„A nyugdíjtörvény 2012. július 16-án elfogadott módosításának lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak” – ezt a választ kaptuk az Emberi Erőforrások Minisztériumától arra a kérdésünkre, mikor és milyen változtatásokat tervez a nyugdíjszisztémában a kormány a választásokig hátralévő időben.
A szaktárca tájékoztatása szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlya biztosított, ezért nem indokolt sürgős módosítás.

A mindössze néhány hónappal ezelőtt meghirdetett második Széll Kálmán-tervben is az áll: „ki kell alakítani a nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetést, illetve az egyéni váromány-nyilvántartást”. Sőt, a dokumentum szerint folytatódik a nyugdíjreform: „a nyugdíjrendszerben további kiigazítások szükségesek, amelyek […] meghirdetése 2012-ben esedékes”. Korábban Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánybiztos ígérte, hogy nyárra megszületik a reformterv, végül az ő posztja szűnt meg.

A nyugdíjreform elhalasztása tökéletesen ellentmond annak, amit a nyugdíjkérdéssel foglalkozó szakemberek már évek óta ismételnek: a jelenlegi szisztémát feszítő problémák megoldása nélkül fenntarthatatlan és finanszírozhatatlan lesz a nyugdíjrendszer. Elsősorban azért, mert a népesség fokozatosan elöregszik, miközben a termékenységi ráta tartósan alacsony (jelenleg 1,3 körül van), ami nem képes pótolni a munkaerőpiacról kilépőket, és fokozatosan rontja a demográfiai egyensúlyt. Ezt tetézi az európai szinten rendkívül alacsony arányú aktivitás és foglalkoztatás Magyarországon.

A nyugdíjrendszer időzített bombáival a döntéshozók is tisztában vannak, legalábbis elvileg. Hiszen a Széll Kálmán-terv is leszögezi: „A népesség idősödése a korfüggő kiadások emelkedésével jár, ami – amennyiben nem kerül sor megfelelő intézkedésekre – az államadósság hosszú távú növekedése irányába hat”.