Pataky Péter: Gyalázatos eljárás

Népszabadság - Kurucz Árpád – Gyalázatos eljárás, hogy a csomagot június 1-jén nyújtották be, és a múlt héten az általános vitát le is zárták, most hétfőn pedig már a módosító indítványokról is szavaztak – jelentette ki kérdésünkre Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) az elnöke. Ugyanakkor mindjárt árnyalta a képet: az előterjesztéshez benyújtott egyéni képviselői indítványok között olyan is van, amit a szakszervezetek kezdeményeztek.

Kifejezetten kedvezőnek tartja, hogy a módosítók egyike lehetővé tenné: a szakszervezetek több munkáltatóra érvényes kollektív szerződést is köthetnek. Ez akár ágazatokra – tehát igen sok foglalkoztatottra – kiterjedő megállapodást eredményezhet, ami a munkavállalói érdekek érvényesítésének igen hatékony eszköze.

Akadnak munkavállalói szempontból fájdalmas változások is. Becsempészték például a kereskedelmi tevékenységet azon körbe – ahová a folyamatos munkarendben működő cégek vagy a készenléti szolgálatok tartoznak –, ahol a vasárnap rendes munkaidőnek számít. Eddig a hipermarketekben a hét utolsó napját túlóraként számolták el, így százszázalékos pótlékot kellett fizetni, az új szabályok szerint viszont csak ennek fele jár majd. De kifejezetten rosszul járnak a közfoglalkoztatottak is, akik kevesebb szabadságra és csak minimális munkajogi védelemre számíthatnak.

Az átmeneti rendelkezések összesen 66 törvényt érintenek, s fél évig – júliustól decemberig – a régi és az új Mt. is hatályban lesz. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint szerencsésebb lett volna, ha az Mt. egészét jövő januárban léptetik hatályba. Így viszont az átmeneti szabályok értelmezése egy munkajogi vita során a bíróságoknak sem lesz egyszerű feladat.

Az új szabályozás a foglalkoztatottakat több szempontból is eleve hátrányosabb helyzetbe hozza – állítja Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista elnöke. Borsik is hasonlóképpen látja: a vállalkozások könnyebben vehetnek fel és bocsáthatnak majd el embereket, s mindezt olcsóbban tehetik meg.

Az Mt. egyik kedvezőtlen következménye a regionális minimálbér bevezetése lesz, ami Gúr Nándor szerint azt jelentheti, hogy a hátrányos helyzetű régiókban a 93 ezer forint helyett 75-80 ezer forint lehet a legkisebb havi fizetés. Ez sérti az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét, ugyanakkor azokban a térségekben élőket hozza még kedvezőtlenebb helyzetbe, amelyekben a magasabb munkanélküliség miatt egy foglalkoztatottra több inaktív, tehát eltartásra szoruló személy jut – véli a politikus.

Sokak számára szintén a kereset csökkenését okozhatja, hogy a délutáni műszakpótlék megszűnik; ez elsősorban a kereskedelemben és az egészségügyben dolgozókat érinti. Igaz, az éjszakai pótlék már este hattól jár majd, de a délutánosok eddig kettőtől kaptak valamennyi keresetkiegészítést. Borsik ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a kieső pótlékokat elvileg alapbéresíteni kellene, de kérdéses, hogy ezt miként lehet kikényszeríteni és ellenőrizni. Hozzátette: a vendéglátás és az idegenforgalom terén – ahol jellemzően járna ilyen pótlék – a munkaszerződéseket gyakran már ma is átírják, s azokban négy- vagy hatórás foglalkoztatás szerepel, miközben zsebbe is fizetnek valamennyit.

Gúr Nándor azt emelte ki, hogy miután jövőre a szabadságot két részre bontják (húsz nap alapszabadság és – életkortól függően – legfeljebb tíz nap pótszabadság jár), elképzelhető, hogy ez utóbbit egyéni megállapodással elvehetik. A szabadság idejére egyébként a jelenlegi átlagbér helyett távolléti díj jár majd, ami számos területen kevesebb lesz az eddig megszokottnál.

Érdemes várni az aláírással

A foglalkoztatottak július 1-jétől túl sok változást nem vesznek majd észre az új Mt. hatálybalépése miatt – legalábbis most ezt gondolja Pataky Péter. Azt nem tartja kizártnak, hogy lesznek olyan munkáltatók, akik késztetést éreznek majd a fizetések csökkentésére, ha ezt a jogszabályi háttér lehetővé teszi. Ezért az MSZOSZ elnöke mindenkinek azt javasolja: ne írjon alá semmit, hanem kérjen időt, és jelezze, hogy a szerződés változtatásáról szakértőkkel kíván egyeztetni.

Borsik János ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a megállapodásokat mindenképpen módosítani kell, amennyiben azok az új szabályoktól eltérő rendelkezéseket tartalmaznak. Ha pedig hozzányúlnak a szerződésekhez, akkor a munkáltatók szerinte minden lehetőséget kihasználnak a bérköltségek lefaragására.