Van felesleges 1,4 millió forintja? Ennyibe kerül a lapostévék aktuális csúcsát képező Ultra-HD televíziók jelenleg kapható legolcsóbb darabja, az 55 colos, vagyis 140 centiméteres Sony X9-es, bár ehhez egy Blu-ray-lejátszót és egy 32 colos tévét vagy 150 ezer forintos vásárlási kupont mellékelnek. Az LG is kínál hasonló felbontású modellt itthon, a 84 colos, vagyis több mint kétméteres átlójú csúcsmodellért hatmillió forintot kér. A Sony nagyobb, 65 colos modellje 2,2 millió forintba kerül, ugyancsak egy ajándék tévével, illetve kuponnal. A Samsung kínálatában egy 55 colos Ultra-HD modell szintén 1,4 millió forintba kerül, míg a 85 colos változat tízmillió forintos áron előrendelhető. Praktikus okokból mi a legkisebb, legolcsóbb készüléket próbáltuk ki a Sonytól. Bár ez még így is drága, a tévék olyan gyorsan fejlődnek, hogy a ma még milliós összegbe kerülő technológia pár éven belül sokak nappalijába megérkezhet.

Amikor minden pengeéles...

Filmeket ilyen ultrajó minőségben e sorok írásakor még sehol nem lehet megvenni, a tesztelésre kölcsönkapott tévéhez is egy fejlesztői lejátszóeszközt kaptunk csak a technológia képességeit demonstráló felvételekkel. A minőség még a hatalmas tévé közelében ülve is tökéletes, a természetfilmes képsorokon az utolsó levélig minden részlet kivehető, a több kilométeres távból készült légi felvételen a szaladó kislány minden végtagja látható. A nyolcszáz hertzes képjavító funkciónak köszönhetően a LED-es szupertévén az elmosódott jelenetek is ritkák.

Egy másik, városi felvételen az utolsó utcai felirat is tisztán olvasható, hasonlóan a Total Recall - Emlékmás remake-jéből kiollózott egyperces részlethez. Házimozi-rajongó kollégánk a megszokottnál jobb színeket méltatta, a technológia iránt kevéssé fogékony, de filmeket kedvelő kollégánk szerint viszont a 4K-val már természetellenesen jó a képminőség. Egy biztos, az Ultra-HD-ben dolgozó operatőröknek munkájuk mesterévé kell válniuk: ha nem pontosan fókuszálnak, az életlenség azonnal látható.

A legtöbb moziban nem ilyen éles a kép...

Az Ultra-HD felbontás az otthonokba szánt tévék esetében 3840 x 2160 pixeles képet jelent, ez csaknem négyezer képpont szélességű,  ezért a technológiát 4K-nak is nevezik. Egy ilyen minőségű film minden egyes képkockája egy 8,3 megapixeles fotónak felel meg, míg a korábbi csúcsot jelentő full-HD esetében az 1920x1080 pixeles felbontás miatt a képkockák mérete jóval kisebb, csak 2,1 megapixel. Egy hagyományos DVD 720x576 képpontot használ, ami fél megapixelnél is kevesebb felbontást jelent. Jelenleg 4K felbontású képet Magyarországon még a mozik közül is csak a legjobban felszereltek kínálnak.

Nem csoda, ha egyelőre még az otthoni mozizásra vágyó pénzes vásárló sem tud venni Ultra-HD-felbontású filmeket. A YouTube-on ugyan elérhető néhány 4K-s tesztfelvétel, de ezek is csupán néhány percesek, ráadásul elég lassan töltődnek be. Kiss Attila, a Sony vezető trénere az Origónak elmondta, hogy a csúcstévéhez a bevezetéshez kapcsolódó akció keretében egy olyan Blu-ray-lejátszót adnak, amelyet elláttak az Ultra-HD-nál kisebb, full-HD-s felbontású filmeket jobb minőségűvé tevő felkonvertáló funkcióval is.

Idővel a Blu-ray filmek szabványa is megújul, a kék lézerrel kiolvasható tartalmú optikai lemezeken egy új kódoló eljárást fognak alkalmazni, amely csaknem azonos méret mellett lehetővé teszi az óriásfelbontású mozgóképes anyagok tárolását. Várhatóan karácsonyra már elérhetők lesznek a "Mastered in 4K" jelzéssel ellátott Blu-ray-filmek: ezek még nem 4K-s felbontásúak, ám úgy optimalizálták őket, hogy a lehető legjobb látványt nyújtsák egy Ultra-HD készüléken.

Honnan lesz Ultra-HD filmem ?

Ezek a lemezek azonban még nincsenek forgalomban, és a 4K-s videoanyagokkal elboldoguló HDMI-csatlakozó szabványosítása sem fejeződött be, a jelenlegi modellekkel pedig még nem lehet elérni a minőségi maximumot. Például a folyamatosság érdekében másodpercenként 48 képkockával rögzített Hobbit: A váratlan utazás című filmmel sem boldogulna a rendszer, mert a jelenlegi csatlakozó nem tud átvinni másodpercenként ennyi képkockát.

      

Az oldalsó hangfalak kissé retrós külsejűek, de jól szólnak

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A kisebb felbontású, hagyományos Blu-ray-filmek használhatóságát egy hétköznapi Playstation 3 konzollal vizsgáltuk. Az ötven gigabájtos lemezeken lévő képi információt az X9-es nagyteljesítményű képfeldolgozó egysége még korrekt módon fel tudta javítani, így - a jelenleg csúcsnak számító -, de a készülékénél szerényebb minőségű nyersanyagból még élvezhető látványt biztosít.

Amikor a DVD már nem elég...

Más a helyzet a hagyományos DVD-vel vagy az internetről letöltött, néhány gigabájtos fájlba tömörített filmekkel, de még a digitális átállás utáni tévéadással is. Ezek az Ultra-HD tévén elképesztően rondán néznek ki, nagyjából úgy, mint amikor VHS-filmet nézünk egy lapostévén. Nem csak a normál felbontású felvételek, hanem a 720 p-s, tehát HD-nek minősülő felvételek sem a legszebbek egy ilyen képernyőn. Benyomásaink szerint a Blu-ray-en kívül egy ilyen csodatévén legfeljebb a 15-20 gigabájtos, full-HD-s filmeket lehet jó minőségben megtekinteni, pedig nem vagyunk a high-end házimozizás megszállottjai.

      

A PS3 grafikája ósdinak hat a szupertévén

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A jelenlegi konzolokkal rendelkező játékosoknak sem ajánlható a tévé: a GTA IV gengszterszimulátor Playstation 3-ast próbálgatva olyan érzésünk támad, mintha a képernyőn az eggyel korábbi generációt képviselő konzollal játszanánk. Ehhez a géphez minimum egy PS4 vagy egy Xbox One dukál majd, az új konzolok karácsonyra érkeznek meg.

Elképesztő, de csak új filmekkel...

A Sony Ultra-HD készülékét kapásból elneveztük “National Geographic-néző tévének”, hiszen elképesztő részletessége miatt a természetfilmek a leglátványosabbak rajta. Az X9-es tévé esetében a tervezők merész húzással a képernyő két oldalára háromutas hangfalakat is beépítettek, hasonló megoldással lapostévén még nem találkoztunk, pedig így külön hangrendszer nélkül is elég jól szól.

A Sony várakozásai szerint három-öt éven belül fognak elterjedni az Ultra-HD készülékek szélesebb körben, akár kisebb méretekben is, bár  negyvencolosnál kisebb tévékben nem sok értelme van az óriásfelbontásnak. Az már most is jól látszik, hogy az elképesztően jó képminőség elérésének ára lesz: az Ultra-HD felbontású online videók letöltéséhez gyorsabb netkapcsolat kell, az ilyen filmek több helyet foglalnak a merevlemezen. Ennél is nagyobb nehézséget jelent majd a régi filmek újranézése egy ilyen csodatévén: kevéssé valószínű, hogy a Jancsó-összest 4K-s vagy Blu-ray-kiadásban viszontláthatjuk, pedig csak az mutat jól egy ilyen tévén, az ismert amerikai filmekből azonban bizonyára sorra elkészülnek majd az Ultra-HD-s kiadványok.

A Nokia jelek a szerint egy újabb kamerás mobil szörnyeteggel kívánja sokkolni a riválisokat.

A finn gyártó hatalmasat durrantott azzol, hogy tavaly februárban előrukkolt egy 41 megapixeles felbontású és hatalmas szenzorral szerelt készülékkel - ez volt ugyebár a symbianos Nokia 808 PureView. Aztán ősszel megérkezett a Windows Phone szoftveres Nokia Lumia 920, mely ugyan csak 8 megapixeles felbontású, viszont elsők között kapott optikai képstabilizátort. Ez azonban még csak a kezdet.

Jól értesült források szerint a már jó ideje pletykált Nokia EOS kombinálni fogja egymással a 41 megapixeles hatalmas szenzort, az optikai képstabilizátort, illetve a Windows Phone 8 operációs rendszert. Ezen források arról is beszámoltak, hogy a Nokia előrehaladott teszteket folytat a 4K videófelvétel terén is, az azonban még nem biztos, hogy ebbe a bizonyos EOS készülékbe be fog kerülni az Ultra HD támogatás.

Egyelőre még az is kérdéses, hogy egy visszafogottabb kétmagos, vagy egy brutális teljesítményű négymagos Snapdragon 800 chipset kerül majd a telefonba, melynek előlapját várhatóan egy 1280x768 pixeles AMOLED érintőkijelző fogja uralni. Említést érdemel még a LED és xenon villanó, az állítható rekeszérték, a micro-HDMI csatlakozó aljzat, az FM transzmitter, illetve a 2000 mAh kapacitású akkumulátor.

Forrás : www.technet.hu

http://www.technet.hu/megapixel/20130418/kepstabilizator_41_megapixel_4k_video_-_egy_mobilban/

Magyarország szobaantennához szokott lakossága épp a napokban döbbent rá, hogy mostantól csak digitális formában foghatja a tévéadásokat. Eközben viszont nemzetközi szinten már újabb "merényletre" készülnek a megszokott tévézési szokások ellen.

Bár sokan még időben megértették a digitális váltás lényegét, és beszerezték a szükséges set-top boxokat, a szobaantennát már-már családtagként kezelő tévézők közül bizony sokan az utolsó (vagy azutáni) napokban döbbentek rá, hogy a hagyományos, analóg tévéadásnak bizony bevégeztetett augusztus elsejétől. Az ország jelentős részén tegnaptól már csak digitális formában érhetők el a földi sugárzású televíziós csatornák, melyek közül néhány akár HD minőségben is nézhető, ráadásul teljesen ingyen.

A mostanság szárnyait bontogató 4K, vagyis Ultra HD technológia viszont még a Full HD-nél is négyszer nagyobb felbontással kecsegtet, és több régióban máris az erre való átállást tervezgetik. A hazai piac persze még a "sima" digitális átállás után piheg, és még nem tudni, idáig mikor ér el a 4K-hullám, de azért érdemes készülődni.

Az Astra és az Eutelsat idén már beindította első kísérleti műholdas 4K adásait, és a bizakodó előrejelzések arról szólnak, hogy 2014-ben az első kereskedelmi Ultra HD szolgáltatások is el fognak startolni. A Full HD-féle 1920x1080 pixelnél jelentősen nagyobb, 3840x2160 képpont felbontású 4K tartalmak megjelenítéséhez persze "erős vasra", vagyis a megfelelő technológiákkal felszerelt, modern televíziós készülékekre is szükség lesz.

Hazánkban a nagyobb gyártók az elmúlt hónapokban piacra dobták az első 4K tévéiket, melyek közül a 84 colos modellek mintegy 6-10 millió forintos áron kelletik magukat. Piackutatók szerint az Ultra HD készülékek ára a közeljövőben jelentősen csökkenni fog, melynek köszönhetően az ilyen hatalmas felbontású tévék 2020-ban már több mint 15 százalékos piacrésszel fognak rendelkezni, az 50 colos, illetve ennél nagyobb modellek szegmensében pedig a 30 százalékot is túl fogják lépni.

Nagy kérdés persze, hogy komolyabb mennyiségben mikor lesznek elérhetők 4K tartalmak? Hollywood eddig mintegy 50 filmet forgatott Ultra HD minőségben, ezenkívül pedig folyik a korábbi filmanyagok 4K-ra történő felkonvertálása. 4K videókamerából több modell is található a piacon, a 4K videólejátszók terén viszont még korántsem ilyen jó a helyzet. A Full HD-ről 4K-ra történő váltás egyébként még csak a kezdet, hiszen már javában tesztelik a 8K-t is, mely nem kevesebb mint 7680x4320 pixeles felbontással kecsegtet.

Felmerül továbbá az a kérdés, hogy ennek a hatalmas felbontásnak mekkora képátló és milyen nézési távolság mellett van értelme? Eláruljuk: a 4K/8K-ban rejlő lehetőségek maximális kiaknázásához vagy hatalmas tévét kell vennünk, vagy pedig a kisebbeket jó közelről kell néznünk.

Forrás : www.technet.hu

Szerző : László Ferenc

http://www.technet.hu/tv/20130802/digitalis_atallas_utan_johet_az_ultra_hd-re_torteno_valtas/#aktualis

A moszkvai metró állomásain újfajta eszközökkel kísérletezik az orosz rendőrség. Öt méteres hatókörben levadászhatják a SIM kártyák adatait.

Az orosz Izvesztyija napilap információi szerint a moszkvai rendőrség új high-tech megoldással próbálkozik a metróállomásokon. A hírre azonban felháborodtak a személyiségi jogokat féltő szakértők és civilek Moszkvában, és az egész világon.

Andrej Mokhov, a moszkvai metró-rendőrség főnöke szerint a föld alatt szolgálatot teljesítő járőröknél a tervek szerint egy olyan eszköz lesz, amely vezeték nélkül képes behatolni a közeli telefonok SIM kártyájára, és onnan adatokat kinyerni. Az öt méteres hatókörben működő berendezés első példányait már idén élesben tesztelni kezdik.A hírre szinte azonnal megindult a személyiségi jogokat féltő, felháborodott hozzászólások és cikkek áradata. A legtöbben azt sérelmezik, hogy az eszköz bárki telefonján, kivétel nélkül használható, ehhez ráadásul az érintettől semmilyen engedélyre nincs szükség, ráadásul sem előzetesen, sem utólag nem érkezik semmilyen jelzés a vizsgált telefonra a behatolásról.

A rendőrség azzal védekezik, hogy a módszert csak indokolt esetben használják, nem áll szándékukban minden utas telefonjába betörni ok nélkül. Az eszköz kifejlesztését szerintük az indokolta, hogy riasztóan megnőtt a telefon-lopások száma, és ezzel a megoldással hatékonyabban és gyorsabban felfedezhető, ha valakinél illegálisan megszerzett készülék lapul. A jogvédők szerint azonban más a szándék és más a lehetőség - az új rendszer korlátozás nélkül lehetővé teszi a kémkedést, és ha egyszer egy technológiát kifejlesztenek, azt bizony használni is fogják az ellenzők érvelése szerint.A hírt megjelentető portálok egy része külön kiemeli, hogy az eset kifejezetten kínos annak fényében, hogy Oroszország nem sokkal korábban engedélyezte az amerikai lehallgatási botrányt kirobbantó Edward Snowden ideiglenes befogadását "az információszabadság és a személyiségi jogok védelme nevében".

Forrás : www.mobilport.hu

Szerző : Bátky Zoltán

http://www.mobilport.hu/hirek/20130730/telefonunkban_kemkednek_a_metroallomasokon/#aktualis

Egy teljes percre sikerült megállítani a világegyetem jelenleg leggyorsabbnak vélt dolgát, a másodpercenként 300 ezer km-es gyorsasággal terjedő fényt. A tudományos eredmény a számítástechnika fejlődésére is komoly pozitív hatással lehet.

A korábbi, mindössze 16 másodperces, egyébként szintén idén született fénymegállítási rekordot alaposan megdöntve egy teljes percen át fogva tartottak egy fénysugarat a Darmstadti Egyetem kutatói. Az 1 milliárd km/h (egészen pontosan 299 792 458 m/s) sebességű fény egy perc alatt 18 millió km-t tett volna meg, ami a New Scientist hasonlata szerint hússzor olyan hosszú út, mint egy menettérti Föld-Hold utazás.

George Heinze és társai a Physical Review Letters-ben publikált kísérlet során egy kontrollézer fénysugarát irányították egy kristályra, ezzel a fénysugár atomjait kétállapotú kvantum-szuperpozícióba állítva. Az így áttetszővé váló kristályban egy másik sugár segítségével megállították a fényt.

A skóciai Szent András Egyetem munkatársa, Thomas Krauss úgy véli, a német kollégái által elért eredmény nagyban hozzájárul az extrém hosszú távolságokon átívelő kvantumkommunikáció megvalósításához.

A fénynél jelenlegi ismereteink szerint semmi nem terjedhet gyorsabban. Korábbi kísérletek tapasztalatai szerint lelassításával és megállításával magát a fényt lehet használni arra, hogy számítógépek memóriakapacitását bővíthessék - a lassított fénnyel pedig az optikai hálózatok, azaz például az internet sebességét lehet megnövelni.

Forrás : www.hvg.hu

http://hvg.hu/tudomany/20130728_1_percre_sikerult_megallitani_a_fenyt

Nem kellett hozzá „több", mint két halott csillag ütközése.

Alkimisták titkos, néha illegális laborjaiban évezredekig kutatták az „aranycsinálás módját". Ha valakinek sikerül, joggal érezhette volna, hogy övé a világ. Legalábbis addig, amíg a módszer titokban marad, mert a tucatáruvá váló nemesfém hamar elveszítette volna az értékét. A régi tudósok nem tudták, nem tudhatták, hogy arany nem „születik" földi körülmények között: a csillogó fémhez csillagra van szükség.

A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársai a múlt hónapban egy gammasugár-kitörést fedeztek fel a Földtől 3,9 milliárd fényévnyi távolságra. Sikerült bizonyítaniuk, hogy a sugárzást két neutroncsillag nagy erejű ütközése okozta. Ennek során a tudósok szerint – sok más anyaggal együtt – 10 Hold tömegével megegyező mennyiségű arany keletkezett és vetődött ki a világűrbe.

Emberi ésszel felfoghatatlan mennyiségről van szó. Tíz Hold tömege körülbelül 7,347 673 x 1023-on kilogramm, vagyis a 7 347 673 után még 17 nullát kellene írni.

Földünk maga is rengeteg aranyat rejt, ám mi csak egy nagyon kis részéhez jutunk hozzá. Egyes becslések szerint a bolygó magja annyi aranyat tartalmaz, amivel négy méter vastagon lehetne bevonni planétánk felszínét. A Föld születésekor ugyanis az olvadt anyag sűrűség szerint rendeződött, a nehéz fémek az arannyal együtt a mélybe süllyedtek, létrehozva a bolygó magját. Innen azonban képtelenek vagyunk a felszínre hozni.

Azt, hogy mégis bányászhatunk aranyat, a meteoritoknak köszönhetjük. A fiatal Földet a bolygóképződés utolsó mozzanataként 3,9 millió évvel ezelőtt intenzív meteoritzápor érte. Az így érkező arany a már szilárd felszínt érte, nem jutott el a magig, és a földköpeny részévé vált.

A becsapódó meteoritok anyagát a köpeny áramlásai forgatták a mélyebb részekbe. Ezt követően jöttek létre a kontinensek, és koncentrálódtak a földkéregben a nemesfémek azokban az érctelepekben, melyekből máig bányásszák az értékes fémeket.

Forrás: Science Daily/Hír24

http://www.hir24.hu/tudomany/2013/07/18/tiz-hold-tomegu-arany-keletkezett/#aktualis

Szokatlan új eljárással kísérletezett egy brit kutatócsoport.

A tudósoknak sikerült elengedő áramot előállítaniuk, hogy SMS-eket küldhessenek, az interneten szörföljenek, és rövid telefonbeszélgetéseket bonyolítsanak le - áll a Physical Chemistry Chemical Physics című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányban.

A szakemberek abban bíznak, hogy sikerül a bakteriális üzemanyaggal működő akkumulátoros technológiát annyira fejleszteni, hogy teljesen feltölthető legyen vele a mobiltelefon.

"Nem lehet környezetvédőbb dolog, mint áramforrásként újrahasznosítani egy végterméket. Lelkesek vagyunk, mert ez nekünk sikerült először" – örvendezett Ioannis Ieropoulous, a Nyugat-angliai Egyetem munkatársa. Az egyetem a bristoli egyetemmel és a bristoli robottechnikai laboratóriummal (BRL) közösen vett részt a programban.

"A vizeletünk végtelen erőforrás. Fantasztikus tulajdonsága, hogy nem függ a szél vagy a nap szeszélyeitől" – tette hozzá a bakteriális villamosság szakértője.

Akár egy egész fürdőszobát is elláthatna árammal...

A bakteriális üzemanyagú akkumulátoros technológiával közvetlenül a szerves anyagok bomlása révén lehet energiát előállítani igen alacsony költséggel, szinte ingyen.

"A telefonálás igényli a legtöbb energiát a mobilhasználatban, de rövidesen megtaláljuk az akkumulátor hosszú idejű feltöltésének titkát is" – mondta Ioannis Ieropoulos.

A kutató szerint elképzelhető, hogy a jövőben egész fürdőszobákat lehet vizelettel működtetni, a zuhanytól a világításon át a borotválkozáshoz használt konnektorokig.

Forrás : MTI

http://www.hir24.hu/tudomany/2013/07/16/vizelettel-is-feltoltheto-a-mobiltelefon/#aktualis

Ha megkérdeznénk az okostelefon-tulajdonosokat, hogy mi az, amiért legkevésbé kedvelik készüléküket, túlnyomó többségük valószínűleg azt válaszolná, hogy a rendkívül rövid üzemidő, az akkumulátor gyors lemerülése zavarja őket. A Pénzcentrum.hu most ahhoz ad tippeket, hogyan érdemes használni az okostelefont - aksikímélő üzemmódban.

Egyre többen használnak okostelefont Magyarországon is. A szolgáltatók, szaküzletek kínálatából évről-évre látványosabban tűnnek el a klasszikus mobilok, és veszik át helyüket a mini-számítógépként is definiálható, leginkább érintőképernyős készülékek. Ezeknek azonban az egyik legnagyobb problémája, hogy meglehetősen gyorsan merül az akkumulátoruk. Míg egy "buta" telefont elég 2-3 naponta tölteni, addig a legújabb, nagy kijelzős készülékek szerencsés esetben egy napig bírják. Bár a gyártók próbálkoznak újabb technológiákkal megnövelni az üzemidőt, sokaknak okoz bosszúságot a gyors lemerülés, sokan pánikolnak akkor, ha nincs náluk töltő. A Pénzcentrum.hu most ahhoz ad tanácsokat, hogyan használjuk a lehető leghosszabb ideig telefonunkat.

1. Készülékünket 0-35°C között érzi igazán jól magát, lehetőleg próbáljuk az optimális (szoba) hőmérsékleten tartani, kerüljük a túl forró tereket. A legideálisabb a 22°C-os tárolási hőmérséklet lenne.

2. A kijelző az egyik legnagyobb energiafogyasztó: vegyük lejjebb a fényerőt, ezzel sokat spórolhatunk. Válasszunk inkább fekete/sötét háttérképet!

3. Használjuk a lehető leggyakrabban a kijelzőzárat: ez azonnal elsötétíti a kijelzőt, és így energiát spórol. Ha folyton elfelejtjük a lezárást, állítsuk be automatára, a legrövidebb időre.

4. Havonta egyszer töltsük fel, merítsük le, majd ismét töltsük fel teljesen a készüléket.

5. Használjuk a lehető legritkábban a rezgő funkciót! Állítsuk be, hogy ne jelezzen minden érintésnél rezgéssel, elég, ha a bejövő hívást jelzi a vibrálás.

6. Kapcsoljunk ki minden olyan funkciót, amire nincs szükségünk. Ne menjen feleslegesen a Wi-Fi, a Bluetooth vagy az NFC. Ezek ugyanis még akkor is fogyasztják az akkumulátort, ha csak a háttérben futnak.

7. Lehetőség szerint használjunk Wi-Fi-t, ha vezeték nélküli hálózattal lefedett helyen (például lakásban, munkahelyen vagyunk). Ez ugyanis jóval kevesebb energiát fogyaszt, mint a mobil-adatforgalom. Ugyanakkor figyeljünk arra, hogy kapcsoljuk ki a Wi-Fi-t, ha kimegyünk a lakásból.

8. Húzzuk ki a töltőt a készülékből, ha teljesen feltöltődött. A túltöltés nem tesz jót az akkumulátornak. Lehetőleg ne hagyjuk éjszakára töltőn a telefont.

9.Kapcsoljuk ki a helyszolgáltatásokat, GPS-t is: a legtöbb telefon-tulajdonosnak csak ritkán van rá szüksége, ráadásul sokat is fogyasztanak.

10. Tartsuk tisztán telefonunk belsejét is! Sokat segít, ha az akkumulátor környékét rendszeresen megtisztítjuk a portól és egyéb szennyeződésektől.

Forrás : www.penzcentrum.hu

http://www.penzcentrum.hu/tech/10_tipp_igy_nem_merul_le_gyorsan_az_okostelefonod.1037004.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Az égitestek nagyobbak, mint a mi bolygónk, a víz feltehetően folyékony állapotban is megtalálható rajtuk.

Lakható övezettel rendelkező csillagrendszerre bukkantak az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai a Skorpió csillagképben, három olyan „szuperfölddel", amelyeken a körülmények feltehetően lehetővé teszik a víz folyékony halmazállapotú létét.

Ezt a lakható övezetet a Napunk egyharmadáénak megfelelő tömegű Gliese 667C csillag körül fedezték fel a csillagászok.

A csillagrendszert a tudósok azért is tanulmányozzák kimerítően, mert Naprendszerünk közvetlen közelében található (attól mindössze 22 fényévnyire), és meglepően hasonlít is rá, így a potenciálisan lakható exobolygókra irányuló kutatás egyik célpontja.

„Tudjuk a korábbi kutatásokból, hogy a csillagot (a Gliese 667C-t) három bolygó veszi körül, ellenőrizni akartuk tehát más bolygók esetleges létezését – magyarázta Mikko Tuomi, a nagy-britanniai Hertfordshire-i Egyetem kutatója. – Az újabb megfigyeléseket hozzátéve és a már meglévő adatokat felülvizsgálva megerősíthettük e három égitest létezését, és újakat is felfedeztünk."

A csillagászok összesen legalább öt bolygót találtak, a két másik létezése még megerősítésre vár. A rendszerben egyebek mellett feltehetően három szuperföld található, amelyek nagyobbak, mint a Föld, de kisebbek, mint az Uránusz vagy a Neptunusz, és valószínűleg sziklásak. Ezek foglalják el a csillag lakható övezetét, a csillag körül húzódó keskeny sávot, amelyen belül a víz feltehetően folyékony állapotban van, ha a körülmények megfelelőek, és amelyben így esetlegesen létrejöhetett valamilyen életforma.

„Most először találtunk három ilyen típusú bolygót egyetlen csillagrendszernek ebben az övezetében" – hangsúlyozta az ESO.

Az eredmény biztató, hiszen már tudjuk, hogy elegendő egyetlen csillagot megfigyelnünk ahhoz, hogy több bolygót fedezzünk fel, ahelyett, hogy tíz csillagot figyelnénk meg egyetlen elvileg lakható bolygó felfedezéséhez – mondta Rory Barnes, a Washington Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.

Forrás : MTI / Hír24

http://www.hir24.hu/tudomany/2013/06/25/harom-szuperfoldet-talaltak-egy-csillag-korul/#aktualis

A Föld népessége másfélszeresére nő szűk egy évszázadon belül. Nigéria lélekszáma például úgy megugrik, mintha egész Európa odaköltözne.

Jelenleg hétmilliárd ember él a Földön, ám a század végére a népesség elérheti a 11 milliárd főt – vetíti előre az ENSZ legújabb becslése. A növekedés meglepően gyors, jelen tanulmány nyolc százalékkal korrigálta felfelé azt a 2011-es kutatást, amely szerint 2100-ra 10,1 milliárdnyian élünk majd a bolygón. Vannak azonban olyan forgatókönyvek, amelyek 13-17 milliárdos lakosságot is elképzelhetőnek tartanak.

Elfeledett probléma...

A legnagyobb robbanás Afrikában várható, ahol századunk végére 4,2 milliárd főre ugrik a mai 1,1 milliárdos népesség. A várható „top 10-ben" nyolc afrikai ország mellett a második India, a nyolcadik pedig az Egyesült Államok. Az első helyre Nigéria esélyes, az ország Európa összlakosságával megegyező lélekszámmal gyarapszik: a mostani 184 millióról 914 millió főre. Az USA-ban 46 százalékkal nő a lélekszám, 2100-ra eléri a 462 milliót.

Európára a visszaesés lesz jellemző, de a legnagyobb arányban a kínaiak fogynak: a mai 1,4 milliárdról 1,1 milliárd főre. A tanulmány készítői szerint az utóbbi időben háttérbe szorultak a túlnépesedés okozta problémák, helyettük a világnak olyan sürgető gondokkal kell szembenéznie, mint a szegénység vagy a klímaváltozás. Az új eredmények viszont azt mutatják, hogy erre a szegmensre is újra komolyan oda kell figyelni.

Mindennek ára van...

Miért fontos, hogy hányan élünk a Földön? Mert bolygónk eltartóképessége véges, már most is sokkal többet használunk belőle, mint amennyit képes lenne újratermelni. Senki nem hajlandó lejjebb adni az életszínvonalából, aminek pedig ára van. Az átlag magyar életszínvonalán 4,2 milliárd ember élhetne a Földön, az Arab Emirátusok szintjén a mai hétmilliárd ember egyetlen hónap alatt felhasználná az egy évre biztosítható erőforrásokat.

A biokapacitás vagy biológiai kapacitás nagyon egyszerűen a természet képessége arra, hogy hosszú távon is fenntartható mértékben „hasznos" biológiai anyagokat állítson elő, és lebontsa a hulladékot. Magyarul, hogy megteremtse az életfeltételeinket: élelmet, lakóhelyet biztosítson, és elnyelje a „szemetet", a káros gázokat. Jelenleg másfél Földre lenne szükségünk, hogy az emberiség jelenlegi színvonalán fenntartható módon élhessen. Ami ma hiányzik, azt a tartalékokból vesszük el, vagyis unokáinkat sodorjuk létbizonytalanságba.

Nem nehéz elképzelni, ha már most is túlléptük a kereteinket, mit jelent majd, ha másfélszer ennyien leszünk. A legrosszabb forgatókönyv: leküzdhetetlen szegénység, éhínség, járványok, népvándorlások, háborúk az erőforrásokért és óriási méretű környezetszennyezés.

Forrás : ScienceDaily/Hír24

http://www.hir24.hu/tudomany/2013/06/17/kiturjuk-egymast-a-foldrol/#aktualisKepesH

Készül a kínai űrállomás. Jelenleg is három kínai űrhajós tesztel odafent különböző technológiákat, hogy mihamarabb felépülhessen az ISS első szomszédja.

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) hat asztronautája várhatóan hamarosan új szomszédokat kap. Kína három űrhajóst lőtt fel a Kínai Hosszú Menetelés nevű rakétájával.

A kínai asztronauták - vagy, ahogy ott mondják "taikonauták" - a tervek szerint 15 napot töltenek majd Föld körüli pályán. Mivel nem országuk nem tagja a tizenöt nemzetet egyesítő űrkutatási összefogásnak, az ISS-t nem látogatják meg, pedig biztos sokat tanulnának belőle, hiszen a hosszú távú terveik egy hasonló űrállomás beindítására irányulnak. A mostani úton a taikonauták elsődleges feladata az lesz, hogy dokkolási technikákat gyakoroljanak és olyan egyéb technológiákat teszteljenek, amelyek hosszú távú emberi tartózkodást tesznek lehetővé az űrben.

Ez egyébként a távol-keleti ország ötödik olyan missziója, amely során embert juttattak az űrbe. A Shenzhou-10 elnevezésű misszió során Nie Haisheng kapitány, és két kezdő asztronautából álló legénysége a Tiangong-1-es modulnál végzik majd a kísérleteket. Ez a kis egység egyelőre semmilyen téren nem ér fel a Nemzetközi Űrállomással, mindössze a később felépítendő kínai űrállomás első tesztdarabja. Ezzel fogják gyakorolni a dokkolást manuálisan, és automatizálva is, és a tervek szerint ehhez építik hozzá fokozatosan a kínaiak saját űr-támaszpontját.

Forrás : www.technet.hu

Szerző : Horváth András Ádám

http://www.technet.hu/hir/20130612/legenyseg_latogat_a_kinai_urallomasra/#aktualis

A század végére akár 150 ezer ember halálát okozhatja a kánikula csak az Egyesült Államokban. Ez majdnem háromszázszorosa a jelenleginek.

A Föld átlaghőmérséklete nő, ez tény. A tudósok csak azon vitáznak, hogy a folyamat vajon az emberi környezetszennyezés eredménye, vagy természetes folyamat. Az átlagember természetesen nem fogja megérezni, hogy ez a nyár melegebb volt, mint a tavalyi, hiszen globális szinten 2-4 foknyi emelkedésről beszélünk száz-kétszáz év alatt.

Amit mi is észreveszünk, az sokkal rosszabb. Emelkedő tengerszint, szokatlanul intenzív viharok, hosszan tartó aszály, majd hirtelen lezúduló, áradásokat okozó csapadék. Nem utolsósorban pedig olyan hőhullámok, amelyek a mi kontinentális éghajlathoz szokott szervezetünk számára halálos lehet.

Az Egyesült Államokban minden évben több áldozatot szednek a hőhullámok, mint a tornádók, hurrikánok, árvizek és villámlás összesen. Egy friss tanulmány pedig arra mutat rá, hogy a tendencia egyre nő. Egy-egy extrém meleg periódus nem lenne szokatlan, ám az éghajlatváltozásnak köszönhetően egyre gyakoribbak lesznek. A gyilkos kánikula ma még igen ritka, de ami ma még kuriózum, az a jövőben megszokott, átlagos lesz – mondja Michael Oppenheimer, a Princeton Egyetemen professzora.

Jelenleg évente mintegy 650 amerikai hal meg a hőhullámok következtében. Ha a globális felmelegedés folytatódik, ez a szám 2050-re 3-6000-re emelkedhet, az évszázad végére pedig évente 150 ezer áldozatot szedhet a kánikula. A napokig, akár hetekig tartó meleg komolyan megterheli a szervezetet. A túlmelegedés agyi és más szervi károsodást okoz, és könnyen halállal végződhet. Mindenkire veszélyt jelent, de különösen veszélyeztetettek a gyerekek, idősek, hajléktalanok, a fizikai munkát végzők és a krónikus betegségben szenvedők.

Maga a kánikula elnevezés latinul kiskutyát jelent és a Nagy Kutya csillagképben látható Szíriuszt hívták így a rómaiak. A mediterrán térségben a nyár kezdetét a Szíriusz felkelte jelzi, ezért kötötték össze a kiskutyát a hőséggel.

Forrás : LiveScience/Hír24

http://www.hir24.hu/tudomany/2013/06/12/a-kanikula-lezs-a-legnagyobb-gyilkos/#aktualis

Egy kisteherautó méretű meteor suhant el a Föld mellett szombaton. Négyszer közelebb volt hozzánk, mint a hold. A NASA szerint a 2013 LR6-os repülő kőzetet egy nappal azelőtt észlelték, hogy pályáján legközelebb került volna bolygónkhoz.

Az aszteroida 65 ezer mérföld magasságban suhant el Ausztrália déli partja felett. A 10 méter széles kődarab semmilyen veszélyt nem jelentett.

Egy héttel ezelőtt, egy másik, a lényegesen nagyobb (2,7 km széles) QE2 meteor saját holdjával 5,8 millió kilométernyire közelítette meg a Földet.

Február 15-én pedig egy kisebb aszteroida robbant fel az atmoszférában, az oroszországi Cseljabinszk felett. A lezuhanó törmelék több mint 1500 embert sebesített meg, de csak könnyebb sérüléseket okozott. Ugyanezen a napon egy másik égi kődarab haladt el a kék bolygó mellett a műholdaknál is közelebb, 17 200 mérföldnyire.

A NASA 95 százalékban előre látja azoknak az óriási (0,65 mérföld széles vagy nagyobb) aszteroidáknak a pályáját, amelyek közel kerülhetnek a bolygónkhoz. Körülbelül ekkora lehetett az a meteor is, ami 65 millió éve csapódott a Földbe, és a dinoszauruszok kihalásához vezetve.

Az Egyesült Államok űrkutató ügynöksége és más szervezetekkel karöltve azon dolgozik, hogy megtalálják azokat az égi objektumokat, amelyek a Földhöz közel repülhetnek el.

Forrás: Reuters / Hír24

http://www.hir24.hu/tudomany/2013/06/08/kisteherauto-nagysagu-aszteroida-huzott-el-a-fold-mellett/

Az eset még csütörtökön történt az Ibaraki prefekturában található laboratóriumban, de a japán atomenergia-biztonsági ügynökség csak szombat reggel tájékoztatott a történtekről.

A hivatal közölte, hogy előző nap kapott értesítést a laboratóriumot üzemeltető vállalattól arról, hogy radioaktív szivárgás történt. Huszonöten vettek részt egy kísérletben, amely során protonnyalábokkal bombáztak aranyat. Egyelőre ismeretlen okokból a protonágyú meghibásodott, ami a berendezés túlhevüléséhez, és sugárzó részecskék elszabadulásához vezetett. A téves helyzetfelmérés miatt a laboratóriumban beindították a szellőző berendezést, s így az anyag a légkörbe jutott.

A kísérletben részt vevő kéttucatnyi ember sugárfertőzést kaphatott, belélegezve a radioaktív anyagot, de senkit se szállítottak kórházba. Közülük eddig négyen estek át orvosi vizsgálaton, és a legmagasabb sugárzást, amit mértek az egyik kutatóban 1,6 milliSievert volt (összehasonlításképpen: Magyarországon az egy évi természetes eredetű sugárterhelés 3 milliSievert).

Forrás: MTI / Hír24

http://www.hir24.hu/kulfold/2013/05/25/sugarzo-anyag-szabadult-ki-japanban/

Döbbenetesen gyors adatátviteli sebességet értek el német tudósok. Egy teljes Blu-ray lemeznyi adatot kevesebb, mint egy másodperc alatt lőttek át egyik pontból amásikba.

Ha olvasóink közül valaki egy 1GB-os méretű filmet pár perc, vagy akár másodperc alatt le tud tölteni, és már kezdené kihúzni magát, amiért milyen gyors internetkapcsolattal rendelkezünk, sajnos le kell lomboznom, új rekord született. Létezik egy olyan hálózat, amelyen keresztül, egy kétórás HD filmet, egy mérföldes távolságból egyetlen röpke pillanat alatt letölthetünk.

Egy átlagos, 2,4 és 5 GHz között dolgozó WiFi kapcsolat esetében már nem számít szokatlanul gyorsnak néhány tíz megabájtos adatmozgatás másodpercenként. Az okostelefonok esetében a legújabb "szupergyors" adatátviteli kapcsolatok pedig épp arra törekednek, hogy legalább elérjék ezt a lélektani, 10MB/másodperces sebességet. A németországi Karlsruhe Műszaki Egyetemen, most sikerült felállítani egy döbbenetes, 40GB per másodperces rekordot. Az eszméletlen sebességet a minőségi hardverek használata, és magasabb, 240 GHz frekvenciájú rádióhullámok használata tette lehetővé. A magasabb frekvenciák átviteléhez kisebb alkatrészekre van szükség, illetve rövidebbek a hullámok is, így relatíve kisebb antennákkal is könnyedén venni lehet őket, illetve a küldhető bitek száma fordítottan arányosan növekszik a rádióhullámok hosszával. Ezzel nemcsak a sebesség, hanem a mozgatandó adat mérete is növelhető.

A magas frekvenciás adatátvitelnek megvan az a hátránya, hogy elég sok a "zaj" ilyen magasságokban, amitől a jel intenzitása kicsit visszaeshet, a 240 GHz-es frekvencia viszont úgy tűnik, hogy egy kellemes középutat jelent, mert ennél a hullámsebességnél viszonylag kis interferencia keletkezik a "szennyeződés" miatt. Mivel ez az adatátviteli sebesség bőven meghaladja egy átlagos WiFi-router képességeit, speciális adó-vevőre lesz szükség, maga a rendszer pedig valószínűleg nagyon jól hasznosítható lenne olyan vidéki területeken, ahol a száloptikás internetkábelek lefektetése túl drága, épp ezért nem elérhető.

Forrás : www.mobilport.hu

Szerző : Horváth András Ádám

http://www.mobilport.hu/hirek/20130520/ujabb_wifi-rekord_dolt_meg/

Komoly vizsgálatoknak vetették alá az Atacama-sivatagban talált 15 centiméteres „lény” maradványait. Az eredmények meglepőek, és csak újabb rejtélyeket eredményeztek.

Chris Hadfield kiposztolta a Balatont, amit kellemes úti célként ajánlott követőinek.

Forrás : Facebook / Hír24

http://www.hir24.hu/netturi/2013/04/25/igy-nez-ki-a-balaton-az-urbol/?utm_campaign=Megabox%20pilot&utm_source=startlap.hu&utm_medium=default-offers-timeout

Előrejelzés nincs, védekezni nem lehet, de érdemes előrelátóan építkezni.

Szerző : Kövesdi Péter

Forrás : Hír24

http://www.hir24.hu/belfold/2013/04/23/barmikor-ujra-renghet-a-fold/

Százmillió dollárt kaphat a 2014-es szövetségi költségvetésből a NASA, hogy előkészítse egy földközeli kisbolygó befogását, és Hold körüli pályára állítását.

A hír forrása Bill Nelson floridai szenátor, aki a kongresszus tudományos és űrkutatási tanácsának vezetője. A szövetségi költségvetést várhatóan jövő héten hozzák nyilvánosságra, és ebben szerepelhet ez a tétel. A kiszivárgott információk szerint a NASA egy olyan programot indítana el, amelynek keretében egy körülbelül 500 tonnás földközelit kisbolygót fogna be egy automata űrszonda, majd azt a Hold mellé vontatná. A tervek szerint az égitestet itt stabil Hold körüli pályára állítanák - írja a Space.com.

Ezután egyrészt megkezdenék a kisbolygó bányászatát, másrészt tudományos programokat hajtanának végre. Utóbbiak között szerepelne a Földet fenyegető kisbolygók elleni védekezés kipróbálásának lehetősége. A tervek szerint 2021-ben űrhajósok is leszállnának ezen az aszteroidán az új Orion űrhajóval. Elemzők szerint ez az összeg csak a program töredékéhez elég, a teljes költséget 2,6 milliárd dollárra becsülik.

A fantáziarajzon az űrszonda a kisbolygó befogására készül | Forrás: KISS/Rick Sternbach

Mint arról korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk, a szakértők javaslata szerint az úgynevezett földközeli kisbolygók (NEO) közül kellene választani, részben a könnyebb megközelíthetőség miatt, részben pedig azért, mert ezek anyagában előfordulhat víz, illetve más hasznosítható, illékony anyagok. A Hold körüli pályát biztonsági okokból választották, mondván, ha valami nem sikerült, jobb, ha az 500 tonnás test a Holdba csapódik, nem a Földbe.

Egy átlagos kémiai összetételű, 500 tonnás, C-típusú (szenes) kisbolygó 200 tonna illó anyagot tartalmazhat, ennek nagyjából fele víz, a másik felét a különféle széntartalmú vegyületek teszik ki. A kisbolygó anyagából 90 tonna fém, körülbelül 83 tonna vas, 6 tonna nikkel és 1 tonna kobalt van benne. A maradék bő 200 tonna a Hold kőzeteihez hasonló összetételű szilikátos anyag. A tanulmány szerzői szerint az anyag nagy része a majdani holdbázisok sugárvédő burkolatának készítéséhez használható. Azt is kiszámították, hogy egy kisbolygó befogásával 20-szor olcsóbban juthatunk a Hold körüli pályán ezekhez a nyersanyagokhoz, mintha a Földről kellene odaszállítanunk.

2012 áprilisában lépett a nyilvánosság elé a Planetary Resources nevű amerikai cég, a kisbolygók kiaknázására létrehozott vállalkozás. A három éve alapított cég vezetői között van például Larry Page, a Google alapító tulajdonosa, James Cameron, aki a Mariana-árok feneke után a világűrben keres új kihívásokat, valamint Charles Simonyi, aki már kétszer járt az űrben fizető utasként. A cég részletesebb terveiről korábbi cikkünkben olvashat.

Az évszázad üzlete lehet a kisbolygóbányászat

Egy 1 kilométer átmérőjű, fémekben gazdag kisbolygó közel 30 millió tonna nikkelt, 1,5 millió tonna kobaltot és 7600 tonna platinát tartalmazhat. Mai földi árakon ezek együttes értéke néhány százmilliárd dollár körül van. Egy 1 kilométeres, fémben gazdag kisbolygóban lévő vas mennyisége legalább annyi, vagy több, mint amennyit bolygónkon egy év alatt kitermelnek. Ha a jövőben igény lesz Földön kívül építményekre, vagy az űrben vízre, üzemanyagra - olcsóbb lehet az űrbeli nyersanyagforrás, mint a földi. Az árakat a kereslet nagyságán túl a Föld felszínéről érvényes felbocsátási költség is befolyásolja. Utóbbi jelenleg nagyságrendileg 10 ezer dollár környékén van kilogrammonként.

Forrás : www.origo.hu

http://m.origo.hu/dwap/origo/tudomany/vilagur/20130408-kisbolygot-vontat-a-fold-melle-a-nasa.html

Félelmetes, de a jövőben nemcsak a házikedvenc, de a gazdi sem ússza meg az okos chipet, ami még okosabb információkat küld viselője egészségi állapotáról, írja az angol nyelvű hírportál, a Guardian. A képen látható elektromos tetoválás a bőrből kapja az információkat, amit aztán a háziorvos megkap – magyarázzák az eszköz kifejlesztői, az Illinois Egyetem kutatói. Ha hihetünk nekik, akkor ez a rendszer lesz az alapja egy online egészségügyi hálózatnak.

A bőrre ragasztott tetoválás – Fotó: guardian.co.uk

Az elektromos tetoválást a bőrre ragasztják, s úgy működik, akár egy nyomtatott áramkör, benne elektródák, szenzorok és vezeték nélküli kommunikációs rendszerek érzékelik és továbbítják a test információit. A chip segítségével nemcsak a megelőzés, de a gyógyulási folyamat is tökéletesen követhetővé válik, ehhez pedig a pácienseknek nem kell a kórházban tartózkodniuk.

A rendszer egy nyomtatott áramkörhöz hasonlít – Fotó: guardian.co.uk

Forrás : www.nlcafe.hu

http://www.nlcafe.hu/egeszseg/20130320/elektromos-tetovalas/#aktualisdoboz