Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az árfolyamrögzítés új szabályairól szóló törvényt, amely szerint az árfolyamgátat azok igényelhetik, akik legfeljebb 20 millió forint értékben adósodtak el.

A kormány eredetileg azt javasolta, azok kérhessék az árfolyamrögzítést, akiknek a fedezetül szolgáló, jelzáloggal terhelt ingatlana a kölcsön felvételekor nem ért többet 30 millió forintnál. Ezen a fideszes Rogán Antal javaslatára a múlt héten úgy változtatott a Ház, hogy ne a lakás érteke, hanem a felvételkori hitelösszeg legyen döntő.

A kabinet tavaly decemberben állapodott meg a Magyar Bankszövetséggel a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésére vonatkozó szabályok módosításáról. A képviselők - a már említett, a bankszövetség által támogatott változtatással - ezt az egyezséget emelték törvényi erőre 319 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett. Tartózkodott nyolc, a Demokratikus Koalícióhoz tartozó politikus és a szocialista Veres János.

Az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát igénybevételét a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamgát lehetőségét a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezők is igénybe vehetik, ha a kontraktust tavaly december 15-e előtt kötötték.

Az árfolyamrögzítésre öt évig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A törvény mindazonáltal lehetőséget biztosít arra, hogy három év elteltével az ügyfél kezdeményezze az árfolyamrögzítés megszüntetését.

A pénzintézetek svájci frank esetében 180 forintos, az euró esetén 250 forintos, a japán jen esetében pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt.

A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint. Meghatározott legmagasabb árfolyamszint (svájci franknál 270 forintos, eurónál 340 forintos, japán jennél 3,3 forintos árfolyam) felett a törlesztőrészletnek a legmagasabb árfolyamot meghaladó részét az állam fizeti ki.

Az árfolyamgát igénybevételét az kezdeményezheti, akinek devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot, aki nem része fizetéskönnyítő programnak (a futamidő meghosszabbítása nem számít ilyennek), illetve az e programban való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazásának kezdő időpontjáig megszünteti.

További feltétel, hogy nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem a zálogjog által biztosított egyik követelés esetében sem, s sincs folyamatban végrehajtás a devizakölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanra.

A pénzügyi intézmények a törvény alapján kötelesek mindent megtenni azért, hogy a hiánytalan kérelem átvételétől számított 60 napon belül megkössék a hitelkeret-szerződést. A már megkötött gyűjtőszámlahitel-szerződések az új szabályoknak megfelelően módosulnak, kivéve, ha a hiteladós ehhez írásban nem járul hozzá.

A törvény alapján az április 1-jei hatálybalépés után a bankok kizárólag a közszféra dolgozóinak kérelmét kötelesek befogadni, június 1-jétől a többi lakáshitelesét, szeptembertől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkezők következnek. A bankok azonban e határidők előtt is befogadhatnak kérelmet.

A jogszabály szerint a közszférában dolgozók a gyűjtőszámlahitelre felszámított ügyleti kamat megfizetéséhez kamattámogatást vehetnek igénybe, ennek részletes szabályait kormányrendelet fogja meghatározni.

A közszférában dolgozók emellett vissza nem térítendő támogatást kapnak, ha 2011. december 30-ig a hitelezőnél, valamint a munkáltatónál bejelentették végtörlesztési szándékukat, de azt nem tudták teljesíteni, és helyette az árfolyamrögzítést választják. A támogatás 2012. február 1-jétől a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződés megkötéséig, de legkésőbb 2012. július 1-jéig tartó időszakra eső, a rögzített árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséggel egyezik meg. A támogatások adómentesek.

Az Országgyűlés még a múlt héten további, ugyancsak Rogán Antal által kezdeményezett módosításokat is végrehajtott az eredeti törvényjavaslaton. Ezek alapján a közszférában dolgozók egyösszegű, vissza nem térítendő támogatását a devizakölcsön-tartozás előtörlesztéseként kell elszámolni, amire a pénzintézetek nem számíthatnak fel előtörlesztési díjat. A parlament lehetővé tette továbbá, hogy a lakáscélú devizahitelek kedvezményes végtörlesztése céljából felvett forinthitelek kiváltására is felhasználható legyen a lakás-előtakarékossági szerződés. A gazdasági bizottság fideszes elnöke ennek szükségességét azzal magyarázta, hogy a végtörlesztést igénybevevők ne veszítsenek el olyan jogosultságot, amelyek egyébként megilletnék őket a lakás-előtakarékossági szerződésük alapján.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter zárószavazás előtti módosító javaslatának elfogadásával változik a THM-plafon szabályozása is: nem az érintett naptári félévet megelőző napon, hanem az előző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat lenne az irányadó a korlátozás alkalmazásánál. A módosítás az indoklás szerint azért szükséges, mert a jegybank kamatdöntő üléseit a hónap végén tartják, ezért előfordulhat, hogy a pénzügyi intézményeknek egy nap sem áll rendelkezésükre a jegybanki alapkamat változásából adódó törvényi kötelezettségek végrehajtására.

Szintén egy zárószavazás előtti módosító indítvány jóváhagyásával kiegészült a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény is, így a fizetési könnyítéssel kapcsolatos kérelmeket a Magyar Államkincstár bírálja el. Az adózás rendjéről szóló törvény 2012. január 1-jétől hatályos pontjai alapján a köztartozás jogosultja az adós erre vonatkozó kérelme esetén fizetési könnyítésről, mérséklésről dönthet.

Forrás: MTI