végre növelhették a költéseiket – derült ki a KSH legújabb adataiból.

Havi átlagban nettó minimálbérnyit költöttünk fejenként...

2013-ban az egy főre jutó fogyasztás havi összege 67 ezer forint volt. 2013-ban nominálértéken az előző évinél többet költöttek a háztartások, az inflációs hatásokat is figyelembe véve viszont a fogyasztás szintje az előző évivel azonos volt.

Az élelmiszer-fogyasztás összehasonlító áron számítva nem változott, és reálértéken számítva csak az élvezeti cikkekre (szeszes italokra és dohánytermékekre), valamint az egyéb termékekre (testápolásra, személyes használati cikkekre, biztosításokra és pénzügyi szolgáltatásokra) költöttek kevesebbet a háztartások a 2012. évinél.

A legszegényebbek negyedannyit költhettek, mint a leggazdagabbak...

A legszegényebb és a leggazdagabb háztartások fogyasztási színvonala és szerkezete tavaly is jelentősen eltért egymástól. A legalsó (legszegényebb) jövedelmi ötödbe tartozó háztartások összes egy főre jutó havi fogyasztása 2013-ban 35 ezer forint volt. Vagyis alig valamivel több, mint az átlag fele. Míg a legfelső (leggazdagabb) jövedelmi ötödbe eső családoké 126 ezer forint volt, tehát majdnem az átlag duplája.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a leggazdagabb családok majdnem négyszer (3,6-szor) annyit költhettek fejenként átlagban, mint a legszegényebbek.

A legszegényebbek kevesebbet költhettek, mint egy éve...

2013-ban kismértékben tovább nyílt az olló a legkedvezőtlenebb és a legkedvezőbb anyagi helyzetben lévő háztartások között: a családok fogyasztásának volumene reálértéken az alsó három jövedelmi ötödben csökkent (0,8, 1,8 illetve 0,6 százalékkal). A felső két ötödben viszont növekedett (1,5, illetve 0,7 százakkal).

Régiók szerint is szétszakadva...

Az egyes régiókban nagyon eltérő jövedelmi helyzetben vannak a háztartások. Országosan minden jövedelmi ötödbe a háztartások 20 százaléka tartozik. Ezzel szemben a legkedvezőbb helyzetben lévő közép-magyarországi háztartások 60 százaléka a két felső (4. és 5.) jövedelmi ötödbe, míg az alsó két (1. és a 2.) jövedelmi ötödbe együtt csak negyedük tartozik.

A legkedvezőtlenebb anyagi körülmények között élő észak-magyarországi háztartások jövedelmi ötödök szerinti megoszlása éppen fordított: az alsó két (1. és a 2., vagyis a legszegényebb) jövedelmi ötödbe tartozik 60 százalékuk, a két felső (4. és 5.) jövedelmi ötödbe pedig csak a negyedük tartozott. Észak-Alföldön és Dél-Alföldön is ehhez hasonlóak az arányok.

Ahol átlagban több jut, és ahol kevesebb...

A jövedelmi helyzet természetesen meghatározza a fogyasztás színvonalát is. Így a közép-magyarországi háztartások egy főre jutó havi fogyasztása a legmagasabb, 82,3 ezer forint, az országos átlag 123 százaléka. A közép-dunántúli és a nyugat-dunántúli háztartások fogyasztása kismértékben (0,9 és 1,8 százalékkal) meghaladja az országos átlagot, míg a többi régió háztartásai kevesebbet költöttek annál.

A leghátrányosabb helyzetben az Észak-Alföldön és az Észak-Magyarországon élők vannak, ugyanis egy főre jutó fogyasztásuk az országos átlag 83, illetve 86 százalékával egyenlő, 2013-ban havi 55 ezer, illetve 57 ezer forint volt.

Mire költöttek többet a szegényebbek és a gazdagabbak ?

2013-ban az élelmiszerre, a szeszes italra és a dohányárura, továbbá a közlekedésre fordított kiadások volumene az alsó jövedelmi ötödben nőtt, míg a legfelső jövedelmi ötödben csökkent az előző évhez képest.

Ezzel szemben a magasabb jövedelműek egészségügyi és oktatási kiadásai reálértéken nőttek, míg a legalsó ötödbe tartozóké csökkentek.

Az élelmiszerek aránya a legalsó jövedelmi ötödben még nőtt, a legfelső ötöd esetében viszont már csökkent a tavalyi évhez viszonyítva.

A lakásfenntartás aránya viszont a jövedelmi skála mindkét végén csökkent, amiben jelentős szerepet játszott a háztartási energia árának csökkentése.

Cigaretta – átalakult szokások

A dohánytermékek új értékesítési hálózatának a kialakítása és jelentős áremelkedése (2013-ben e termékeknél volt a legmagasabb áremelkedés, 12,4 százalékos) még inkább arra ösztönözte a dohányzókat, hogy változtassanak a szokásaikon. Cigarettavásárlásra összehasonlító áron az előző évinél 21 százalékkal kevesebbet fordítottak a háztartások, míg a cigarettadohány-, pipadohány-vásárlások volumene egy év alatt 10 százalékkal nőtt.

2013-ban jelentősen megváltozott a vásárolt dohányáruk összetétele, a cigarettán kívüli egyéb dohányáruk aránya 4,4 százalékponttal emelkedett, és így már a dohánytermékek közel ötöde tartozik e csoportba.

Többet költöttünk a nem alap dolgokra...

A háztartások helyzetének javulását jelezheti, hogy már a nem alapvető szükségletekre; ruházkodásra, lakberendezésre, kultúrára és szórakozásra, valamint vendéglátásra és üdülésekre is változatlan áron a 2012. évinél többet költöttek. De azért ehhez az alacsonyabb bázis is hozzájárult.

A háztartásoknak az alapvető szükségletek (az étkezés, a lakhatás, a munkába és az iskolába járás költségeinek) fedezése után, a többi szükségletük kielégítésére fordítható összeg aránya mind a legszegényebbeknél, mind a legtehetősebbeknél emelkedett: az alsó ötödben 1 százalékponttal, 31,7 százalékra, a felső ötödben pedig 2,7 százalékponttal, 46 százalékra.

Forrás : www.hir24.hu

http://fn.hir24.hu/gazdasag/2014/03/31/ketteszakadt-magyarorszag-a-gazdag-negyszer-tobbet-kolthet-mint-a-szegeny/#a3