Nem tetszik a kormánynak, hogy a csődbe ment vállalkozások felszámolásakor egy szűk kör fölözi le a piacot - egyértelműen erre utal a múlt héten elfogadott új kormányrendelet indoklása. A kormány úgy fogalmaz, fontos szempont lesz, hogy a rendszer "ne egy szűk tulajdonosi-befektetői kör számára adjon lehetőséget a névjegyzékbe jutásra".

A Közigazgatási és Igazságügy Minisztériumnak (KIM) a felszámoló cégek közötti kereszttulajdonlások szúrtak szemet, mert így a tőkeerős befektetők méltánytalanul kiszoríthatnak magánszemélyeket - írták az [origo] kérdésére. Az új kormányrendelet ezért azokat részesíti előnyben az új pályáztatásnál, akik teljesen függetlenek más felszámolóktól.

A felszámolók névjegyzékének azért van nagy jelentősége, mert hosszú évekre bebetonozza azok körét, akiket a fizetésképtelenné vált cégek felszámolásához kirendelhetnek. Utoljára 20 évvel ezelőtt frissítették, és mint az új kormányrendeletből kiderül, most a következő hét évre rögzítik a tagok listáját. Mostantól azonban nem égnek be a nevek ilyen hosszú időre, a jövőben - egy 2009-es uniós irányelv értelmében - legalább hétévente megnyitják. Azt, hogy új felszámolóként ki kerül fel a listára, a régiek közül pedig ki marad rajta, az év végéig lebonyolítandó pályáztatás dönti el, amelynek feltételeiről most döntött a kormány.

Egyenlőek és egyenlőbbek

A felszámolás időnként zsíros üzlet, de nagyon sokszor veszteséges tevékenység. Akinek sikerül jó cégekhez hozzájutnia, az az 5 százalékban meghatározott felszámolói díjból évekig szépen megélhet, de aki csak a kiürített cégvázakat kapja meg felszámolásra, az ilyenkor járó 150 ezer forintos minimáldíjból képtelen fedezni a munkáját. Ha például egy adós vállalat 100 millió forintos vagyonnal rendelkezik, akkor a felszámoló 5 millió forintos díjat kap, de ebből a két éven keresztül elhúzódó felszámolás összes költségét fedeznie kell. Márpedig az 5 millió forint két évre leosztva már csak havi 200 ezer (a teljes felszámoló szervezet bér- és rezsiköltségére), így nem csoda, hogy minden cég a tuti üzletre hajt, hogy valami nyereséget termeljen.

Somogyi Ferenc, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) elnöke ezért azt is elvárná, hogy amikor egy felszámoláshoz kijelölik a felszámolót, az is átlátható módon történjen. (Somogyi egyúttal a TM-Line Felszámoló Zrt. vezetője is. A TM-Line-t tavaly 291 felszámoláshoz rendelték ki, ezzel a nyolcadik legnagyobb cég volt a listán.)

Magyarországon ma 108 felszámoló szerepel a névjegyzékben, és bár a 2010-ben bevezetett elektronikus sorsolás révén közülük elvileg mindenkinek szinte egyenlő esélyei vannak arra, hogy egy-egy felszámolást lebonyolítson, az elmúlt évek statisztikái rendre egyes cégek túlsúlyát igazolják (a kiválasztás pontos menetéről lásd a keretes írást). Van öt társaság, amely - a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) adatai szerint - együttesen a felszámolások több mint 14 százalékát hozta el 2010-ben és 2011-ben is, és idén az első hat hónap alapján sem áll sokkal gyengébben.

Mindez azt jelenti, hogy miközben egyenletes eloszlásnál az évente elrendelt mintegy 20 ezer felszámolásból durván 180 jutna egy cégre évente, a piacot uralók ennek többszörösét szerzik meg, van, aki tavaly több mint ezret hozott el. (Lásd a táblázatot is.) Az arányok még torzabbak, ha a KIM által is említett kereszttulajdonlásokat is figyelembe vesszük. Az egyes társaságok közötti tulajdonosi átfedéseket szúrópróbaszerűen az [origo] is megvizsgálta az Opten cégadatbázisban: a piacvezető ötösből az Exerem és az Alexander & CO Kft.-nek öt közös magánszemély tulajdonosa is van, és a két cég székhelye is megegyezik.

A jelenségre a felszámolók piacáról tavaly év végén tanulmányt készítő Transparency International (TI) is rávilágított. Az egyik felszámolóval készített anonim interjúban az áll, hogy "azért találták ki az elektronikus kijelölést, hogy ne lehessen belenyúlni a lecsóba, de tudok cégeket, amelyek el tudják érni, hogy ha vagyonos cég van, valahogy náluk köt ki, kijelölés ide vagy oda. Érdekes módon ezeknél az ügyeknél mindig ott áll meg a számítógép. Valahol ugyanúgy bele lehet nyúlni a rendszerbe, és ettől kezdve az elektronikus kijelölés arra jó, hogy most elektronikusan osztják szét a semmit a felszámoló cégek között. Az úgynevezett nagyok, akik azelőtt is elvitték a vagyonos cégeket, ma is elviszik. 'Egyszer néha' alapon nálunk is meg kellene hogy álljon egy-egy nagy céggel a számítógép. Ez véletlenül sem fordul elő."

A TI adatbázisokra hivatkozva is levonta azt a következtetést, hogy 2010 júliusától 2011 végéig bezárólag bizonyos felszámoló társaságokat a többiekhez képest kiugróan nagy számban rendeltek ki egyes bíróságok és bírák, ami felveti a manipuláció és a befolyásolás kérdését.

"Jó az irány, de pici a lépés"

"Jó az irány, de pici a lépés" - reagált az új kormányrendeletre Dietz-Blaskó Judit, a TI kutatásvezetője, aki továbbra is nagyon nagy problémának tartja azt, hogy a felszámolók piacát beteges motivációk mozgatják. "A rendszer éppen a visszaélést ösztönzi, mivel a felszámolók az átlagos ügyek után nekik járó díjból nem tudnak talpon maradni, ezért mindenki ugyanazt a pár nagy felszámolást próbálja megszerezni" - fogalmazott a kutató.

Ezt Somogyi Ferenc is megerősíti, mondván, "ha valaki nem kap jó ügyet, nem tud megélni, mert pusztán a cég fenntartása évi 40-60 millió forintba kerül, ha egy vagy két régióban dolgozik, és 80-120 millióba, ha országos lefedettségű felszámolóról van szó". Ennyibe kerül a kötelezően alkalmazott közgazdászok, jogászok, adminisztrátorok bére, valamint az iroda fenntartása, és minden más működési költség előteremtése. Az üzlet kilátásai tehát az újonnan a piacra lépő felszámolóknak rosszabbak, mint a régebben piacon lévőknek, hiszen az érdekképviseleti szerv elnökének tapasztalatai szerint legalább 2-3 évig saját forrásból kell finanszíroznia a vállalkozást a tulajdonosának. "Egy olyan ügyből is leghamarabb 1,5 év után jön az első pénz, amelyikben egyáltalán van némi vagyon" - jegyezte meg Somogyi.

A most elfogadott új szabályok szerint a felszámolók sorsolásának és kijelölésének a folyamata nem változik, csak a névjegyzék újul meg, így a jövőben egy valamelyest bővített, 130-as keretből sorsolnak. Ezzel megszűrik a jelenlegi felszámolókat, és új cégeket is felengednek a listára, ha azok teljesítik a pályázat feltételeit.

A KIM szerint "mindannyian tudjuk, hogy ez egy állandó felülvizsgálatot, az eddigi tapasztalatok kiértékelését és a szerinti jogszabály-módosításokat kívánó folyamat", de a tárca reményei szerint az új szabályozás a TI által jelzett és eddig a felszámolói piacot veszélyeztető kockázatokra és anomáliákra is választ tud adni. A minisztérium ugyanis úgy látja, hogy javulni fog a felszámolók megbízhatósága, hozzáértése, szigorúbbak lesznek a névjegyzékbe kerülés szempontjai és a hatósági ellenőrzésük.

Fogják támadni

"Nagyon fogják támadni, akik a régiek közül kimaradnak belőle, de az újaknak sem lesz könnyű felkerülni" - vetíti előre  az új rendszerrel kapcsolatban a piaci reakciókat Somogyi Ferenc. A szakember szerint az új rendszer több okból sem a régebbi cégek barátja.

Nekik például már november 1-jéig be kell mutatniuk egy részletes szakmai beszámolót, az új pályázóknak viszont csak december 1-jéig kell ezt megtenniük. Somogyi szerint ennél fontosabb viszont az, hogy míg egy újonnan a listára kerülő cég szakmai beszámolója jellemzően ígéreteket és vállalásokat tartalmazhat csak a jövőre nézve, a régebbieknek többéves tapasztalatuk van, de ezt nem honorálja a pályázati elbírálás rendszere, sőt az esetleges hibák miatt pontlevonást kapnak.

Forrás : www.vallalkozoi.negyed.hu