A kormány kimondta: Megszorítás

A piac rövid távú megnyerése érdekében új kötettel állt elő a kormányzati reformígéretgyár. A Nagy reformkönyv valódi célja az újabb gyors devizakötvény-kibocsátás segítése lehet, angol változatában leírták a tiltott szót: megszorítás.

Nincs új a nap alatt: amikor a Fidesz-kormány úgy érzi, hogy hamarosan összecsapnak a hullámok a feje felett, lendületes reformtervekkel áll elő, írja a Napi Gazdaság. A tavaly tavaszi reformígéret-dömping – Széll Kálmán-terv, konvergenciaprogram, Nemzeti reformprogram – láthatóan hónapokra megnyugtatta a piacokat, sőt néhány hétig még a magyar hitelminősítés javítása is felmerült.

Miután tavaly november közepe óta nem sok minden történt az EU−IMF-hiteltárgyalásokkal kapcsolatban, Brüsszel pedig kitartóan folytatja a túlzottdeficit- és a kötelezettségszegési eljárásokat, a múlt héten  a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előállt a Nagy reformkönyvvel, az „új sztorival”. A napokban a piaci elemzőknek megküldött – és a kormányportálon is közzétett – 276 oldalas dokumentum (pdf) célja az elmúlt másfél évben hozott és a jövőben tervezett kormányzati gazdaságpolitikai lépések bemutatása.

A reformkönyv szerint a stratégiai cél továbbra is az, hogy a válság utáni években Magyarország Európa legversenyképesebb gazdasági környezetet biztosító országa legyen. A Portfolio.hu szerint az anyag angol nyelvű változatában, a Széll Kálmán-tervet bemutató fejezetben szerepel a tiltott „megszorítás” (austerity) kifejezés. A magyar verzió azonban úgy fogalmaz, hogy „strukturális reformok és a költségvetési takarékosság együttesen biztosíthatják, hogy az államháztartás hiánya 2012-ben a GDP 2,5 százalékát tegye ki”.

A kettős beszéd nem új, tavaly tavasszal a Széll-terv magyar és angol változata között is voltak érzékelhető különbségek. Akkor például a magyar nyelvű változatból hiányzó konkrétumok voltak azok, amelyeket az angol kiadásban lehetett fellelni. A Nagy reformkönyv egyébként, mint arról korábban az Index a birtokába került kormányelőterjesztés alapján beszámolt, azért is váratlan, mert a Miniszterelnökség két összesen egymilliárd forintos tenderén ugyanis, amelyen nemzeti konzultációk megszervezésére kerestek kommunikációs céget, kifejezetten kikötötték, hogy a pályázók kerüljék az erősen negatív töltetű reform szót, és helyette a megújulás, újjáépítés, együttműködés szóhármassal próbáljanak pozitív, támogatandó értelmet adni a elkövetkező időszak döntéseinek

A piacok felé eladható „sztorigyártás” időzítése egyébként aligha véletlen. Egyre valószínűbb ugyanis, hogy amennyiben kedvezően alakulnak a piaci feltételek, akár már áprilisban, vagyis az egyre bizonytalanabb sorsú EU−IMF-megállapodás előtt kibocsáthat dollárban jegyzett devizakötvényt az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK). Töröcskei István, az ÁKK vezérigazgatója a Reutersnak azt mondta, biztosnak látszik, hogy megérett a helyzet egy új kibocsátásra, és az valószínűleg dollárjegyzésű lesz.

A hitelminősítők ugyan tavaly november óta befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolják Magyarországot, a minősítés leginkább Európában jelentkezik a hozamfelárakban, ami egy esetleges eurókötvény-kibocsátáskor mintegy 1,1 százalékos többletkamatot jelent − véli Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvényüzletág-vezetője.

A portfóliómenedzser azt mondta, a tavalyi 6,5-7,5 százalékos dollárkötvényhozamok nem ismételhetők meg, legalább egy százalékponttal magasabb kamatot kell kínálni a befektetőknek. Orbán szerint összeségében kockázatos a hitelmegállapodás előtt kimenni a kötvénypiacra, mivel ezt nehezen lehet másként értelmezni, mint a megegyezés minden áron való elkerülését. Londoni elemzői vélemények szerint sem zárható ki egy devizakötvény-kibocsátás sikere a megállapodás előtt, ez javíthatná a magyar tárgyalási pozíciókat, ugyanakkor kockázatai is lennének.