Neve szerint segítő, mégis sokszor fejfájást okoz a katalizátor. Cserélni drága, ráadásul nem csak tönkre tud menni, lopják is.

Talán sokaknak rémlik még akár az általános iskolai kémiaórákról, hogy a katalizátor a kémiában olyan anyag, ami úgy segít, gyorsít fel (esetleg nagyságrendekkel) egy kémiai reakciót, hogy ő maga annak során nem kerül felhasználásra. A szó a görög katalüszisz (feloldás) szóból latin végződéssel keletkezett. A katalizátorok a reakciósebességet növelik, a reakciókat segítik elő. Ma azonban legtöbbünknek az azonos nevű autóalkatrész jut eszébe a katalizátor kapcsán. Csaknem negyedszázada a legtöbb új autóba bekerül, tudjuk, hogy arra van, hogy kémiai reakciók útján, pontosabban kémiai reakciókat indítva, könnyítve megtisztítsa a kipufogógázokat. Katalizátor nélkül az adott hőmérsékleten nem indulnának el a kipufogógáz tisztítását jelentő reakciók, segítségével azonban igen. Örömteli, az azonban kevésbé, hogy nélküle autóink már nem tudják teljesíteni a gyárilag ígért és ma már el is várt emissziós paramétereket. Visszabutítani, az emissziós szinteket meghatározó Euro-normákban visszaléptetni egyik autót sem lehet, így tehát a meghibásodott, sérült vagy akár ellopott katalizátort bizony pótolni kell.

Lopott katalizátor? Igen, a katalizátort sajnos lopják is, ugyanis nemesfémeket tartalmaz. A fémházban egy jellemzően kerámiamag, méhsejtszerkezet platina- és ródiumrészecskéket tartalmaz katalizáló anyagként, a platina pedig az egyik legdrágább nemesfém. Utóbbit még a katalizátorból, a használt, koszos katalizátorból is megéri kinyerni. A katalizátor felvásárlása, tárolása, hasznosítása egyelőre nem szabályozott, így aztán sokan vadásznak is rá. Nem csak az autók számára már nem megfelelőkre, hanem minden könnyedén hozzáférhetőre is. ”Elsősorban magasabb építésű autókból, terepjárókból, furgonokból lopják” − tudtam meg a Dinamit Kipufogó szervizvezetőjétől, Tülkös Róberttől. Nem a levegőbe beszélt, kisvártatva megérkezett egy 16 éves Peugeot Boxer a műhelyhez: éjszaka lopták ki a koros furgon alól az addig hibátlanul működő katalizátort.

A szomorú valóság, hogy vannak hetek, amikor közel annyiszor kell pótolni az alkatrészt lopás miatt, mint eltömődése, meghibásodása kapcsán. Igaz, ehhez hozzájárul az is, hogy legtöbben nem úgy mennek a szervizekbe, hogy miként lehetne a tökéletes gyári állapotot visszaállítani, hanem úgy, hogy miként lehetne a lehető legolcsóbban megúszni a javítást, a katalizátor cseréje pedig utóbbiba nem fér bele.

A legelső katalizátoroknál még semmiféle elektronika sem figyeli, hogy azokba mennyi és milyen füst megy be, s milyen jön ki, a fejlettebbek már elöl-hátul szondázottak. Kis katalizátortörténeti kitérőként és elméleti gyorstalpalóként megjegyzendő, hogy a legelső (először 1975-ben, az USA-ban megjelent) katalizátorok még két gázkomponensre hatók voltak. Az elégetlen, káros szénhidrogéneket és szénmonoxidot oxidáció útján vízzé és széndioxiddá alakították. Aztán jöttek a három gázkomponensre hatók (az angol three way catalyst converter szóból hibásan háromutas katalizátorként is emlegetve). Ezek a nitrogénoxidokat nitrogénné és oxigénné redukálják, majd − mint a két komponensre ható katalizátor − a szénhidrogéneket és szénmonoxidot vízzé és széndioxiddá oxidálják.

Léteznek külön házba épített elő- és utókatalizátorok, léteznek olyanok is, amelyeknél közös házban van két mag, s létezik olyan is, amelyben a két mag közé szabályozottan befújt levegő segíti az oxidáció hatékonyságát. A katalizátorban lévő nemesfémek segítik a szénhidrogének kiválását. Amennyiben a motor jól működik, s például befecskendezési és/vagy gyújtórendszeri hibából eredően elégetlen benzin vagy hibás tömítés miatt olaj nem távozik a kipufogógázzal, a katalizátor nem kellene eltömődjön, kokszolódjon, az azonban akár egy betolás következtében is megtörténhet. Túlzott hőterhelés esetén a mag meg tud olvadni, valamint a katalizátor az átfújó kipufogógáz miatt egy idő után természetesen is el tud öregedni, kikopnak belőle a nemesfémek.

Az eltömődést a motorerő csökkenése, illetve a fogyasztás növekedése is jelezheti: a motorból ilyenkor nem tud távozni a kipufogógáz. Hibára utalhat még a katalizátor zörgése, ami rendszerint a mag megolvadása miatt következik be, de az autók aljára szerelt katalizátorokat mechanikai sérülés is könnyedén érheti. És természetesen az is előfordul, hogy a katalizátorok simán elöregszenek, s már nem tudják azt, amit újkorukban, amire hivatottak. A korszerűtlenebb, Euro 3-as normáig terjedő autóknál erre legfeljebb a műszaki vizsgáknak ma is kötelező elemét jelentő gázmérések hívhatják fel a figyelmet. Ha az autó már nem tudja az elvárt paramétereket, szükséges lehet a csere. Mivel az ilyen modellekhez jellemzően univerzális katalizátor is megfelelő, s az az autó alján, viszonylag egyszerűen cserélhető, egy minőségi, garanciával adott darabbal is meg lehet úszni a műveletet 30-35 ezer forintból, gyári darabbal azonban hat számjegyű összegre kellene számítani.

Sokkal drágábbak az Euro 4-es normától már a gyorsabb felmelegedés, a jobb hatásfok érdekében jellemzően a motorhoz közelebb, zömében közvetlenül a kipufogó-leömlőbe építettek, amelyeket ráadásul elektronika is felügyel. Itt nem kevés esetben csak a leömlővel együtt lehet cserélni a katalizátort. Egy ilyen, csonkkal egybeépített darab gyári áron jellemzően negyedmillió forint felett kezdődik. Utólagosan meg persze vannak olcsóbb megoldások. Van, hogy a csonkban cserélhető a katalizátor, olyan is van, hogy a csonk is utángyártandó. Még utóbbival együtt is kijöhet az ember 85 ezer forintos keretből. Míg az Euro 3-as normáig a katalizátor kiiktatása az autó üzemére nem hat, a 4-esektől felfelé sok esetben nem csak hibakódot ad a rossz katalizátor, hanem vészüzemmódot is aktivál, azaz elkerülhetetlenné teszi a cserét. Utóbbira ráadásul akár már 120 ezer kilométer után is szükség lehet, de természetesen vannak autók – a Dinamit Kipufogó tapasztalatai szerint elsősorban a prémiumgyártóktól –, amelyeknél az utóbbi szám többszörösét is kiszolgálják a katalizátorok. Egy megkérdezett márkaszerviz szerint pedig a katalizátorhibák inkább a 2000-es évek előtti autóknál jellemzőek, az újabbaknál már profibbak a rendszerek.

A rendszerek nem csak öregszenek, több irányban fejlődnek is, s noha a dízelmotoroknál a katalizátorok mellé, illetve akár azokat kiváltva megjelentek a sokszor speciális regeneráló-folyadékot vagy nem ritkán a periodikus cserét igénylő részecskeszűrők, a katalizátorok azért úgy néz ki, hogy még sokáig autóink részei lesznek. Gondoljunk csak a legújabbra, az AdBlue folyadékot igénylő SCR katalizátorra, amivel sok szerviztapasztalat még nincs, de tudjuk, hogy az folyamatos törődést, folyadékpótlást igényel, ellenben már a haszonjárművek számára az idei évtől előírt Euro 6-os emissziós norma teljesítését is lehetővé teszi. És ezért szeretjük, ahogyan az összes katalizátort, mert kisebb légszennyezést hoz, jóindulattal még az orrunkat is tisztítja.

Forrás : www.autonavigator.hu

Szerző : Katona Mátyás

http://www.autonavigator.hu/tippek_tanacsadok/javithatatlan_es_meg_lopjak_is_-_a_katalizator-11629?utm_source=hirfigyelo_an_hirlevel_20140117&utm_medium=webview&utm_campaign=hirlevel_2014-01-24&utm_content=cikk