A 2011. decemberi előrejelzési forduló óta a fiskális politikáról alkotott képünk nem változott érdemben – kezdik a költségvetési folyamatokról szóló elemzésüket a Magyar Nemzeti Bank közgazdásza. A költségvetési folyamatokat teljesebben tükröző és a fiskális keresleti hatást meghatározó mutatónk, a kiegészített SNA-egyenleg alakulása közel változatlan maradt az előrejelzési horizontunkon. Az ESA-alapú hiánypálya ugyanakkor némileg, a GDP arányában bő 0,3 százalékponttal emelkedett. Ez az elmozdulás döntően módszertani, illetve elszámolási okokra vezethető vissza – mutatnak rá az elemzők a márciusi Inflációs Jelentésben.

2012-ben az aggregált keresleten keresztül érvényesülő negatív fiskális impulzus visszafogja a lakossági fogyasztást, és ezáltal tompíthatja a megemelkedett termelési költségek fogyasztói árakba történő begyűrűzést. A kínálati oldalon azonban a költségvetési szigorítás egyes elemei —az áfa- és a jövedéki adók emelése — közvetlenül és érdemben emelik a 2012. évi fogyasztói árindexet. A szabályozott energia árak esetében az idei évben továbbra is a nyersanyagárak emelkedésétől elmaradó, összességében az átlagos inflációhoz közeli áremelkedésre számíthatunk –vélik a jegybank elemzői.

A költségvetés helyzete és kilátásai

Az előzetes adatok alapján a 2011. évi ESAegyenleg a korábbi prognózisunkkal összhangban a GDP arányában 4,2 százalékos többletet mutathat, ami a magán-nyugdíjpénztári kilépések miatti 9,5 százalékpontos tőketranszfernek köszönhető. 2012-ben az egyensúlyjavító intézkedések és a romló makrogazdasági feltételek együttes hatása következtében a költségvetési szabad tartalékok törlése nélkül a GDP arányában 4 százalékos hiányt várunk. Szabály-alapú előrejelzésünk szerint 2013-ban a hiány 4,3 százalékpontra nőhet, mivel — részben az adókiengedés miatti — bevételkiesés és a növekvő nettó kamatkiadások egyenlegrontó hatását nem ellensúlyozza a kiadások további mérséklődése – mutatnak rá az MNB közgazdászai.

Hangsúlyozzák, ESA–hiány előrejelzésükből következik, hogy a 2012-13-as időszakban a GDP 0,9 százalékára rúgó költségvetési szabad tartalékok teljes törlésével sem látják biztosíthatónak a 3 százalék alatti hiány elérését.

2012-ben a fejezeti egyensúlybiztosítási tartalékban zárolt 52 milliárd forintos kiadási előirányzatok törlésével 2,9 százalékpontra szorítható le a hiány, de az még így is meghaladja az eredeti 2,5 százalékos kormányzati hiánycélt. Ezért az általunk előrevetített hiánypálya alapján a kormányzati hiánycélok eléréséhez, illetve a Túlzott Deficit Eljárás (EDP) alóli kikerüléshez további egyenlegjavító lépések szükségesek. A kormány erre ígéretet tett de konkrét, számszerűsíthető intézkedések hiányában azonban alappályánkban egyelőre nem számoltunk addicionális
Kiigazítással – teszik hozzá.

Módszertani korrekció

A decemberi prognózisunkhoz képest kimutatható ESA egyenlegromlás nagyrészt módszertani korrekcióhoz kötődő egyedi tételek következménye, amelyek együttesen nagyjából a GDP 0,3 százalékával növelik a hiányt az előrejelzési horizonton.

Ezen belül a Bankszövetséggel kötött megállapodás közvetlen költségvetési hatása 0,1-0,05 százalékponttal nő a korábbi feltételezésünkhöz képest. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a kormányzati szektorba tartozó Nemzeti Eszközkezelő (NESZK) várható reáleszköz vásárlásait is kiadásként kell elkönyvelni. Közel 0,2 százalékponttal rontja a hiányt a MÁV és a BKV bevételekkel nem fedezett kiadásainak beszámítása. Továbbá, a közútkezelés várhatóan még 2013-ban is jelentkező bevételi hiányát is figyelembe vettük, mint ahogy ezt már előzőleg is elszámoltuk 2012-re.

A bázishatások, a makrogazdasági folyamatok és az egyéb becslési korrekciók ugyanakkor összességében minimális mértékű elmozdulást eredményeztek a decemberi előrejelzésünkhöz képest. Az adó- és járulékbevételek 2012-ben 0,1, jövőre pedig 0,2 százalékponttal lehetnek alacsonyabbak. A bevételek kiesését 2013-ban az addicionális önkormányzati kiigazítás és a központi elsődleges kiadások további mérséklődése nagyrészt ellensúlyozza. A várható kamatterhek ugyanakkor az előző publikációnkhoz viszonyítva kismértékben mérséklődnek 2012-ben, míg jövőre emelkednek.

Az alapvetően elszámolási okokra visszavezethető egyenlegromlással szemben 2012-ben pozitív költségvetési kockázatot jelent a még megmaradt magán-nyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe történő esetleges visszalépése és az ezzel párhuzamos vagyonátadás. Teljes körű visszalépés esetén az egyenlegjavulás elérheti a GDP 0,7 százalékát. Ez azonban csak egyszeri, nem strukturális hatást jelent. Az ESA-hiány egyedi tételek miatti negatív irányú elmozdulása nem jelentkezik a költségvetési folyamatokat makrogazdasági szempontból jobban leképező kiegészített SNA-egyenleg alakulásában, vélekednek.

Ez az MNB által használt mutató ugyanis a költségvetési bevételeket és kiadásokat a tényleges gazdasági hatás alapján számolja el és tartalmazza a kvázi-fiskális tevékenységeket — így a MÁV és a BKV működési hiányát, vagy a NESZK tranzakciót is. Mivel a magán-nyugdíjpénztári vagyonátvétel ebben a megközelítésben nem számít bevételnek, de a reálhozam kifizetése kiadásként jelentkezik, 2011-ben a GDP arányában 6,1 százalék SNA-alapú hiánnyal számolunk. Majd a költségvetési tartalékokkal együtt a hiány 4,2 százalékpontra csökkenhet 2012-ben, és kismértékben nő jövőre. Az ESA hiány esetében érvényesített elszámolási változások következtében az MNB elemzési célú mutatója és a hivatalos ESA-egyenleg közötti eltérés jelentősen szűkül 2012-13-ban.

Míg az SNA hiánypálya érdemben nem változott, a ciklikusan igazított kiegészített egyenleg érzékelhetően romlott. Ennek oka, hogy a potenciális GDP szintje alacsonyabb a korábban becsültnél. Így a negatív kibocsátási rés záródásával növekvő adóbevételek a korábban feltételezettnél kevésbé javíthatják a költségvetés pozícióját – jutnak következtetésre az MNB elemzői.

Hozzáteszik, a költségvetésben szereplő szabad  tartalékok teljes törlését feltételezve a ciklikusan igazított középtávú egyenleg közel 3 százalékpontos hiányt mutat az előrejelzési horizontunk végén. Tehát egyéb intézkedések nélkül középtávon még éppen biztosítható lehet ugyan a 3 százalék alatti deficit, de az meghaladja az EU-Bizottság által elvárt középtávú hiány (MTO) 1,5 százalékos küszöbértékét.