Változatlanul, 7 százalékon tartotta az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa keddi ülésén. A központi bank nem okozott meglepetést a piacnak, hiszen elemzők arra számította, hogy nem módosul a kamatszint.

Nem volt tér arra, hogy csökkentse az irányadó kamatszintet az MNB monetáris tanácsa, miután továbbra sincs érdemi előrelépés az EU/IMF-tárgyalások kapcsán. A piaci szereplők azt látják, hogy a gyors megállapodás esélye szertefoszlott, amely komolyan mérsékli a jegybank mozgásterét a kamat csökkentésének kérdésében. Az irányadó ráta vágását azt sem segíti, hogy az infláció februárban közel 6 százalékra ugrott, miközben a jegybank célja ennek fele.

Magyarország nem csupán EU-csúcsot jelentő alapkamattal, de ugyancsak uniós rekordon álló inflációval is „büszkélkedhet". Februárban a ráta 5,9 százalék volt, ez közel duplája a 27 tagország átlagának, és a második helyen holtversenyben álló lengyel és észt inflációnál is másfél százalékponttal magasabb. A legnagyobb ingadozást mutató élelmiszer- és energiaárak mozgásától megtisztított maginfláció is lendületet vett: a mutató, amely decemberben még 3,3 százalék volt, februárban már 5,4 százaléknál járt.

A Monetáris Tanács megítélése szerint idén a gazdaság lényegében stagnál, és csak 2013-ban indulhat meg a növekedés. A kibocsátás az elkövetkező időszakban elmarad potenciális szintjétől. Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések, valamint a 2011 második felében bekövetkezett olajáremelkedés és árfolyamgyengülés érdemben növelik a fogyasztóiár-indexet, hosszabb távon azonban a gyenge kereslet inflációt mérséklő hatása érvényesül.

A lakosság reáljövedelme a következő időszakban jelentősen csökken, így gyengül a fogyasztás, visszafogott beruházási aktivitás várható. Szintén visszafoghatja az idei belső keresletet a szükségszerű költségvetési kiigazítás. Miközben a nemzetközi pénzügyi kockázat javult, Magyarország kockázata emelkedett, ennek eredőjeként összességében nem változott az ország kockázati megítélése - hangzott el a jegybank mai sajtótájékoztatóján.

Kérdésre válaszolva Simor András jegybankelnök elmondta: az alapkamat csökkentésére akkor van lehetőség, ha az országkockázat jelentősen csökken, illetve több negyedéven keresztül javulás látható az infláció tekintetében.

Az éves infláció szintje miatt azonban egyelőre nem fáj a monetáris politika döntéshozóinak feje. A mutató ugyanis az elemzői üveggömbök szerint – az „egyszeri hatások kiárazódása után" – 2013 elején dél felé indul, és néhány hónap alatt akár a 3 százalékos jegybanki célszintet is elérheti. Így ha a nemzetközi hangulat nem fordul a forint ellen, az MNB akár csökkentheti is az irányadó rátát.

Emlékezetes, a múlt hónapban egy tag, Cinkotai János már 25 bázisponttal csökkentette volna a kamatot, azonban ő volt az egyedüli tag aki úgy ítélte meg, hogy lehetőség lenne az irányadó ráta mérséklésére.

Egy hónap alatt nem változott érdemben Magyarország nemzetközi megítélése, noha egyre többen gondolják azt, hogy a kormány török kártyát játszik: időhúzásra törekszik, és nem is szeretne megállapodni az IMF-fel egy hitelkeretről. A forint árfolyama ugyanakkor stabilnak mondható, a 290-es szint körül mozog az euróval szemben, amely nem jelent lényegi elmozdulást egy hónap alatt.

Az államadósság törlesztésének leállása esetére köthető biztosítási felár (CDS-felár) ugyan 1 hónapos csúcsra emelkedett 530 bázispont felett, azonban ez nem jelent szignifikáns romlást a megítélésben.

„Az év eleje óta jelentősen erősödött a forint árfolyama, csökkentek a hozamok és a kockázati felárak, így nem okozott meglepetést az alapkamat szinten tartása. A reálgazdasági folyamatok nem indokolnak szigorúbb kamatpályát, így a pénzügyi stabilitási folyamatok lehetnek leginkább hatással a kamatdöntésre a következő hónapokban" – vélekedett Suppan Gergely . A TakarékBank vezető közgazdásza szerint ez utóbbit pedig elsősorban az IMF-fel és az EU-val tervezett tárgyalások kimenetele, valamint az európai adósságválság és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hangulat változásai befolyásolhatják.

„A hitelkerettel kapcsolatos megállapodásig a kivárás tűnik indokoltnak, mivel megtorpant a kockázati megítélés javulása. Kedvező esetben nem lesz szükség szigorításra, az év második felében pedig lassú és fokozatos kamatcsökkentési sorozat is lehetségesnek tűnik" – vetítette előre.

Amennyiben sikerül megállapodni a hitelkeretről, az év végére 6,50 százalékra csökkenhet az alapkamat, különösen, hogy várakozásaink szerint a jövő év első felére a 3 százalékos inflációs cél továbbra is elérhetőnek tűnik, annak ellenére, hogy az infláció legutóbb jelentősen felülmúlta a várakozásokat – írja Suppan Gergely. Megjegyezte, a Monetáris Tanács döntéseit, illetve kommunikációját azonban az MNB legfrissebb inflációs előrejelzése is alakíthatja.

Szerző: Világgazdaság Online