Az EVA - bevétel, mely az idén biztosan elmarad a 225 milliárd forintos előirányzattól, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) becslése szerint jövőre 123,2 milliárd forintra csökken. Az adó kivezetése egyelőre nincs napirenden.

 

Az idei evabevétel biztosan elmarad a tervezettől. Az elő­irányzat tervezésekor az evából kilépők számát jelentős bizonytalanság övezte, de a kilépések eredményeként más adónemekből befolyó többletbevételek jelentős részben kompenzálják a bevételkiesést – tájékoztatta a Világgazdaságot az NGM. A tárca legfrissebb prognózisa szerint az evából származó bevétel 2013-ra az új adók alá való átlépések következtében 123,2 milliárd forintra csökken. A jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerinti eva-előirányzat 178,2 milliárd forint, de ebben a dokumentumban a két új átalányadó – a kisadózók tételes adója és a kisvállalati adó – még nem szerepel.

A kisadózók tételes adója – melynek mértéke főállású adózók esetében havi 50 ezer, nem főállású adózóknak pedig havi 25 ezer forint – az szja-t, a társasági adót, az ehót, valamint a szociális és a szakképzési hozzájárulást váltja ki. A kisvállalati adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és a személyi jellegű kifizetések korrigált együttes összege, megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális, a szakképzési és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

Az EVA gyengébb teljesítményét az idén az áfabevételek emelkedése ellensúlyozhatja. A nemrégiben megemelt, 2820 milliárd forintos idei előirányzat 600 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi teljesítést. Az első negyedévben a központi költségvetésbe 1444 milliárd forint áfabevétel folyt be, 300 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban; a növekedésben a visszautalási határidő meghosszabbítása is szerepet játszott. 2013-ra a költségvetési törvényjavaslat 2826,4 milliárd forintos áfabevételt irányoz elő.

A bevétel zsugorodása ellenére az eva nem csak jövőre, de tovább is maradhat. „Nem áll szándékunkban kivezetni az evát, vagy olyan lépésre kényszeríteni a vállalkozót, amit a korábbiakhoz képest nem tart előnyösnek” – vála­szol­ta lapunk kérdésére az NGM. Mivel az evások körében túlnyomóan – 60-70 százalékban – találhatók az évente hatmillió forint alatti forgalmat bonyolító vállalkozások, többségüknek elérhető lesz, és meg is fogja érni a kisadózók tételes adózására történő váltás. A kisadózók tételes adója ugyanis hatmillió forint alatti forgalom mellett egyszerűbb adózással, alacsonyabb adókötelezettséggel és kisebb adminisztrációval járna.

 

Háromszor teljesült az előirányzat...

Az Egyszerűsített Vállalkozói Adót a 2002. évi XLII. törvény vezette be, a feltételeknek megfelelő vállalkozók, illetve vállalkozások 2003-tól választhatták. Kezdetben a bruttó (áfával növelt) bevétel 15 százalékát kellett befizetni, a kulcs 2006 őszén 25 százalékra emelkedett, 2010–11-ben 30 százalék, 2012-ben pedig 37 százalék volt. Az első évben az új átalány­adóból 31 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, a 16 milliárd forintos előirányzat közel kétszerese. A bevétel 2010-ig folyamatosan emelkedett, akkor közel 182 milliárd forint folyt be az államkasszába: ez volt – immár nyugodtan kijelenthető – a történelmi evacsúcs. Az előirányzat azonban csak az első három évben teljesült (túl), a célkitűzéstől való elmaradás várhatóan az idén lesz a legnagyobb.
ebből az adónemből az első fél évben 38,5 milliárd forint bevétel keletkezett, 8,3 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban.
2011-ben végül 172,3 milliárd forint eva folyt be a költségvetésbe, közel 8 milliárd forinttal kevesebb, mint az éves előirányzat. Az idei terv 225 milliárd forint.

Forrás : Világgazdaság
Szerző:  Csaba Ferenc

Keresés