A bőrünk is rámegy...
A gazdasági hanyatlás rosszat tehet a bőrnek. Tíz brit bőrgyógyászból kilenc jelezte, hogy emelkedett az ekcémás, pikkelysömörös és egyéb bőrbetegségben szenvedők száma a gazdasági világválság beköszönte óta.
A zavaró tünetek miatt néhány beteg önmaga ellen fordul, esetenként öngyilkosságot is megkísérel. A Brit Bőr Alapítvány (BSF) jelentése szerint nagyon fontos a testi elváltozások hátterében rejlő lelki problémák felfedése.
105 orvos és nővér bevonásával villámfelmérést végeztek. 41 százalékuk jelentős növekedést vélt felfedezni a stressz hatására megjelenő bőrproblémák terén, 5 százalékuk a növekedést óriásinak találta, míg 50 százalékuk enyhének. Kiderült, hogy a recessziót az ekcémások szenvedik meg leginkább. Több lett ezen kívül még a pattanásos, pikkelysömörös, vitiligós (a bőrön pigmenthiányos, fehér foltok jelennek meg) beteg is.
A megkérdezett szakemberek fele állította, hogy lelki teher is kiválthatja a megbetegedést, vagy közrejátszhat annak fellángolásában, melyet komolyan kell venni. Sokak szerint könnyebb hozzáférhetőséget kellene biztosítani a tanácsadáshoz. A BSF egy korábbi felméréséből kiderült, hogy sok bőrbeteget atrocitások érnek a közösségekben. A megkérdezett 729 nő és férfi egyhatoda elárulta, hogy kiütéseik miatt önpusztító szokásokat vettek fel, sőt nem együknek az öngyilkosság is megfordult a fejében. A BSF szóvivője, Dr. Anthony Bewley bőrgyógyász elmondta: "A bőrbetegeket nagyon zavarja állapotuk, mivel hátrányosan befolyásolja az önbizalmukat és az önértékelésüket. Sok beteg úgy érzi, lelkileg sokkal nagyobb terhet jelent, mint a cukorbaj vagy a szívbetegség."
Bevis Man, a BSF másik munkatársa hozzátette: "A válság egy sor gonddal és további stresszel jár, ami csak fokozza azok nyomorúságát, akiknek az életét már előtte is megkeserítették a bőrön jelentkező szimptómák. Jóllehet, korábbi kutatások utaltak arra is, hogy a gazdasági hanyatlás igazából jót tesz az egészségnek, mert kevesebbet költ az ember egészségtelen nyalánkságokra, italra és dohányárura. Az 1929-33-as nagy gazdasági válság idején például - dacára a 25 százalékos munkanélküliségnek - az Egyesült Államokban nőtt a várható élettartam; kevesebben haltak meg szívbetegségben, influenzában és autóbalesetben.
A megkérdezett szakemberek fele állította, hogy lelki teher is kiválthatja a megbetegedést, vagy közrejátszhat annak fellángolásában, melyet komolyan kell venni. Sokak szerint könnyebb hozzáférhetőséget kellene biztosítani a tanácsadáshoz. A BSF egy korábbi felméréséből kiderült, hogy sok bőrbeteget atrocitások érnek a közösségekben. A megkérdezett 729 nő és férfi egyhatoda elárulta, hogy kiütéseik miatt önpusztító szokásokat vettek fel, sőt nem együknek az öngyilkosság is megfordult a fejében. A BSF szóvivője, Dr. Anthony Bewley bőrgyógyász elmondta: "A bőrbetegeket nagyon zavarja állapotuk, mivel hátrányosan befolyásolja az önbizalmukat és az önértékelésüket. Sok beteg úgy érzi, lelkileg sokkal nagyobb terhet jelent, mint a cukorbaj vagy a szívbetegség."
Bevis Man, a BSF másik munkatársa hozzátette: "A válság egy sor gonddal és további stresszel jár, ami csak fokozza azok nyomorúságát, akiknek az életét már előtte is megkeserítették a bőrön jelentkező szimptómák. Jóllehet, korábbi kutatások utaltak arra is, hogy a gazdasági hanyatlás igazából jót tesz az egészségnek, mert kevesebbet költ az ember egészségtelen nyalánkságokra, italra és dohányárura. Az 1929-33-as nagy gazdasági válság idején például - dacára a 25 százalékos munkanélküliségnek - az Egyesült Államokban nőtt a várható élettartam; kevesebben haltak meg szívbetegségben, influenzában és autóbalesetben.
Forrás : www.hazipatika.com