A vezető nélküli autóké a jövő

Tíz éven belül utcán lehet a sofőr nélküli autó, amely nemcsak a helyváltoztatási szokásainkra lesz hatással, de a biztosítási piacot is átalakíthatja. Ha nincs baleset, minek a biztosítás?

Nevadában a közelmúltban módosított jogszabályok megengedik, hogy a közutakat autonóm járművek vegyék igénybe, Kalifornia és Florida pedig hasonló jogszabály bevezetését tervezi. Ennek kapcsán Matt Bolduc, a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank részvénypiaci elemzője egy kissé más szemszögből is megvilágítja a sofőr nélküli járművek jövőjét.

Mint írja, bár a vezető nélküli kifejezés nem igazán pontos, mert a nevadai jogszabályok szerint valakinek kell ülnie a sofőrülésen és a vezető melletti ülésen is, de ettől függetlenül nyilvánvaló, hogy a technológia és a részlegesen vagy teljesen sofőr nélkül működő gépkocsi hihetetlen lehetőséget jelent.

A történet ott kezdődött, hogy a sofőr nélküli járművek 2007. évi DAPRA meghívásos versenyén többek között a Google is elindult saját fejlesztésű kocsijával, amit abban a reményben fejleszt, hogy a technológia bevetésével ki tudja majd küszöbölni a baleseti okok közül az emberi tényezőt. Az autó városi környezetben 96 kilométeres távot megtéve zökkenőmentesen futott be a célba.

A Google autója érzékelők, kamerák és egyéb információforrások segítségével gyűjtött adatok alapján határozza meg helyzetét, a veszélyforrásokat, és ennek megfelelően halad.

A visszapillantó tükör mellé felszerelt kamera a közlekedési lámpákat és a mozgó tárgyakat keresi. A tetőn forgó érzékelő 60 méteres sugarú kört letapogatva háromdimenziós dinamikus térképet készít a környezetről. A bal hátsó kerékre ültetett érzékelő az oldalmozgásokat méri, és meghatározza a kocsi helyzetét a térképen. Az első és hátsó lökhárítóban elhelyezett három, ill. egy darab radar a különböző akadályokhoz viszonyított távolságot méri, és jelzi a rendszernek, ha fékezni kell.

A Google "Vegyes üzemű gépjármű átalakítása autonóm járművé" címen szabadalmaztatta megoldását az USA-ban. A szabadalom nemcsak azt a módszert védi, amelynek révén a sofőr ellenőrzése alatt tartja a járművet, hanem a radarok és érzékelők konkrét célra való használatát is.

Az elemző szerint a vezető nélküli jármű forradalmasítani fogja társadalmunkat, de nem elsősorban a technológia folytán, hanem a technológia szociológiai következményei miatt. Járművek továbbra is lesznek és az emberek továbbra is használni fogják őket, de a társadalom és a kocsi közötti kölcsönhatás jellege jelentősen átalakul.

Képzeljük csak el, mi történik majd a taxivállalattal taxisofőr nélkül? De lépjünk még egy lépéssel tovább, és máris elébünk tárul a járda mellett közös használatra várakozó sofőr nélküli gépkocsik sora. Ezzel a módszerrel a gépkocsi a taxihoz hasonlóan tömegcikké alakul át, és az autós cégeknek másként kell majd megkülönböztetniük saját magukat. Ha a közös gépkocsi használatra épülő hálózat eléri a kritikus tömeget, senkinek nem kell majd saját gépkocsit vennie. El fog tűnni a közösségi közlekedés, azaz a busz és a vonat, valamint az egyéni közlekedés közötti különbség.

Tökéletesen logikus megoldást kínálna a sofőr nélküli autó egy olyan kis ország esetében például, mint Dánia, ahol gépkocsit fenntartani nagyon drága mulatság, és emiatt valamivel kevesebben vásárolnak saját autót.

Ha valaki aggódna a biztonság miatt, nos a Google sofőr nélküli járműve rendkívül biztonságos. A Google-autó több mint 300 000 kilométert tett meg, és ezalatt mindössze egyetlen baleset történt, amelyet a sors iróniája folytán épp az a személy okozott, aki a kocsit vezette. Nevada állam köztisztviselőinek egyébként szemet szúrt, hogy a kocsira többen is rádudálnak, odafigyelnek, mert valóban betartja a közlekedés szabályait, az előírt sebességet, és valóban megáll a stoptáblánál. Azonnal el is képzelhetjük magunknak, mi lenne, ha varázsütésre eltűnnének a közlekedési balesetek, nem lenne szükség sem cascóra, sem biztosítóra, legalább is a jelen formában nem.

Nem lehetetlen, hogy a távoli jövőben vakok is autózzanak egyedül. Ehhez csak egy a Google-höz hasonló autonóm járműre és hangvezérlésre lesz szükségük.  

Képzeljük csak el, mekkora hasznot hozna a radart és infravörös érzékelőt gyártó cégeknek, ha 100 millió gépkocsihoz kellene ilyen alkatrészeket kifejleszteniük. A sofőr nélküli gépkocsik számítástechnikai igényeinek kiszolgálása hatalmas hasznot jelentene a chipet gyártó és tervező vállalatoknak, köztük az Intelnek és az ARM-nek is. Tudva, hogy az Intel egy-egy modern PC processzorért 200 és 600 dollár közötti összeget számít fel, és egy szerver processzor 2000 dollárnál is többe kerül, micsoda pénzforrást jelent, ha egyetlen gépkocsiba akár több chipet is be kell építeni!

A sofőr nélküli autó sok tekintetben megváltoztathatja életünket, de a különleges igényű, fantáziával megáldott befektetőknek egyértelmű lehetőséget kínál - írja cikkében Matt Bolduc, a Saxo Bank részvénypiaci elemzője. Lehet, hogy 10 év sem kell, és megindul a kocsik sorozatgyártása.

Forrás : www.vezess.hu