Akinél ilyen gyakran előfordul, az azért ne aggódjon: nem valamiféle rendetlenségi adó bevezetéséről van szó...

Bajba kerülhetnek a mikrovállalkozások, ha az uniós pénzből üzleti célra vásárolt ingatlant lakáshatási célra (is) használják. Pedig, mint a Pénzcentrum hírül adta, van olyan vállalkozó, aki éppen ezt teszi. A pályázati feltételek szerint azonban a lakáscélú felhasználás nem megengedett – figyelmeztet az EU Pályázati Iroda szakértője, Fejes Katalin. Még csak arról sem lehet szó, hogy egy többszobás ingatlanból az egyik szobát használják lakhatásra – tette hozzá. Ezt a pályázónak írásban is vállalnia kell, amikor szerződést köt.

Ingatlanvásárlást csak akkor lehet elszámolni a pályázat keretében, ha az közvetlenül kapcsolódik a projekt céljához és annak megvalósításához szükséges – írta megkeresésünkre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Ők is hangsúlyozták, hogy lakhatási célra nem lehet EU-s pénzből ingatlant vásárolni.

Mivel jár a szabályszegés?

Fejes Katalin úgy tudta, még nem kezdődött el az üzleti céllal ingatlant vásárló vállalkozók ellenőrzése, de szerinte előbb-utóbb lehet számítani erre. Azt ugyan nem tudni, hogy az ellenőrnek lesz-e joga például a szekrényeket kinyitni, de nem kizárt – tette hozzá. S akinél nem a vállalkozás működéséhez szorosan kapcsolható holmikat találnak a pályázati pénzből vásárolt ingatlanban, az lebukhat. Ha a szekrényekben dossziék helyett bugyi, zokni, pulóver és egyéb személyes holmik lapulnak, s az egyik szobát láthatóan hálónak használják, akkor számíthatnak rá, hogy abból szinte biztosan büntetés lesz – borítékolta.

Az NFÜ-től megtudtuk, a pályázatot gondozó MAG Zrt. kockázatelemzés alapján választja ki, melyik projekteket ellenőrzi. Még a megvalósítás alatt a pályázók 5 százalékánál tartanak helyszíni szemlét, de az ellenőrzésre a fenntartási időszak végéig bármikor lehet számítani, akár előzetes kiértesítés nélkül is. Kiemelten figyelik, hogy az ingatlan hasznosítása kapcsolódik-e a cég tevékenységéhez, például hogy egyértelműen irodaként használják-e. Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy az ingatlant lakás- és nem például irodai célra használják, szabálytalansági eljárást indítanak. A végeredmény pedig az lehet, hogy nemcsak a támogatási szerződést bonthatják fel és a vissza nem térítendő támogatást kérhetik vissza kamatostul, hanem a hitelszerződés is veszélybe kerülhet.

2 milliós önrésszel húszmilliós ingatlant?

Akár ez is lehetséges. A mikrohitel konstrukcióban legalább 10 százalék önrészre van szükség. Emellé legfeljebb 10 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni a pályázatban, valamint maximum 20 millió forint kedvezményes kamatozású hitelt. 20 milliós lakásnál 2 millió tehát az önrész, és 9-9 millió lehet a hitel, illetve a vissza nem térítendő támogatás. Főleg az eladók szempontjából előnyös, hogy a pályázathoz kiszemelt ingatlant (például egy lakást) nem kell sem előzetesen, sem később üzleti célú ingatlanná átminősíteni, ami nagy könnyebbség.

A legfontosabb tudnivalók a mikrohitel-pályázatról:

- Mikrovállalkozások (legfeljebb 9 főt foglalkoztatók) igényelhetik.

-Ingatlanvásárlásra és fejlesztésre, gép- és eszközbeszerzésre, valamint informatikai fejlesztésre lehet pályázni ebben a konstrukcióban.

- A projekt keretében megvásárolt ingatlant a pályázó cégnek székhelyként, telephelyként vagy fióktelepként kell bejegyeztetnie.

- Az önerő minimum 10 százalék.

- A vissza nem térítendő támogatás a projekt összköltségének legfeljebb 45 százaléka lehet, maximum 10 millió forint.

- A visszatérítendő támogatás összege (kedvezményes kamatozású hitel) maximum 20 millió forint. Igénybevétele kötelező. Ingatlanvásárlás esetén maga a megvásárolt ingatlan lehet a hitel fedezete. A visszatérítendő támogatás (hitel) kamata 4,9-9 százalék (jellemzően: 7,9-8,5 százalék), a futamideje 12-120 hónap. Előtörlesztésre bármikor van lehetőség (előtörlesztési díj fizetése mellett). Faktorcég vagy kiegészítő hitel igénybevétele megengedett a vissza nem térítendő támogatás ideiglenes finanszírozására.

- Készpénzfedezet mellett a hitel (visszatérítendő támogatás) azonnal visszatörleszthető (előtörlesztési díj fejében) és nem szükséges ingatlanfedezetet nyújtania a nyertesnek.

- A vissza nem térítendő támogatást utófinanszírozásban kapja meg a pályázó, a visszatérítendő támogatást pedig a pályázat elnyerésekor folyósítják, de csak tehermentes ingatlanra.

- A nyerteseknek vállalniuk kell, hogy a projekt befejezését követő két évben legalább az elnyert vissza nem térítendő támogatás felének megfelelő összeget személyi jellegű kiadásra fordítanak.

- A szálláshelyfejlesztést és turisztikai (illetve lakás) célú felhasználást nem támogatja a pályázat.

Az NFÜ statisztikája szerint 2011. év eleje óta közel 3300 vállalkozás nyújtotta be a pályázatát erre a konstrukcióra, amelyből 1800 pályázó nyert el közel 6,8 milliárd forint támogatást. A beérkezett pályázatok mintegy felénél volt ingatlanberuházás.

Fejes Katalin szerint a pályázat nagyon népszerű a mikrovállalkozások körében, főleg a vissza nem térítendő összeg és a kedvezményes kamatú hitel miatt. Az is vonzó a vállalkozásoknak, hogy a bérleti díjhoz közel hasonló havi összeg fizetése mellett tehetnek szert (a törlesztő részletek fizetésével) saját tulajdonú ingatlanra. Az így megszerzett tulajdont 3 évig nem lehet eladni, utána viszont megszűnik a korlátozás.

A legkülönbözőbb tevékenységet űző vállalkozások, így például szépségszalon, ügyvéd, pályázatíró, szoftvercég, fogorvos, varroda is pályáztak ingatlanra. Budapesten és Pest megyében már nem elérhető a mikrohitel pályázat, de az ország többi részében még igen.

Szerző: T.Sz.Zs.

Forrás: Hír24