A korábbiaknál talán nagyobb megosztottság mellett, de – zsinórban hetedszer – a 7 százalékos irányadó ráta tartása mellett döntött kedden a Monetáris Tanács.

Bár a döntés nem okozott különösebb meglepetést – a Bloomberg által megkérdezett 21 elemző közül 20-an tartást valószínűsítettek, 1 szakember pedig 25 bázispontos csökkentést valószínűsített –, a korábbiakhoz képest mégis kissé nagyobb bizonytalanság övezte, mivel az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján a Monetáris Tanács erős megosztottságára lehetett következtetni.

A külső tagok közül Cinkotai János már hónapok óta a ráta csökkentésére szavaz, július 11-én pedig Gerhardt Ferenc és Kocziszky György beszélt arról a Bloomberg újságíróinak, hogy akár már júliusban sor kerülhet a lazításra. Király Júlia alelnök viszont arra figyelmeztetett, hogy egy elhamarkodott kamatcsökkentés alááshatja a jegybank tekintélyét, és biztosra vehető, hogy nem csatlakozott a galambokhoz Simor András és a másik alelnök, Karvalits Ferenc sem. Nem kizárt tehát, hogy a negyedik külső tag, Bártfai-Mager Andrea szavazata döntött – ez legkésőbb augusztus 8-án kiderül, amikor az MNB közzéteszi a keddi ülés jegyzőkönyvét.

Korai lenne a kamatvágás

A piacon egyelőre kevesen látják úgy, hogy elérkezett az idő a tavaly december óta változatlan alapkamat csökkentésére. A többség osztja Simor András álláspontját, és úgy véli: az IMF-megállapodás előtt nincs lehetőség monetáris lazításra. Akadnak ugyanakkor, akik szerint az állampapírhozamok csökkenése nyomán tér nyílt az alapkamat csökkentése előtt.

Az ő álláspontjukat támaszthatja alá, hogy a három hónapos diszkontkincstárjegy átlaghozama a keddi aukción – gyenge érdeklődés mellett is – tavaly november óta nem látott szintre süllyedt. A kamatvágás mellett szólhat a forint viszonylagos stabilitása is: a hazai devizát a hét eleji „vérfürdő" is csak kis mértékben gyengítette.

Infláció, kockázat

A júniusban újra erősödő inflációs nyomás sem a kamatvágás mellett szól. A fogyasztói árak átlagos emelkedésének éves üteme a májusi 5,3 százalék után júniusban 5,6 százalékra – toronymagas EU-csúcsra – emelkedett, a 3 százalékos jegybanki célszint leghamarabb 2013 végére látszik elérhetőnek. A júniusi inflációs jelentésben a jegybank 3,5 százalékos átlagos éves ütemet valószínűsít 2013-ra, de nem kizárt, hogy a szeptemberi jelentésben már magasabb prognózis fog szerepelni.

Az ország kockázati megítélése az elmúlt hónapban valamelyest javult: bár a CDS-felár kedden kéthetes csúcsra, 506,6 bázispontra emelkedett, még így is jóval a június 25-i 531 bázispontos szint alatt maradt.

Így reagált a forint

Az euró árfolyama kedden délután 1 óra előtt néhány perccel – a döntés közzététele előtt bő egy órával – rövid idő alatt egyhetes csúcsra, 289 forint fölé emelkedett, és 2 óra után néhány perccel is ebben a magasságban tartózkodott.

Szerző: Világgazdaság