A módosítandó dolgok listáját és a 2013-as költségvetés véleményezését kérte a miniszterelnök tegnap a Nemzetközi Valutaalaptól. Ha megkapja, szeptemberben válaszol.

Orbán Viktor biztatónak találta keddi tárgyalását a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Az IMF - a miniszterelnök elmondása szerint - rajta kívül az államigazgatás több szereplőjével is találkozott. "Egyetértés volt abban, hogy nem szabad hitelből bért fejleszteni vagy a szociális juttatásokat növelni, s abban is, hogy a gazdaság teljesítőképességét növelni kell" - fogalmazott két szakszervezeti szövetséggel tartott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatóján. "Egyes részkérdésekben azonban voltak véleménykülönbségek, hisz, ha nem lettek volna, akár alá is írhattuk volna a szerződést" - tette hozzá.

Az IMF által említett lépések egy része abba az irányba mutat, amit a kormány szükségesnek tart, például a közszféra áramvonalasításának irányába, bár a kormány szerint ennek a folyamatnak a gyorsítása "komoly kockázatokkal jár".

A kormányfő elismerte, hogy a pénzügyi szektor megítélésben komoly véleménykülönbség van. Az IMF a gazdasági növekedés legfontosabb feltételei között tartja számon a szektort, míg Orbán Viktor szerint a bankokra ugyan szükség van, ám egy olyan időszakban, amikor mindenki veszteséget szenved, indokolatlan, hogy ne vállaljanak részt a köz terheinek viselésében. "Márpedig jelentős nyereséget halmoztak fel ebben az időszakban" - fogalmazott, vélhetően a 2010-es évre utalva.

Arra kérte az IMF-et, hogy a benyújtott anyagok és a tapasztalatok alapján adjanak egy helyzetösszesítést, egy listát, amelyen bejelölik a szerintük hibás pontokat, megnevezik a szerződés előfeltételeit és véleményezik a 2013-as költségvetést.

"Erre szeptemberben, amikor visszajönnek, válaszolunk" - ígérte. Hozzátette: nem vagyunk könnyű eset, ők sem azok, hisz ez egy komoly tárgyalás, a magyar gazdaság életét érintő fontos kérdés, amelyet kellő körültekintéssel, de minél hamarabb sikeresen kell lezárni.

Szerinte ebben a folyamatban az Európai Központi Bank fenntartásai, amelyet a szervezet el is küldött a kormánynak, arra ad alkalmat, hogy rámutasson a magyar és az uniós gazdaságfejlesztési elképzelések különbözőségére: Európa nem a munkahelyeket, hanem a bankokat védi.

A Századvég felmérése szerint a magyarok többsége támogatja, hogy megállapodjunk az IMF-fel, de nem mindenáron.

Az elmúlt két évben a munkavállalók sorsa nehezedett, a keresetek és juttatások csökkentek, a szociális ellátó rendszer zsugorodott, a munkavállalók jogai pedig korlátozottabbak lettek - így jellemezte a helyzetet Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az Orbán Viktor miniszterelnökkel szerdán folytatott tárgyalás végén tartott sajtótájékoztatón.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke üdvözölte a kormány eddigi erőfeszítései közül a szakképzést és a felnőttképzést érintő intézkedéseket, az egészségügyi dolgozók béremelését, a foglalkoztatás kiszélesítését, továbbá a gazdaság hatékonyabbá tételét.

Gaskó István, a munkavállalók jogainak szűkülésére a sztrájktörvényt hozta fel példaként, amely korlátozza ennek az alkotmányos jognak a gyakorlását.

Később Orbán Viktor miniszterelnök erre úgy reagált a tájékoztatón, hogy a nem sztrájkolók jogait is védeni kell, amihez biztosítani kell az elégséges szolgáltatást. Amennyiben erről a felek nem tudnak megállapodni, akkor a bíróság dönt az elégséges szolgáltatás mértékéről.

Az új munka törvénykönyvének megalkotását a Liga kezdeményezte, de abban a szakszervezeti részvétel szabályozása nem a munkavállalók elvárása szerint alakult - mondta Gaskó István, aki egyúttal elismerte, hogy a végső változat sokkal jobb lett annál, mint amilyen a parlament elé tavaly júliusban beterjesztett első változat volt.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács helyett alkalmazott versenyszféra-egyeztető fórumot a következő két évben kell megtölteni tartalommal - vélte az elnök, aki végezetül megismételte: a szakszervezeteknek kevés beleszólásuk van a munka világának ügyeibe.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok nevében tudomásul vette a kormány kényszerhelyzetben tett intézkedéseit. Javasolta, hogy a kormánnyal együtt működtessenek egy olyan monitoring rendszert, amely a társadalom jövedelmi viszonyait kíséri nyomon, és ha kell, akkor beavatkoznak.

A munkaerőpiacon való részvétel javítására pedig a felnőttképzés figyelemmel kísérését javasolta az elnök. Ebben szerep jutna a gazdasági kamaráknak is.

Forrás: Hír24/MTI